Nagy Z. Róbert • 2024. augusztus 17. 06:02
Pár évtizeddel ezelőtt jellemző volt főleg falvakban, hogy a házak elé a járda mellé, a közterületre gyümölcsfákat ültettek. Volt benne logika, ne csak árnyékot adjanak, hanem gyümölcsöt is. Egy időben pedig az eperfa ültetés volt a divat - annak a levelével táplálták a selyemhernyókat. Napjainkban a közterületi gyümölcsfák száma megfogyatkozott, helyüket a díszfák vették át, nem véletlenül. Érdekes még a “köpött magból” lett gyümölcsfák esete is.
Kockázatot hordoznak
Logikus lépésnek tűnt gyümölcsfákat ültetni az utcára a ház elé, hiszen árnyékot ad, díszít, és még terem is, ha nem is minőségi gyümölcsöt, cefrébe valót mindenképp. Később a település kép rendezését átvették az önkormányzatok, és az emberek egyre kevesebbet kezdtek törődni a házaik előtti közterülettel. Emiatt az utcai fásítások faj és fajtaösszetétele megváltozott, hiszen e területeket a települések vezetőinek döntése alapján egységesen ültették be. A gyümölcsfák lassan eltűntek, helyettük pedig olyan díszfák kerültek a házak elé a közterületre, melyek egyszerűbben gondozhatóak. A gyümölcsökkel az is baj volt, hogy ha lehullottak és senki nem szedte össze, akkor csúszóssá tették a járdát, ami balesetveszélyes. Ezzel szemben a modern utcai díszfának alkalmas fajok fajtái egyszerre hullajtják a lombjukat ezért a munkaszervezést is megkönnyítik ősszel, lombgyűjtéskor.
Kié a közterületen termő gyümölcs?
Több ingatlantulajdonos is rossz szemmel nézi, amikor a járókelők, vagy a szomszédok leszedik a házuk előtt álló gyümölcsfáról a termést. Ami annyiban tűnhet jogosnak, ha ő metszi, gondozza, így igényt tartana a gyümölcsre, de jogilag a helyzet nem ennyire egyszerű. A közterületen álló fa mindig a helyi önkormányzat tulajdona, így hivatalosan annak terménye is az önkormányzatot illeti. Emiatt nincs jelentősége annak, hogy a fát ki ültette vagy gondozza, így még annak sincs joga leszedni a fa gyümölcsét, akinek az a háza előtt áll. A szomszédjogokról szóló törvény szerint azonban amennyiben a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta, azaz a gyümölcs lehullott, akkortól azt bárki felszedheti. Az önkormányzat ritkán gyűjti be a tulajdonában álló fák gyümölcseit, így általában a közeli telkek tulajdonosainak szedik össze. A jogszabály szerint közterületre fát ültetni is csak az önkormányzat engedélyével lehet, a kérelmezéshez szükséges nyomtatványt a jegyzőhöz kell benyújtani. Az engedély megszerzése viszonylag egyszerű, az önkormányzat általában csak az invazív növények (zöld juhar, fehér akác, amerikai kőris, bálványfa, gyalogakác) ültetését tiltja, hiszen ezek kártékonyak lehetnek.
Szomszédba átlógó ág esete
Szomszédok között is vita tárgyát képezheti, de arra is van példa, ha egy ág a kertből kilóg a közterületre. Amikor egy magántulajdonú telken álló fa ágai kilógnak az utcára, annak gyümölcsét kizárólag a telek tulajdonosa szedheti le, így sem a szomszédok, sem a járókelők nem jogosultak a szüretelésre. Akkortól azonban, hogy a telkünkön álló fa gyümölcse az utcára hullott, azt bárki jogosult begyűjteni. Az egyik telekről a másikra átlógó ág levágása sem egyszerű eset. Az ingatlan tulajdonosa csak akkor jogosult az áthajló ágakat levágni, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák (például árnyékolják a veteményesét, karcolják az autóját), és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el. Érdekesség, hogy ha ezek után ezt megtesszük és levágjuk az átlógó ágat, akkor is a rajta levő gyümölcs a szomszédot, a fa tulajdonosát illeti. Itt is igaz, hogy a szomszéd telekről átnyúló ágról csak a már lehullott gyümölcs szedhető és használható fel.
Az ilyen konfliktusok megelőzhetők, ha utánanézünk, hogy az adott helyen milyen fát, milyen távolságra szabad ültetni a házfaltól, kerítéstől, telekhatártól.
Közterületi vadgyümölcsök “köpött magból”
Vasúti sínek közelében és utak mentén is gyakran találkozunk különböző látszólag elvadult gyümölcsfákkal, ezek a „köpött magból” nőtt, és természet szelektálta egyedek. Lehet, hogy pár évtizeddel ezelőtt valaki megevett a vonaton egy almát, vagy szilvát, és kidobta az ablakon a magot. Mára abból szerencsés esetben már egy szép gyümölcsfa cseperedhetett. Bár a köpött magból kicsírázott fák története mókásan hangzik, azonban kiskertekben nagyon hasznos lehet, ha ilyen példányokról szaporítunk, még ha a fajtáját nem is ismerjük. Az ilyen, növények nagyon életrevalók, hiszen igen komoly ellenállóképesség kellett ahhoz, hogy minden gondozás nélkül az a mag kicsírázzon, és túlélje az első éveket, amikor minden más növény konkurens volt mellette. Ha szép és ízletes gyümölcsöt terem akkor azt is mutatja, hogy mindenféle növényvédelem permetezés és metszés nélkül képes erre, tehát legyen az bármi is, nagyon jó genetikával rendelkezik, mert a természet vad törvényei között szelektálódott és túlélte.
A szelekció, vagy kiválogatás célja a kertészeti nemesítés során is mindig a legellenállóbb, életrevalóbb, strapabíró, de ízletes termést hozó egyedek kiválasztás, ami köpött magról kelt fák esetén emberi beavatkozás nélkül történt meg. Hazánkban jó néhány ember hobbija az ilyen növények felkutatása, újra termesztésbe vonása, mert nem csak vásárolni lehet jó tulajdonságú növényt, hanem akár az út szélén találhatunk is ilyet.