Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az elmúlt hét egyre melegebb, többnyire száraz időjárást hozott - olvasható a HungaroMet Zrt. legfrissebb agrometeorológiai jelentésében. Bár múlt csütörtökön még többfelé előfordult gyenge eső, zápor, majd a hétvégén, főként vasárnap az északi országrészben, hétfőn pedig az Ormánságban voltak záporok, zivatarok, melyekből helyenként 10 mm-t meghaladó mennyiség esett, az Alföld nagy részén, a Dunántúl széles délnyugat-északkeleti sávjában valamint Budapest tág környezetében azonban csak elenyésző mennyiség vagy semmi nem esett. A megelőző bő egy hónap csapadékos időjárása miatt azonban a harminc napos csapadékösszeg még így is jelentős, sokfelé 30-90 mm közötti pozitív eltérést mutat a sokéves átlaghoz képest, az Alföld déli és keleti tájain van többfelé 10-40 mm csapadékhiány.
A talajok felszín közeli része igen sokat száradt az egy héttel ezelőtti, sokfelé telített állapothoz képest, és a középső talajréteg is veszített nedvességtartalmából. Az Alföldön, nagy területen 40% körüli vagy az alatti a felső fél méter nedvességtartalma a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában. A mélyebb rétegekben viszont még bőven van nedvesség, így a nyári növények egyelőre nem szenvednek vízhiánytól.
A hőmérséklet gyorsan emelkedni kezdett a múlt péntektől. Akkor még 25 fok alatti értékeket mérhettünk a legmelegebb órákban is, majd a hétvégén a maximumok már 25-30 fok között, hétfőtől pedig egyre nagyobb területen 30 fok fölött alakultak. Szerdán az Alföld jelentős részén a 35 fokot is elérte vagy meghaladta a csúcshőmérséklet. Kedd óta éjszakánként sem hűlt 15 fok alá a levegő, így a napi középhőmérséklet szerdán már 25 és 28 fok között alakult.
A vegetáció, így ültetett növények is két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. Az őszi vetések a legtöbb helyen már beértek vagy a teljes éréshez közeli állapotban vannak, az aratás elkezdődött. Az érés kezdetén hullott sok csapadék sajnos nem tett jót a termésnek. A kalászosok táblái a felhőszakadások által érintett területeken megdőltek, és a gyakran nedves állományokban a gombás megbetegedések is gondot okoztak. A napraforgó és kukorica állományok egyelőre kedvező körülmények közt fejlődhetnek: a talaj a legtöbb helyen még elegendő nedvességet tartalmaz. A napraforgó már egyre többfelé virágzik, és a kukorica is virágzás előtti stádiumban van. Ezek a növények mostantól igényelnék a legtöbb nedvességet optimális fejlődésükhöz.
Az elmúlt egy hétben, a múlt csütörtökön északkeleten és a Dunántúl délkeleti részén, szombaton északnyugaton, vasárnap pedig északkeleten volt többfelé 5 órát meghaladóan vizes a növényzet, de összességében a megelőző időszakhoz képest alacsony volt a levélnedvesség időtartama. A párás időszakok ennél valamivel hosszabban fordultak elő, de összességében ezek hossza is az időszak 5-10%-át helyenként, 10-30%-át tette ki. A gombás megbetegedések kialakulásának időjárási feltételei romlottak, növényvédelmi szempontból az elmúlt egy hét időjárása kedvezőbben alakult.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a május végére, június elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően magas. Az őszi kalászosok zöld tömege már jelentősen csökkent ebben az időszakban, viszont a nyári kapás növények fejlődése felgyorsult. Az anomália térkép továbbra is az átlagosnál fejlettebb vegetációt mutat az ország nagyobb részén, ami a szokásosnál melegebb, és immár csapadékosabb idő következménye, azonban a délkeleti országrészben az aszály következménye az átlagosnál kisebb zöld tömeg. A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 500 és 650 foknap között alakul, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között. A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, 110-170 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 50-100 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál körülbelül két héttel előrébb jár a fejlődésben.
A folytatásban több hullámban érkező hidegfrontok mérséklik a forróságot, és adnak esélyt némi csapadékra. Csütörtökön és pénteken még nem fog esni, de szombaton és vasárnap helyenként már kialakulnak záporok, zivatarok. Hétfőn ezeknek ismét kicsi lesz a valószínűsége, majd keddtől többfelé lehet záporokra, zivatarokra is számítai. Összességében azonban a legtöbb helyen tovább szárad a talaj az előttünk álló napokban is, legfeljebb a csapadékkal érintett területeken a száradás üteme csökken átmenetileg. A szél szombattól ismét sokfelé és gyakran megélénkül. A hőmérséklet pénteken még 30 fok fölött, délen, délkeleten 35 fok fölött alakul, majd szombattól kis mértékben mérséklődik a hőség, és vasárnaptól főként a déli, délkeleti országrészbe szorul vissza a kánikula, míg a Dunántúlon és északon 26-30 fok közötti maximum értékek lesznek jellemzők. Éjszakánként többnyire 15-20 fok közé hűl a levegő. Továbbra is igen magas UV-sugárzás várható.