agrarszektor.hu • 2024. szeptember 20. 18:31
A nyár végén rendezték meg a Pécsi Tudományegyetemhez tartozó Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetnél a III. Országos Csemegeszőlő Kiállítást és Versenyt. A szakmai előadásokból kiderült, hogy a csemegeszőlő termesztése, kutatása Magyarországon finoman szólva is nagyon elmaradt a kívánatostól. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a csemegeszőlőt kevéssé érintik a klímaváltozás negatív hatásai.
A III. Országos Csemegeszőlő Kiállítás és Verseny két fő eseményből állt, melyre több száz érdeklődő érkezett. A kiállítással és versennyel párhuzamosan a Kutatóállomás előadó termében elkezdődött a rendezvény szakmai része is, amelyen Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a „Csemegeszőlő ágazat támogatási lehetőségei és kihívásai” címmel tartott előadást, amelyen elhangzott, hogy van lehetőség csemegeszőlő ültetvények támogatására is, a pályázatok kiírása során ezen célterületre is gondoltak - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.
Korpás András szőlőnemesítő arról beszélt, miként lehetséges ellenálló nemes szőlőfajták nemesítése a közép-európai viszonyok között. A szakember szerint Közép-Európában és így Magyarországon is az atlanti, mediterrán és kontinentális éghajlat ingadozása jellemző, így meglehetősen változatos környezetet képvisel. Az ellenálló szőlőfajták nemesítése, ilyen környezeti adottságok mellett nagy kihívást jelent. A szőlőtermesztés északi határán a bortermelés dominál, gyakorlatilag nagyon kevés csemegeszőlő-termeléssel. Főleg fehérborok készülnek, a melegebb nyarak miatt egyre nagyobb a vörösbortermelés, a hidegebb évjáratokban híres és valóban sikeres rozé borokkal. Jellemzően hagyományos nemes, vinifera fajtákat használnak. Általában kiváló minőségű fajtáknak tekintik őket, amelyek érzékenyek a főbb gombás betegségekre. Ezzel szemben a csemegeszőlő esetében az öntözött, száraz területekről, sivatagokból importált gyümölcsök vannak a piacon. Nemesítéseik során különböző intra és interspecifikus hibridek keresztezésével érik el, hogy az előállított fajta a gombabetegségekkel szemben ellenálló legyen és további cél a vessző beérése, a szőlő korai érése, a fokozott vitalitás és a száraz, aszályos termőhelyhez való alkalmazkodás is.
Szőke Antal - a MATE Genetikai és Biotechnológiai Intézetétől - néhány példán keresztül bemutatta, milyen kérdések megválaszolását teszik lehetővé a szőlőben a molekuláris genetikai markerek. Ezek a markerek előzetes fenotípusos vizsgálatok nélkül pontos információkat szolgálatatnak a nemesítők és termesztők számára a szőlő legfontosabb tulajdonságairól. Lehetővé teszik a fajták egyedi azonosítását, származásuk ellenőrzését, használhatók a fajtavédelemben és a vitás kérdések eldöntésében. Még termőre fordulás előtt meghatározható a bogyók színe, muskotályos íze, illetve a magnélkülisége is.
Kun Ágnes, a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos munkatársa a rezisztencia jelentőségéről beszélt a szőlő növényvédelmében. Mint ismeretes, a szőlő viszonylag sok növényvédőszeres kezelést igényel, így különösen a csemegeszőlő esetében, mely azonnal friss fogyasztásra kerül, rendkívül fontos olyan fajták nemesítése, melyek rezisztensek a főbb betegségekkel szemben. Komma László a NAK kertészeti szakértője az aktuális ültetvénytelepítési pályázattal kapcsolatos részletes tudnivalókról beszélt, mely idén a szőlő telepítésének támogatását is tartalmazza.
Az országos csemegeszőlő rendezvény konklúzióját a következőképpen lehet összefoglalni: Bár a szőlő - elsősorban a borszőlő - termesztése nagyon népszerű hazánkban, és az egyetemi szintű tudományos diszciplína szerint is az egyik legmagasabb szinten kutatott ágazat, a csemegeszőlő termesztése, kutatása hosszú évtizedek óta finoman szólva is nagyon elmaradt a kívánatostól.
A jelenlegi helyzet egy teljes más szemléletet követel. Ma a megváltozott éghajlati viszonyok következtében folyamatosan kutatni kell a lehetőségeket a friss gyümölcsként fogyasztható termékek irányában. Sajnos ma már ott tart a világ, hogy a leggondosabb odafigyelés mellett is állandó kockázatot jelent a gyümölcsfajok termesztése. A csemegeszőlő termesztése lényegesen kevesebb környezeti kockázatot jelent, ugyanis a jellemzően igen késői virágzás a tavaszi fagyos időszakot döntően elkerüli, a nyári hőséget igen mélyre hatoló gyökérzete jól viseli és a termések sem szenvednek láthatóan a gyakran több hónapos aszályos időszakban. A kitolódott meleg őszi hónapokban a késői fajták is teljes mértékben beérnek. Tehát a termesztés felfutását az éghajlati adottságok ma már sokkal jobban támogatják, amivel élni kellene.
A klímaváltozás negatív hatásait az emberek és a kertészeti termesztett növények is nehezen viselik el, azonban vannak olyan növények melyeknek most jött el igazán az ideje. Kevés ilyen növény van, ami a kontinentális klímán is eredményesen termeszthető, de a csemegeszőlő mindenképpen ide sorolandó, melynek üzemi termesztése ma aktuálisabb, mint az elmúlt 100 évben bármikor.