Rengeteg import cseresznye van Magyarországon: durva, honnan jön a java

A korai fajták betakarításával, a szokásosnál mintegy két héttel korábban, május 15-20. között kezdődött meg az idei cseresznyeszezon. A cseresznyetermés országos viszonylatban, fajtától és térségtől függően rendkívül változatos képet mutat, ami egyrészt a lokálisan jelentkező áprilisi fagykárokkal, az adott fajta, illetve a térség virágzási időszakában tapasztalható időjárási körülményekkel magyarázható. Általánosságban elmondható, hogy az enyhe telet követően a virágzás időszakában is a szokottnál melegebb volt. A termékenyülési időszakban viszont hűvösebb időjárás következett régionként, ami a méhek tevékenységét akadályozta, így néhol hiányos termékenyülést eredményezett. Országos tavaszi fagykár nem érte az ültetvényeket, ennek ellenére voltak olyan körzetek, ahol a fagy komoly károkat okozott, például Zalában és Szabolcsban.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) előrejelzése szerint az átlagosnál kicsivel nagyobb termésmennyiségre számíthatunk az idén. Magyarországon a jó években általában 10 -15 ezer tonna körüli cseresznyetermést takarítanak be. Bár az idény ilyen korai szakaszában (különös tekintettel a mostani esős időszakra) jósolni még igen nehéz, az előző két-három évhez képest azonban az eddigi terméskiesés jóval kisebb. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a 2024-es évben 12 ezer tonna, vagy azt némileg meghaladó mennyiségben takaríthatnak be cseresznyét a gazdálkodók. Jelenleg még a korai érésű cseresznyék betakarítása folyik: a Bigarreau Burlat, a Valerij Cskalov már érkezik a piacokra, és a Nimba szürete is megkezdődött. Dél-Magyarországon most kezdődik a Vera és a Carmen szedése. Bár a piacokon már egy-két hete megtalálható a magyar cseresznye, a nagyobb mennyiség várhatóan június elejétől jelenik meg a piacokon. A késői érésű fajták, az érési időszak előrejöttével június végéig lesznek elérhetők.

A közepesnél jobb mennyiség mellett az apróbb gyümölcsméret okozhat (főleg értékesítési) gondokat. A cseresznye termesztésünk legnagyobb buktatója az érési időszakban lehulló csapadék, ami a cseresznye repedését okozza. Így bármilyen további felhasználásra alkalmatlanná válik. A cseresznye felrepedését követően a sebzésen keresztül fertőző gombabetegségek tönkre teszik a gyümölcsöt. Ezért biztos árualapot csak a fák fölött esővédő fóliával takart ültetvényekből remélhetünk. A legnagyobb termőterület Pest vármegyében található, itt koncentrálódik a hazai cseresznyetermesztés mintegy 25 százaléka, emellett Bács- Kiskun, Jász- Nagykun-Szolnok, Dunántúlon Fejér és Zala vármegyék, északon Borsod-Abaúj- Zemplén, keleten pedig Heves vármegye is meghatározó.

A cseresznye nagyon kedvelt korai gyümölcsünk, mely érési időben az első gyümölcsök között van. A vásárlók jellemzően a nagy méretű, fényes és sötétpiros színű gyümölcsöt keresik. Ilyen pl. a magyar nemesítésű Carmen, illetve a termelők körében elterjedt a Kordia és a Regina, de számos magyar nemesítésű fajta megtalálható. A cseresznyeexport a korábbi évekhez hasonlóan, várhatóan átlagosan évi ezer tonna körül alakul, és elsősorban a környező országokba, valamint a Baltikumba irányul.

A cseresznyeimportunk ezzel szemben évi 2-3 ezer tonnát ér el, amely javarészt Törökországból érkezik, jellemzően a hazai idény alatt. A török import mennyisége is jól mutatja, hogy lenne tere a hazai cseresznyetermesztés fejlesztésének. A fajtainnováció folyamatos, világviszonylatban is elismert, hazai nemesítésű fajtákkal rendelkezünk, továbbá a termesztéstechnológiánk, művelési rendszerünk is világszínvonalú, csak tőke és kellő számú jól képzett termelés irányítóra lenne szükség ahhoz, hogy a meglévő ismeretek a gyakorlatban is hasznosuljanak.