A múlt hét első napján még a térség fölött örvénylett a Boris nevű ciklon, mely jelentős mennyiségű csapadékot és lehűlést hozott a Kárpát-medence területére is. Keddtől már csak elszórtan alakultak ki záporok, szombattól pedig országszerte szárazra fordult az idő. Az elmúlt 10 nap során így a Dunántúlon és északon 60-100 mm, míg az Alföldön 30-60 mm eső esett. A 30 napos csapadékösszeg az ország döntő részén meghaladja a sokéves átlagot, míg a 90 napos még mindig jócskán elmarad attól.
Aszály jelenleg nincs az országban. Nagyjából a talaj felső 30-70 cm-es rétege nedvesedett át a múlt hét elejére, azóta viszont a nagyrészt napos, kissé szeles időben sokat szikkadt, száradt a felszín. A hőmérséklet csúcsértéke múlt hétfőn még csak 15 Celsius-fok körül alakult, majd keddtől kezdett melegedni a levegő, szerdán már elérte a 22-27 Celsius-fokot, és ezt követően is jobbára 25 Celsius-fok közelében mozgott. A derült, a hét végén már szélcsendes éjszakákon a száraz levegőben erős volt az éjszakai lehűlés: vasárnap már szinte országszerte 10 Celsius-fok alá csökkent a hőmérséklet, sőt a fagyzugos területen 0-3 Celsius-fok is előfordult 2 m magasságban.
Az idei nagyon meleg, aszályos nyáron a kapás növények és a gyümölcsök érése egyaránt jóval hamarabb következett be a szokásosnál. A napraforgó és a kukorica betakarítása már augusztus végén elkezdődött, a szeptember közepi gyakran csapadékos időjárás átmenetileg akadályozta a munkát, és rontotta az egyébként is gyenge termés minőségét. Az országszerte átnedvesedett talaj kedvező körülményeket teremtett az őszi káposztarepce keléséhez, kezdeti fejlődéséhez. A múlt hét elején még folyamatosan vizes volt az állományok levélzete, keddtől kezdődött meg a száradás, azóta már alacsony a levélnedvesség időtartama. A párás időszakok hossza az éjszakánként szélcsendes területeken volt magasabb, az ország nagyobb részén már az is alacsonyan alakult.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek az augusztus legvégére, szeptember első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke ebben az időszakban tovább csökkent, a vegetáció országszerte veszített zöld tömegéből, az aszály miatt az erdőkre is jellemző volt ez a folyamat. A súlyos aszály miatt az anomália térkép az egész országban, a legnagyobb mértékben az Alföldön és a Dunántúl keleti tájain mutatott az átlagosnál sokkal kevesebb zöld tömeget.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1680 és 1890 foknap között alakul. Bár hőösszeg növekedése az előző két hétben lelassult, de értéke már messze meghaladja a legtöbb kukoricafajta beéréséhez szükséges mértéket. A tavalyinál és a sokéves átlagnál egyaránt igen jelentősen, 200-300 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál mintegy három héttel előrébb jár a fejlődésben.
A következő héten változékonyra fordul az időjárás, ugyanis erőteljes délnyugati áramlással több hullámban is nagy nedvességtartalmú, szombatig meleg léghullámok érkeznek az ország fölé. A sok felhő és a hajnali ködfoltok mellett kevés napsütés is valószínű. Keddtől több napon is várható csapadék, eső, zápor, zivatar formájában, csütörtökön van erre a legkisebb esély. Összességében a hét végéig területi átlagban 5-25 mm csapadék hullhat. Az éjszakák enyhülnek, a felhők miatt mérsékeltebb lesz a lehűlés. A hőmérsékletek csúcsértéke a tartósabban felhős és csapadékos helyeken csak 20 Celsius-fok, a részben napos tájakon 25 Celsius-fok körül valószínű, de vasárnap érkezhet egy komolyabb lehűlést hozó hidegfront.
