agrarszektor.hu • 2024. október 10. 07:45
Általában sok napsütés várható - derül ki az Agrárszektor csütörtöki (2024.10.10.) országos középtávú előrejelzéséből. Jó lenne kimenni a földekre, de nem tudja vigyen-e magával gumicsizmát? Permetezne, de lehet, hogy lesz szél? Eljött a betakarítás ideje, de nem biztos benne, hogy ezt a meteorológia is így gondolja? Segítünk! Mutatjuk, milyen időjárás várható a mai, csütörtöki (2024.10.10.) napon.
Csütörtök reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, csütörtöki (2024.10.10.) napon.
2024.10.10. csütörtök: Általában sok napsütés várható. A déli óráktól északnyugat felől fokozatosan beborul az ég, egyre több helyen valószínű eső, zápor, délen zivatar is lehet. A Tiszántúlon ugyanakkor estig kevés marad a felhő és csapadék sem valószínű. A déli, délnyugati szél délelőtt elsősorban a Dunántúlon lesz erős, néhol viharos, majd délután a Dunántúlon fokozatosan északira, északnyugatira fordul a szél.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 27 fok között alakul.
Késő estére 13 és 18 fok közé hűl le a levegő.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Holnap hidegfront érkezik, előterében erőteljes melegedés zajlik, így melegfronti hatás várható: fejfájás, teljesítőképesség-csökkenés.
A következő napon várható időjárás
2024.10.11 péntek: A front zárt felhőzete és összefüggőbb csapadéksávja kelet felé elhagyja hazánkat. Mögötte a gomoly- és fátyolfelhők mellett általában több órára kisüthet a nap, erőteljesebb gomolyfelhő-képződés kb. a Tisza szélesebb sávjában lehet, főleg ott alakulhatnak ki záporok napközben. Többfelé megerősödik az északnyugati, északi szél. 15 és 22 fok közé emelkedik a hőmérséklet, délkeleten mérhetik a magasabb értékeket.
Friss híreink:
Véget ért egy korszak? Aggasztó hírek jöttek a magyar kukoricáról
A két évvel ezelőtti történelmi aszály rekordalacsony kukoricatermést eredményezett, aminek egyenes következménye lett az ukrán termény beáramlása az országban. A tavalyi évben a megnövekedett termelési költségek és az alacsony terményárak sújtották a termelőket, az idei évben pedig ismét az időjárás okozott komoly károkat a földeken. Azt már augusztusban is látni lehetett, hogy legalább 20-30 százalékos termésvesztesége lesz a kukoricatermesztőknek, de aztán tovább romlott a helyzet. Lassan a végéhez ér a kukorica betakarítása, és a gazdáknak kevés okuk van az örömre: sem a termésátlagok, sem pedig a minőség terén nem biztatóak az eredmények. Ez pedig a kukorica vetésterületének további csökkenését vonhatja maga után, pedig az elmúlt két évben már így is közel 20 százalékkal kisebb területen foglalkoztak a magyar gazdák a korábban legnépszerűbb szántóföldi kultúrával.
Hollósi Dávid: most kezdődött meg az agribiznisz kora
Tartósan megváltozott feltételekkel kell szembenéznie a hazai agráriumnak és élelmiszer-termelésnek, azon belül is különösen a szántóföldi növénytermesztésnek, aminek során újra kell tervezni az ágazat stratégiai és gyakorlati kérdéseit egyaránt – véli Hollósi Dávid. Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója az Agárszektornak elmondta: az üzleti szemlélet és az alkalmazkodás jelenti a megoldást, és sokat vár az ágazat az élelmiszeripari fejlesztésektől is. Talán a szántóföldi növénytermesztés megváltozott helyzete, és az érkező élelmiszeripari beruházások jelentik napjainkban a legfontosabb témákat a hazai agrofood-szektorban, ezek a területek tehát kiemelt figyelmet kapnak az idei Agrárszektor konferencián is, amelyre decemberben kerül sor Siófokon.
Kapkodnak ezért a zöldségért a magyarok: még sincs belőle elég itthon
Az édesburgonya népszerű zöldség Magyarországon, van is rá igény bőven, a hazai kínálat azonban nem tudja kielégíteni az igényeket. Éppen ezért rengeteg import van a boltokban, a termelők pedig nem kapnak túl sok segítséget azért, hogy ez ne így legyen. Az Agrárszektornak Márkus Dávid, a Hékás alapítója elmondta, hogy milyen nehézségekkel kellett és kell is megbirkóznia egy batátatermelőnek itthon. Emellett kitért arra is, hogy miért és miben változtak meg a fogyasztói szokások, illetve arról is beszélt, hogy miért nehéz ma fenntarthatóan termelni.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Érik a totális csomagkatasztrófa? Fájdalmas kihívás ez a magyar futárcégeknek: káosz lehet a karácsony
Izgalmas időszakot tudhatnak maguk mögött a magyarországi csomagküldő cégek. A pandémia első évei óriási keresletet generáltak, jelentősen emelkedett a webáruházak forgalma, így a házhozszállítással foglalkozó cégekre rengeteg munka szakadt, ugrásszerű bővülés következhetett. Miután a vásárlói szokások ismét kezdtek visszatérni a megszokott mederbe, a kereslet csökkent, ugyanakkor számos kihívás is megjelent a horizonton, mint a benzin- és rezsiárak növekedése. A piacot idén pedig az rengetette meg, hogy március 28-tól a webáruházaknak muszáj a piaci szolgáltatók mellett a Magyar Postával is szerződniük, az MPL szállítást is felajánlani a vásárlóknak. Közben a felvásárlások, bekebelezések sem álltak le, folyamatosan alakulnak a csomagküldő cégek erőviszonyai Magyarországon. A Pénzcentrum friss elemzésében a jelenlegi helyzetet tekintettük át.
Kritikus a helyzet: sorra zárnak be a vidéki kisboltok, mi lesz így a vásárlókkal?
A kiskereskedelmi üzletek számának drasztikus csökkenése miatt egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek azok a mozgó árus, mobil ABC-k, amelyek egy adott régió településeit látják el élelmiszerrel és itallal. A legtöbb mozgó árusra nagy szükség van, hiszen az utóbbi időben - a postákhoz hasonlóan - a boltok is lehúzták a rolót számos településen. A KSH összesítése szerint múlt év júniusának végén 103 ezer kiskereskedelmi üzlet működött, amely 6,4 százalékkal, vagyis 7028 üzlettel kevesebb az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenő kisboltok száma egyre nagyobb problémát jelent a kistelepüléseken élőknek, hiszen sok olyan nyugdíjas van, aki eleve nehezen mozog már. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára lapunknak elmondta a kisebb üzletek bezárása nem új keletű, a koronavírus járvány időszakában gyorsult fel igazán a folyamat, amikor a járvány miatt szinte mindenütt visszaesett a kereskedelmi forgalom. Kozák Tamás kitért arra is, hogy kistérségekben helye lenne egyfajta pozitív diszkriminációnak, azaz állami támogatásnak, hiszen egy – egy kiskereskedelmi egységnek akár népesség megtartó ereje is lehet. Mindezek tükrében nem meglepő, hogy egyre több azoknak a mozgóárusoknak a száma, akik ma már egyfajta vákuumot töltenek be a korábban bezárt kisboltok helyén.Többségük előre meghatározott időpontban keresi fel az adott falvakat, a helyieknek pedig csak a kerítésig kell kimenniük az élelmiszerért.