Idén is számtalan figyelmeztetés érkezett arról, hogy az Európai Unión kívüli nyaralás alatt megtetszett növényt tilos behozni mind az EU területére, mind pedig Magyarországra, ugyanakkor az ellenőrzések során még így is gyakran találnak különböző növény termékeket az embereknél. Ahogy azt a Nébih-től lapunk megtudta, jellemző, hogy a határos harmadik országokból kis mennyiségben, friss, fogyasztásra szánt zöldséget, gyümölcsöt hoznak be magukkal. Az ellenőrizendő áruk közé sorolhatóak egyébként az élő, ültetésre szánt növények és növényi részek (pl. oltványok, cserepes növények, zöldségek, gyümölcsök, vágott virág), valamint a növényi termékek (pl. kezeletlen faanyagok vagy fa csomagolóanyag), továbbá egyéb anyagok (pl. termesztő közeg, talaj, használt mezőgazdasági gép).

Ezt sokan nem tudják: veszélyesek lehetnek a nyaralásból hozott növények

Messzi tájakról növényi károsítókat hurcolhatunk be az országba, amelyek ellen bekerülésük után már nem tudunk védekezni.

Van bírság vagy nincs bírság?

A növényegészségügyi jogszabályok alá tartozó növények, növényi termékek és egyéb anyagok három fő csoportba sorolhatóak aszerint, hogy behozhatóak-e az Európai Unió területére:

1. Azon áruk köre, melyek behozatala bizonyos EU-n kívüli országokból szigorúan tilos.
2. A második csoport azon vizsgálatköteles áruk köre, amelyek bizonyos EU-n kívüli országokból történő behozatalához növényegészségügyi bizonyítvány szükséges. Ezek az áruk a 2019/2072/EU rendelet XI. melléklet A. és B. részében találhatóak. Többek között növényegészségügyi bizonyítvány szükséges minden ültetésre szánt vagy már elültetett növény, a legtöbb gyümölcs és zöldségféle termése, néhány faj vetőmagja és a használt mezőgazdasági gépek esetében is.
3. Azon áruk köre, amelyek növényegészségügyi bizonyítvány nélkül behozhatóak EU-n kívüli országokból. Öt faj termése behozatalához nincs szükség növényegészségügyi bizonyítványra, ezek az ananász, a banán, a datolya, a durián és a kókusz.

A növényegészségügyi megfelelés ellenőrzése az erre kijelölt növényegészségügyi határállomásokon vagy határállomástól eltérő ellenőrző pontokon történik. Amennyiben az áru - legyen az például ültetésre szánt dísznövény, vagy az öt faj gyümölcsén kívül valamilyen termés vagy gyümölcs - növényegészségügyi státusza a fentiek alapján nem igazolható, úgy a hatóság visszautasíthatja vagy megsemmisítheti azt, bírságot nem szab ki. Ugyanis a megfelelő dokumentáció nélkül ezek mind növényegészségügyi kockázatot jelenthetnek

- közölte az Agrárszektorral a Nébih.

Magyarországra is érkeztek „idegenek”

A foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) Ázsiából az USA érintésével jutott el Európába - emelte ki a Nébih. A kártevő gazdanövényköre igen tág, ide tartoznak a termesztett és vadon élő bogyós gyümölcsűek, csonthéjasok, szőlő, kivi, de előfordulhat a már károsodott almán és körtén is. Elsősorban azonban egészséges, érésben lévő és érett gyümölcsbe helyezi el a tojásait. A szárnyas egyedek nyomonkövetése sárga ragacslappal és almaborecettel kiegészített csapdák kihelyezésével lehetséges.

Az M7-es autópálya mentén kihelyezett egyik almaecetes csapdában 2012 év őszén a hazai kutatók megtalálták az Európában rohamosan terjedő gyümölcsmuslica néhány példányát. Magyarországon ez volt az első észlelés, a hazai autópályák mentén megjelenő inváziós rovarfaj feltételezhető, hogy fertőzött rakományú kamion szállítmányokkal érkezett, és sajnos a károsító mára már széles körben elterjedt hazánkban - hangsúlyozta a hivatal.

Fontos a megelőzés

Ahhoz, hogy távol tartsuk az idegenhonos károsítókat Magyarországtól, a legfontosabb a megelőzés, melyhez az intézkedés módja a szomszédos országok adott károsítóra vonatkozó növényegészségügyi státuszától függ (például Romániában is megjelent a Spodoptera frugiperda, az őszi sereghernyó, így fokozott figyelmet érdemel). Csapdák ellenőrzésével és országos szintű felderítések elvégzésével, esetleg növényvédőszeres beavatkozással még időben elvégezhetőek a megelőzést célzó intézkedések. Azonban az sem kizárt, hogy a károsítást követően kerül sor a károsító beazonosítására. Az idegenhonos károsítók bekerülését és esetleg megtelepedését követően hatósági intézkedések megtétele szükséges, melynek célja a károsító felszámolása és tovább terjedésük megakadályozása - tette hozzá a Nébih.

Az EU-ba vagy hazánkba történő bekerülés kockázata fokozódott a nemzetközi kereskedelem és turizmus fellendülése következményeként, egyes fajok megtelepedését és szaporodását pedig az éghajlatváltozás is befolyásolja. A károsítók okozta fenyegetés és általuk okozott kockázat ellen hatósági intézkedéseket kell alkalmazni. Azonban ezek a hatósági intézkedések azon károsítók ellen indokoltak és lehetnek hatékonyak, amelyek főleg emberi tevékenységgel (turizmus, kereskedelem) terjednek. Jogszabályi intézkedésekre akkor kerül sor, ha az adott idegenhonos károsító behurcolása óriási károkat okoz. Az idegenhonos fajok közül, például a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii), vagy a dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa), mely korábban hatósági intézkedés alatt álló károsító volt, már kikerült a természeti közegbe

- tudtuk meg. Megemlítették azt is, hogy ehhez bejelentési kötelezettség is kapcsolódik. A 2016/2031/EU rendelet 15. cikke értelmében, a a 2019/2072/EU rendelet II. mellékletében található valamely zárlati károsító vagy az általa okozott tünet észlelésekor kötelező bejelenteni a zárlati károsító gyanúját az illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályán. A hatóság szükség esetén mintát vesz, majd a laboratóriumi vizsgálatok eredményétől függően intézkedik.

Az a személy vagy termelő, aki a szükséges zárlati megelőző és felszámoló intézkedéseknek nem tesz eleget vagy az adatszolgáltatási, nyilvántartási és nyilvántartásba vételi kötelezettséget elmulasztja, arra 15.000-1.000.000 forint közötti összegű növényvédelmi bírság szabható ki.

A harlekinkatica esete

A harlekinkatica (Harmonia axyridis) esete érdekes példa, hiszen betelepítését szándékosan végezték, biológiai védekezési célból, így került Észak-Amerikába és Európába - mondta lapunknak a Nébih. Európában körülbelül a 60-as években kezdték forgalomba hozni ezt a predátort, a szántóföldi és üvegházi kártevők, különösen a levéltetvek ellen. Betelepítését követően felszaporodását nem tudták visszafogni, a növényvédő szerekkel szemben is sokkal ellenállóbbnak bizonyult, így elterjedése nagy veszélyt jelent több őshonos és védett ízeltlábúra. Hazánkban 2008-ban azonosították, feltételezhető, hogy Ausztriából repült át. Nálunk jelenleg három színváltozata ismert és sajnos leginkább a hazai katicafajokat fenyegeti.

Figyeljünk oda jobban!

A hatóság szerint a legfontosabb az, hogy még időben észleljük a potenciális veszélyt jelentő károsítók jelenlétét vagy fenyegetésüket, és tegyünk megelőző intézkedéseket a terjedésük visszaszorítása érdekében. Ehhez nagyon fontos a termelők, a lakosság és az utazók időben történő tájékoztatása a növényegészségügyi kockázatról, valamint a különböző szcenáriókról. A megnövekedett utasforgalom, a fellendült nemzetközi kereskedelem és az éghajlatváltozás is komoly kihívást jelent a növényegészségügy terén, a hatóság ugyanakkor igyekszik mindig naprakész információkat megosztani az érintettekkel. Ugyanakkor a külföldi utazások megnövekedett száma - különösen a nyári szezonban - fokozza a kockázatot, hiszen egyetlen növényi hajtás vagy termés is potenciális veszélyforrás lehet.

Téves azt gondolni, hogy egy kisebb növényi hajtás vagy termés hazahozatala biztosan nem okoz gondot, ugyanis ha azt elültetik, esetleg tovább szaporítják, és tünetmentesen de fertőzőképes, akkor rendkívül nagy károkat tud majd okozni a hazai növény- vagy állatvilágban. Ugyanakkor a felelős turistamagatartásra vonatkozó információk ismeretével már egyértelmű, hogy mit tilos vagy mit milyen feltételekkel lehet behozni hazánkba, biztosítva ezzel az egészséges növényeket a jövő generációja számára is.