Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A korai fajták betakarításával, a szokásosnál mintegy két héttel korábban, május 15-20. között kezdődött meg az idei cseresznyeszezon. A cseresznyetermés országos viszonylatban, fajtától és térségtől függően rendkívül változatos képet mutat, ami egyrészt a lokálisan jelentkező áprilisi fagykárokkal, az adott fajta, illetve a térség virágzási időszakában tapasztalható időjárási körülményekkel magyarázható. Általánosságban elmondható, hogy az enyhe telet követően a virágzás időszakában is a szokottnál melegebb volt. A termékenyülési időszakban viszont hűvösebb időjárás következett régionként, ami a méhek tevékenységét akadályozta, így néhol hiányos termékenyülést eredményezett. Országos tavaszi fagykár nem érte az ültetvényeket, ennek ellenére voltak olyan körzetek, ahol a fagy komoly károkat okozott, például Zalában és Szabolcsban.
Durván káros bogár jelent meg a magyar kertekben: jó lesz vele vigyázni
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) előrejelzése szerint az átlagosnál kicsivel nagyobb termésmennyiségre számíthatunk az idén. Magyarországon a jó években általában 10 -15 ezer tonna körüli cseresznyetermést takarítanak be. Bár az idény ilyen korai szakaszában (különös tekintettel a mostani esős időszakra) jósolni még igen nehéz, az előző két-három évhez képest azonban az eddigi terméskiesés jóval kisebb. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a 2024-es évben 12 ezer tonna, vagy azt némileg meghaladó mennyiségben takaríthatnak be cseresznyét a gazdálkodók. Jelenleg még a korai érésű cseresznyék betakarítása folyik: a Bigarreau Burlat, a Valerij Cskalov már érkezik a piacokra, és a Nimba szürete is megkezdődött. Dél-Magyarországon most kezdődik a Vera és a Carmen szedése. Bár a piacokon már egy-két hete megtalálható a magyar cseresznye, a nagyobb mennyiség várhatóan június elejétől jelenik meg a piacokon. A késői érésű fajták, az érési időszak előrejöttével június végéig lesznek elérhetők.
A közepesnél jobb mennyiség mellett az apróbb gyümölcsméret okozhat (főleg értékesítési) gondokat. A cseresznye termesztésünk legnagyobb buktatója az érési időszakban lehulló csapadék, ami a cseresznye repedését okozza. Így bármilyen további felhasználásra alkalmatlanná válik. A cseresznye felrepedését követően a sebzésen keresztül fertőző gombabetegségek tönkre teszik a gyümölcsöt. Ezért biztos árualapot csak a fák fölött esővédő fóliával takart ültetvényekből remélhetünk. A legnagyobb termőterület Pest vármegyében található, itt koncentrálódik a hazai cseresznyetermesztés mintegy 25 százaléka, emellett Bács- Kiskun, Jász- Nagykun-Szolnok, Dunántúlon Fejér és Zala vármegyék, északon Borsod-Abaúj- Zemplén, keleten pedig Heves vármegye is meghatározó.
Gondok lehetnek a magyar cseresznyével: ezt a vásárlók is megérezhetik
A cseresznye nagyon kedvelt korai gyümölcsünk, mely érési időben az első gyümölcsök között van. A vásárlók jellemzően a nagy méretű, fényes és sötétpiros színű gyümölcsöt keresik. Ilyen pl. a magyar nemesítésű Carmen, illetve a termelők körében elterjedt a Kordia és a Regina, de számos magyar nemesítésű fajta megtalálható. A cseresznyeexport a korábbi évekhez hasonlóan, várhatóan átlagosan évi ezer tonna körül alakul, és elsősorban a környező országokba, valamint a Baltikumba irányul.
A cseresznyeimportunk ezzel szemben évi 2-3 ezer tonnát ér el, amely javarészt Törökországból érkezik, jellemzően a hazai idény alatt. A török import mennyisége is jól mutatja, hogy lenne tere a hazai cseresznyetermesztés fejlesztésének. A fajtainnováció folyamatos, világviszonylatban is elismert, hazai nemesítésű fajtákkal rendelkezünk, továbbá a termesztéstechnológiánk, művelési rendszerünk is világszínvonalú, csak tőke és kellő számú jól képzett termelés irányítóra lenne szükség ahhoz, hogy a meglévő ismeretek a gyakorlatban is hasznosuljanak.
