agrarszektor.hu • 2024. szeptember 5. 14:33
Moldova gyümölcstermesztése és annak exportja egyre erőteljesebb szerepet tölt be, főként az EU piacára történő fokozott kivitel miatt. Ma a moldovai kajszibarack-export több mint 80%-a az Európai Unió lakosságához jut el, így mi is találkozhatunk a boltok polcain ilyen termékekkel. De vajon van-e okunk tartani attól, hogy a magyar termelők versenyhátrányba kerülnek a vámmentes moldovai áruhoz képest?
Moldova gazdaságának fő pillérjét a mezőgazdaság alkotja. A kedvező természeti adottságok, valamint az időjárási viszonyok lehetővé teszik, hogy gyümölcs-, zöldségtermesztésben, valamint a gabonatermelésben kedvező pozíciót foglaljon el. Átlagosan a GDP 60%-át a feldolgozóipar és a mezőgazdaság biztosítja, ipara jóval szerényebb. Az ország nem rendelkezik kőolaj vagy földgáz lelőhelyekkel, valamint tengeri kijárattal sem, így korlátozott gazdaságának fejlesztési lehetősége is. A kilencvenes évek rendszerváltási hulláma ugyan ide is eljutott, valamint a függetlenséget is sikerült kivívnia, viszont a tényleges állapotok nem javultak gyökeresen - írja az oeconomus.hu.
A gazdaságban sikerült stabilizációt, némi fejlődést elérni, de a mindennapi életben a korrupció, a szervezett bűnözés, az egészségügy és a közigazgatás helyzete továbbra is aggasztó. A Szovjetunió és a KGST felbomlása után Moldova szembe találta magát termékeinek (főleg borászati és mezőgazdasági árujának) eladhatatlanságával, új piacokra volt szüksége a fennmaradáshoz. 1997-ig tartott a folyamatos visszaesés, amikor végre úgy tűnt, sikerül stabilizálni a gazdaságot, ekkor azonban az orosz gazdasági válság tovább mélyítette a korábbi krízist. Az ezredfordulón 31,2% volt az infláció, a GDP-arányos bruttó államadósság 89,1%, a legtöbb államháztartási egyenleg pedig deficites volt. A kétezres évek így ezeknek a problémáknak a megoldásával, kiigazításával, a gazdaság újjáépítésével teltek.
Egyes esetekben sikerült a reform (az inflációt és a bruttó államadósságot viszonylag gyorsan sikerült letörni), más területeken viszont úgy tűnik, hogy még sok időre van szüksége a moldovai vezetésnek. Világpolitikai orientáltsága ugyancsak kérdéses: az Európai Unió 2022 júniusában tagjelölti státuszt adott Moldovának, de a belpolitikai szereplők között ma is gyakoriak a keleti irányú (Moszkva felé történő) megnyilatkozások. A felzárkózási és fejlesztési lehetőségeket tovább nehezíti a Dnyeszteren túli régió, valamint ennek a térség a szeparatista törekvései. A moldovai reál GDP adatait áttekintve kitűnik, hogy egy-egy időszakban jóval magasabb növekedést tudott elérni a térség más országaihoz képest. Ukrajnában a háború következményeként a bővülés elsősorban a békés időszakokhoz kapcsolódik.
Romániában az elmúlt egy évtizedet alapul véve a 2017-es 2018-as évek voltak kimagaslóan eredményesek. Ennek hátterében a román állam rendkívül nagy mértékű béremelései, nyugdíjemelései, adócsökkentései álltak, amelyek következtében a háztartások elkölthető jövedelme hirtelen megnőtt, ahogyan a fogyasztás is. Mivel a kedvező időszak 2018-ban véget is ért, számos megszorítás bejelentését követően, 2019-ben a moldvai és a román reál GDP közel azonos szintre került (a román reál GDP 2019-ben 3,85% , míg a moldvai 3,6%-kal bővült). Mivel a moldovai GDP alakulásában meghatározó a mezőgazdaság teljesítménye, így az ágazat fejlesztésén mindez visszatükröződik. Korábbi gazdaságpolitikai célok között is megtalálható, hogy EU-piac kompatibilis termékeket állítsanak elő, fejlesszék az öntözési- és egyéb agrártechnológiákat, továbbá az állattartást, a hús és tejtermelést fokozzák. A mezőgazdasági termelés bővülésére jótékonyan hatott az EU-val való szorosabb kapcsolat is: a 2014-ben aláírt, majd 2016-tól érvénybe lévő társulási megállapodás hatása néhány éven belül már az exportban is megmutatkozott. 2014-ben a teljes kivitel 2 935 millió USD volt, mára pedig több, mint a duplája, 2022-ben 5 978 millió USD-re nőtt.
A külkereskedelmi egyenleg a magas importkitettség miatt folyamatosan deficitet jelez, de a dinamikusan növekvő export adatok az elmúlt években valamelyest javítottak a mérlegen. Külkereskedelmi szerkezetében nagy arányban jelennek meg a mezőgazdasági termékek, a gépek és berendezések, valamint egyes energiahordozók. Termékeinek elsődleges piaca Románia és Ukrajna, emellett pedig fokozatosan növekszik a többi EU-s tagállam részesedése is a moldovai exportból. Importszerkezetében magas a kőolaj és az üzemanyagok aránya, valamint a járművek, szállítóeszközök, elektronikai berendezések és csomagolt gyógyszerek mennyisége. Az EU tagállamai mellett magas értékben importál Oroszországból, Kínából, Törökországból és Indiából is.
2016-ban érvénybe lépett az Európai Unió és Moldova között a társulási megállapodás, amelynek része volt, hogy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség alakul a felek között. Ez a szabadkereskedelmi megállapodás tartalmazta az export-import könnyítéseket, valamint csökkentette a vámokat, továbbá ezek ügyintézésének egyszerűsített lefolytatását is. A mezőgazdasági termékek esetében a megállapodás csökkentette az áruk vám-mértékét, valamint a borok és néhány élelmiszer készítmény esetén megszüntette azokat. Moldova részéről kötelezettségvállalás történt, amely szerint az egyedi vámkontingensek keretében megszünteti a vámokat számos termék esetében. Ilyen többek között a sertéshús, a baromfi, a tejtermékek, a feldolgozott húsipari termékek, valamint a cukorfélék.
Miután 2022 februárjában Oroszország megtámadta Ukrajnát, Moldova kereskedelmi helyzete is megváltozott. A háborúig ugyanis Ukrajna jelentős részén áthaladtak a moldovai tranzitok, sok esetben az ukrán infrastruktúrára hagyatkozott az ország a kereskedelmi szállításokban. Az EU részéről ezért egy újabb piaci liberalizációs megállapodás készült, amelyben különösen nagy hangsúlyt helyeztek a mezőgazdasági termékekre. Hét mezőgazdasági termékre vonatkozóan szüntették meg a vámkontingenseket: a szőlőre, a szilvára, az almára, a paradicsomra, a fokhagymára, a cseresznyére és a szőlőre, valamint szőlőlére. Az intézkedés 2024. július 24-ig volt alkalmazandó, meghosszabbításáról egyelőre még nem döntöttek Brüsszelben.
A moldovai export adatok az érintett termékek esetében azt mutatják, hogy a felsorolt hét áruból inkább csak négy esetében mondható el, hogy nőtt a kiviteli értéke. Az alma, szőlő, cseresznye és szilva exportja az utóbbi években bővült, de a kertészeti zöldségek, valamint a barack kivitele esetén ez egyáltalán nem mondható el. A paradicsom esetén például 2012-ben még 10,81 millió USD értékben szállítottak Moldovából árut, 2023-ra ez az összeg 1 250 USD-re (!) csökkent. A fokhagymánál és a baracknál hasonlóan alacsonyak az értékek, az előbbi esetén például 2023-ban 12 kg-ot (!) exportáltak mindösszesen Moldovából. Az ilyen jellegű visszaesés mögött már nem csupán a termelési viszonyok állhatnak, hanem egyéb megfontolások is. Az EU piacára való belépés számos szempontból kedvező lehetőség, viszont több olyan kritériumnak is meg kell felelnie a gazdáknak és társaságoknak, amelyek megterhelőek lehetnek.
Egyes korábban alkalmazott vegyszerek, termésfokozók használatának tilalma, a termelési költségek növekedése, a tárolási, raktározási, szállítási feltételek teljesítéséhez szintén további források lehetnek szükségesek. Azok, akik ezt nem tudják teljesíteni, kiesnek a piacra való szállítás kedvezményezettjei közül, így pedig visszaszorulhat egyes moldovai termékek jelenléte is az EU tagállamainak piacain. Emellett a moldovai mezőgazdaságnak meg kell küzdenie a munkaerőhiánnyal is, ami szintén hatással van mind az export, mind a belföldi termelés lehetőségeire. Az aktív munkaerő jelentős része már hosszú ideje a kivándorlás mellett dönt, ehhez pedig megfelelő célországot jelent Románia.
A bor esetében szintén visszaesés figyelhető meg. Moldova kedvező természeti adottságai révén a borászat a mezőgazdaság egyik fontos ágazata. A borszőlőből készült palackozott italokat elsősorban exportra termelik. A három legnagyobb bortermelő vidék az ország délkeleti, délnyugati és középső tájain fekszik. Egyedülálló pincehálózata is: Mileștii Mici a világ legnagyobb borospincéje, amely 200 km hosszan nyúlik el és 2 millió palack bort tárolnak benne. A bor a hét EU-s kedvezményezett termék közé nem került be, viszont a korábbi megállapodásban vámmentességet kapott, mindez pedig a kiviteli adatokban is visszatükröződik egészen a 2019-es adatokig. 2019-től fokozatosan csökken a bor exportja, 2023-ra pedig több, mint 30%-kal több csemegeszőlőt exportált Moldova, mint bort. A már említett EU-s megállapodás mellett a bor kivitelének zsugorodásában az is fontos közrejátszó tényező, hogy Oroszország, aki az egyik legnagyobb felvásárlója a moldovai bornak, veszített részesedéséből. 2021-ben 13,5 millió USD értékben érkezett moldovai bor Oroszországba, egy évvel később csaknem megfeleződött ez az érték: 7,22 millió USD értékben importáltak Oroszországban moldovai bort. Az EU által foganatosított szankciók Oroszországgal szemben így itt is éreztették hatásukat, bár a moldovai export nem szűnt meg Moszkva felé, jelentősen csökkent annak értéke.
A vámmentesség, valamint a kontingensek eltörlése, csökkentése kapcsán joggal merült fel a hazai gazdák és a mezőgazdasági társaságok felől a kérdés, hogy kell- e tartaniuk a moldovai megemelkedett gyümölcsexporttól. Az agrárterméket Románia, Ukrajna, Olaszország és Németország vásárolja fel Moldovától. Mellettük jelentős a cseh és a lengyel import értéke is, Magyarország viszonylag szerény értékben, 61,6 millió USD-nyi agrárárut importált Moldovától 2022-ben. A magyar gyümölcsök és zöldségek elsődleges piaca szintén az EU, ezen belül is Németország, Olaszország, Románia, valamint a térség államai, Lengyelország, Szlovákia, Csehország. A fokozódó nemzetközi kereslet leginkább a kajszibarack iránt élénkült az utóbbi évek során, így a magyar termelők is növelték a termelési területeiket. 2020-ban 3 500 hektáron termeltek a magyar gazdák kajszibarackot, idén ez a szám közel 6 ezer hektárra nőtt.
Mindebből is látszik, hogy a moldovai gyümölcsexport növekedése ugyan erősíti a versenyt, a magyar termelők gyümölcs és zöldségárujára azonban továbbra is magas a kereslet az Európai Unió piacain. A moldovai agrárium helyzete a magyar soros elnökség időszakában is napirendi kérdés. Ennek célkitűzései között szerepel a magyar-moldovai agrárkapcsolatok bővítése, az egyes technológiai fejlesztések egymás közötti felhasználása. A magyar elnökség emellett lehetőséget teremt arra is, hogy a moldovai vezetés az unió agrárminiszterei előtt ismertesse az országa akadályait a mezőgazdasági kérdésekben. Mindebből is látható, hogy Magyarország partnerként tekint Moldovára, amellyel a gazdasági kapcsolatok fejlesztését tűzték ki célul.