Tarjányi Lili • 2024. augusztus 11. 06:02
A sorozatos felhívások, tilalmak és figyelmeztetések ellenére is egyre több az erdőtűz hazánk területén az elmúlt időszakokban. Évente két fokozottan tűzveszélyes időszakot különíthetünk el, az egyiket kora tavasszal, a másik pedig, amelyet jelenlegi is élünk, a nyári hosszabb kánikulával és csapadékhiánnyal küzdő időszak.
Tavasszal javarészt a kizöldülés előtti tarlóégetések következtében terjed át a tűz az erődre, amikor is inkább a lombos erdőtelepítések és a felújítások szenvednek jelentős károkat. Nyáron a kiszáradt avar és tűlevélréteg kaphat könnyedén lángra, felbecsülhetetlen veszteséget okozva ezáltal az erdei és feketefenyves, valamint a lombos állományokban koronatűz formájában. Az erdőtüzek közel 99 százaléka az emberi gondatlanságnak köszönhető. Elegendő egy hanyagul eldobott cigarettacsikk, egy nem megfelelően karbantartott mezőgazdasági munkagépből kipattanó szikra vagy egy kidobott üveg, amely felmelegedve, a nap sugarai segítségével meggyújtják a már fentebb említett tűlevéltakarót.
Magyarországon az erdei tüzek relatív gyakorisága az utóbbi évtizedekben megnövekedett. Ennek okai az éghajlati szélsőségekben, a kevesebb csapadékban, a magasabb éves átlaghőmérsékletben, valamint a hótakaró nélküli telek sorozatában keresendő. Jellemző, hogy a klímaváltozás következtében a korábbinál forróbb nyarakon nem csupán az erdőtüzek száma növekedett meg, hanem esetenként a tűz terjedési sebessége és intenzitása is. A nagyobb intenzitású erdőtüzek a korábbinál nagyobb területet érinthetnek és nehezebb eloltani azokat.
Mivel az alföldi területek egyik legjellemzőbb fafajú erdei a fenyvesek, melyek köztudottan intenzíven és jól égnek, ezért ezek a természeti katasztrófáknak leginkább kitett társulások. Az erdő talaján lévő avar, ez esetben tűlevélréteg, és egyéb elhalt növényi részek hamar lángra kapnak, ezt nevezik felszíni tűznek. Ezekből hamar koronatüzek alakulhatnak ki. A felszíni tüzek mellett, előfordulnak felszín alatti tüzek is, amelyek ugyan nem jellemzőek, de például egy bizonyos vastagságot elérő tőzegréteg időnkénti gyulladása is előfordulhat.
Hogy jobban megismerjük a tüzek természetét, érdemes elkülöníteni őket. Beszélhetünk ezek alapján tavaszi tüzekről, amelyek a hóolvadás utáni csapadékmentes időszakra esnek. Ez a februártól áprilisig tartó időszakra tehető. Korábban hagyomány volt a tarlóégetésnek, ez mára azonban az intenzív mezőgazdaságban elvesztette korábbi szerepét. Az ilyen tarlóégetések során elszabaduló tűz gyakran terjedt át szomszédos területekre. A tűz gyors terjedését elősegíti, hogy a vegetáció még nem zöldült ki, így az elhalt növényi részek kedvező feltételeket biztosítanak az égéshez. amely száraz időben könnyen lángra lobban.
Illetve beszélhetünk nyári, aszályos időszakokba kialakuló erdőtüzekről. Szintén a csapadékhiány az egyik legnagyobb probléma. Illetve magától értetődően az extrém melegek eredményeként a fentebb említett növényi részek teljesen kiszáradnak, így gyúlékonnyá válnak. Így egyetlen felelőtlenül eldobott cigarettacsikk, a mezőgazdaságban használt arató és kaszálógépek nem megfelelő műszaki állapota, azok helytelen használata és a tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) kihirdetése ellenére a kijelölt tűzrakóhelyek használata is elegendő ahhoz, hogy komoly természeti katasztrófát idézzenek elő. Ezek előfordulása a július-szeptemberi hónapokban jellemző. Ebben az időszakban szintén a fenyőerdők veszélyeztetettek, mert aszályos időben könnyen koronatűzzé fejlődik bennük akár egy kisebb avartűz is.
A legkitettebb vármegyék Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegye száraz termőhelyű fenyvesei. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy szinte minden évben jelentős erdőtüzek alakulnak ki ezekben a régiókban.
Nemcsak az erdőtüzek öltenek jelentős méreteket a nyári időszakban, hanem a tarló és még lábon álló gabonában keletkezű tüzek. Ezek jellemzően nagy intenzitással égnek és nagyon gyorsan terjednek. Akár az erdőtől, akár a tarlókról van szó a megelőzés az egyik legfontosabb feladat. A legtöbb uniós tagországban jogszabályok írják elő tűzvédelmi tervek készítését, a tevékenységek végrehajtását, tervek kidolgozását. Teszik mindezt a legmodernebb tűzoltási ismeretek tükrében.
Megelőzés
A már említett megelőzéséhez a legfontosabb, hogy mindenki betartsa a szabályokat. Szükség van arra, hogy a gazdálkodók elkészítsenek előírt tűzvédelmi terveket, amely tartalmazza az erdőkre, a szabad területekre vonatkozó tűzvédelmi szabályokat. Ugyanezen okból van szükség az időnkénti fokozottan tűzveszélyes időszak (tűzgyújtási tilalom) kihirdetésére. Hiszen az jó idő beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére.
A katasztrófavédelmi szervek kiemelt feladatként kezelik a vegetáció-tüzek megelőzését, az ezzel kapcsolatos figyelemfelhívást, tájékoztatást. Hiszen egy tüzet mindig egyszerűbb megelőzni, mint felszámolni. A szabadtéri tűzgyújtást minden esetben jogszabályban rögzített előírások és ideiglenesrendeletek szabályozzák, a tűzgyújtás aranyszabályai azonban állandóak: csak akkora tüzet csináljunk, amekkorát el is tudunk oltani.
A lángokat soha nem hagyhatjuk felügyelet nélkül, és mindig készítsünk oda olyan eszközt, vizet amivel az esetlegesen elszabaduló tüzet meg tudjuk fékezni. Különösen fontos, hogy nem csak a lángok, hanem a parázsló részek is veszélyforrást jelentenek, a hirtelenfeltámadó szél ugyanis könnyedén felkaphatja a parazsakat, amely a tűztől akár több tízméterre is újabb lángokat okozhat, így kedvezve a tűz gyors tovább terjedésének. Mindenképp tájékozódnunk kell az aktuális, várható időjárásról.
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 27. § (3) bekezdése értelmében lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) szintén általános tilalmat határozott meg a szabadtéri égetés vonatkozásában. A tiltás alól kizárólag más jogszabály eltérő rendelkezése esetén lehet eltérni. Belterületen csak abban az esetben lehet növényi hulladékot égetni, ha azt önkormányzati rendelet megengedi. Amennyiben külterületen jogszabály megengedi a szabadtéri tűzgyújtást, azt előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal. A külterületi ingatlanokon végrehajtott 1-2 négyzetméteren történő égetés - amennyiben jogszabály megengedi - nem minősül irányított égetésnek, így külön engedélyeztetni sem kell. Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett. Tűzgyújtási tilalom esetén az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály megengedi.
Az aktuális tűzgyújtási tilalmakról, jogszabályokról a https://portal.nebih.gov.hu/tuzgyujtasi-tilalom oldalon bárki tájékozódhat.