agrarszektor.hu • 2024. június 1. 11:08
A szőlőtermesztésnek és a borkészítésnek több mint ezeréves hagyománya van Magyarországon. Az ország kedvező talaj- és éghajlati adottságainak köszönhetően a bortermelés a 10. század óta fontos jövedelemforrása az ország gazdaságának. A filoxéra 19. század végi pusztítása és az első világháború termelési válsága után a szőlőtermesztés ismét fellendült az országban. Bálint Sándor, a Corteva Agriscience magyarországi termékmenedzsere szerint a hazai szőlőtermelés szempontjából az egyik legfontosabb feladat a növények egészségesen tartása.
Az elmúlt években jelentős csökkenés volt megfigyelhető a szőlő termőterületében Magyarországon: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Szőlőültetvények, 2020 című kiadványa szerint 2020-ban közel harmadával kevesebb, 62 ezer hektár volt az ország szőlőterülete 2001-hez képest. A KSH adatai szerint a magyar borexport értéke 2020-ban 120 millió euró volt, ami a teljes hazai termékexport 0,1%-a. Az exportországok között Németország, Csehország, Szlovákia és az Egyesült Királyság szerepel. Ezzel szemben a borimport 2020-ban mennyiségben és értékben is jóval kisebb volt, mindössze 20 millió eurót ért el.
Bálint Sándor szerint a magyarországi szőlőtermelés egyik kulcskérdése a növény egészégesen tartása a megfelelő mennyiségű, egészséges termés eléréséért. Magas minőségű és elvárt mennyiségű szőlő csak egészséges lombozatú növénytől várható, ezért fontos, hogy a gazdálkodók olyan hatékony növényvédelmi megoldásokat válasszanak, amelyek kiváló védelmet nyújtanak a már kialakult és az éppen fejlődő növényi részek számára - tette hozzá a Corteva Agriscience magyarországi termékmenedzsere.
A szakember szerint a szőlőtermesztés területének csökkenésében több tényező is szerepet játszik, ezek közül talán az egyik legjelentősebb a klímaváltozás, mely kihívás elé állítja a szőlőtermesztőket is. A növény fenológiai fejlődésének fázisai eltolódnak a megszokotthoz képest, de a szőlőt támadó kórokozók, kártevők változása is folyamatos régiós szinten egyrészt új fajok megjelenésén és térhódításán, másrészt a hagyományosan gondot okozó fajok genetikai átalakulásán, a tolerancia, rezisztencia megjelenésén keresztül. Bálint Sándor példaként említette a peronoszpórát, amelynek járványszerű megjelenése a csapadékos időjáráshoz, a növény vízborítottságához kötött, a korai fertőzés pedig a teljes termést veszélyezteti és komoly károkat tud okozni a szőlőtermesztők gazdaságában. Hazánkba gyakran olyan fertőző spórák érkeznek a mediterrán ciklonokkal, melyek az észak-olaszországi szőlővidékekről hozzák a gyakran bizonyos hatóanyagokra már rezisztens spórákat. Ezért a jövedelmező termesztés érdekében feltétlenül szükség van új megoldásokra, hatóanyagokra, kombinációkra és technológiai fejlesztésekre.