Szedlák Levente • 2024. augusztus 12. 06:01
Bár tavaly ősszel vetéskor a magyar gazdáknak még nem volt gondjuk az időjárással, az enyhe telet és a hűvös tavasz után végül megfelelő mennyiségű esőt kaptak az őszi kalászos állományok. A tavasszal megkérdezett termelők azonban mégis inkább óvatosan nyilatkoztak a várható termésről, és a jelek szerint nekik lett igazuk: megfelelő mennyiségű, de az átlagosnál rosszabb minőségű lett idén a termés Magyarországon.
2024-ben néhány kisebb terület kivételével július 24-ig véget ért a nyári aratás, amelyet ezúttal nem befolyásolt semmi hátráltató körülmény. Erről Feldman Zsolt, a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár számolt be, aki egyúttal azt is közölte, hogy termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás, az idei termés nagy része már a tárolókban van. Az államtitkár elmondta, hogy az őszi búzát 864,5 ezer hektáron takarították be, és az országos termésátlag 5,8 tonna/hektár körül alakult, ami kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év átlagait is. Az őszi árpát a korábbi évekhez képest alacsonyabb - 260 ezer hektáros - területen takarították be, és országosan 5,7 tonna/hektáros eredmény született, ami 3,7%-kal magasabb a tavalyi értéknél, ugyanakkor lényegében megegyezik az elmúlt öt év átlagával.
Voltak aggodalmak az idei évet illetően
Mint ismeretes, 2023-ban az őszi vetési munkálatok során az időjárás többé-kevésbé a gazdák keze alá dolgozott Magyarországon, igaz, voltak olyan térségekben, ahol az esőzések miatt előfordultak csúszások a munkálatokban. Az őszi és a téli hónapok során az elszaporodó mezei pockok, valamint a bőséges csapadék okozta belvízfoltok is komoly problémákat jelentettek a termelőknek, de a rendkívül nyárias és meleg évkezdetnek is megvolt a hatása. Az Agrárszektor által tavasszal megkérdezett gazdálkodók ezért inkább óvatosak az őszi vetésű gabonafélék kilátásait illetően.
Az óvatosság végül helyénvalónak is bizonyult: az őszi vetésű kalászosok ugyan elkerülték a nyár közepi pusztító szárazságot, ám az aratás lezárultával az látható, hogy a mennyiségi mutatók jók, a termés minősége azonban gyengébb lett a vártnál. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a lapunk megkeresésére még korábban elmondta, a nagyobb mennyiségek és a gyengébb beltartalmi értékek mögött a szemek telítődése áll. Mint fogalmazott,
az áprilisi esők következtében kiteltek a szemek, szép nagy búzaszemek voltak a kalászokon, de ennek következtében viszont a beltartalom egy kicsit gyengébb.
A mennyiséggel minden rendben volt, a minőséget illetően már voltak porblémák
Hasonlóan látta a helyzetet Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője is. A szakember elmondta, hogy az általuk művelt területen az árpa hozama 8-8,5 tonna között mozgott hektáronként, a búzáé pedig 8-9 tonna között. Ez jó hektáronkénti hozamnak számít, és az árpa minősége is jó, a búza esetében ugyanakkor ez már nem mondható el, ugyanis az utóbbi fehérjetartalma meglehetősen alacsony. Csepregi Attila hozzátette, hogy esetükben ez a fajtaválasztás miatt alakult így:
az általunk termelt típus ideális körülmények között jó minőséget produkál, jelenleg azonban ez nem volt adott. Számít ilyenkor a hozam is: hektáronként 6 tonnánál magasabb a fehérjetartalom, mint 9 tonnás eredmény esetén.
A Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt. termelési igazgatóhelyettese, Boda István, kérdésünkre elmondta, hogy ebben a szezonban 200 hektáron vetettek őszi búzát, ennek 90%-át vetőmagnak. A Hajdú-Bihar vármegyei vállalatnál az aratással minden rendben ment, semmi nem akadályozta őket. A szakember elárulta, hogy a hektáronkénti hozam 5,7 tonnától egészen 8,8 tonnáig terjedt ami pedig a minőséget illeti, a csíra alapján jött visszaigazolások alapján a termés vetőmag feldolgozásra megfelel.
A Belvárdgyulai Zrt-nél összesen 1800 hektáron vetettek őszi kalászosokat - tudtuk meg a baranyai vállalkozás főagronómusától. Szűcs András kérdésünkre elmondta, hogy teljesen jól ment náluk az aratás, az őszi búza, valamint az őszi és a tavaszi árpa átlagban 7 tonnát hozott hektáronként. A minőséget illetően a szakember már kevésbé volt elégedett: mint mondta, rossz, takarmány minőségű termést arattak idén.
Zala vármegyében a Baki Agrocentrum Kft.-nél soha nem volt még olyan könnyű az aratás, mint idén: július közepére gyakorlatilag végeztek is a munkálatokkal. Németh Zoltán, a vállalkozás növénytermesztési ágazatvezetője elmondta, hogy a búzánál a 600 hektár átlagában nettó 9 tonnás hozamok lettek, míg a 130 hektáron vetett árpánál 8,6 tonnás eredmények születtek. Ennek egyik fele malmi, másik fele takarmány minőségű lett.
Milyen áron megy most a búza?
Magyarországon az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) legfrissebb adatai szerint július utolsó hetében átlagosan 73,9 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával. Ez mintegy 15%-kal magasabb, mint egy évvek korábban. A takarmánybúza termelői ára megegyezik az egy évvel korábbival, tonnája 65,7 ezer forinton forgott ugyanekkor.
Az AKI PÁIR adatai szerint július második hetében még átlagosan 68,4 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával. Ez az árszint az egy évvel korábbit 13%-kal haladta meg. A takarmánybúza 64,3 ezer forint/tonnáért forgott ugyanekkor, ami 5%-kal volt magasabb az előző év azonos időszakánál.