Braunmüller Lajos • 2024. október 22. 11:29
A keserű történelmi és az időben közelebbi, de kudarcos tapasztalatok ellenére is működik a termelői szövetkezés Magyarországon, amelyet ráadásul nyilvánvaló előnyei és értékei miatt az Európai Bizottság és a kormány egyaránt támogatásra érdemesnek tart. Igaz, az ilyen összefogás nem terjedt el idehaza. Nagy kérdés, hogy az együttműködési forma talán legfontosabb hazai szereplőjének, a DélkerTÉSZ-nek miért sikerült az, amely számos más, hasonló próbálkozásnak nem. Az eredményekben biztosan benne van a szervezők, az irányító menedzserek tevékenysége, a korai gyerekbetegségek kiheverése, de az is, hogy az összefogás nem hagyta magát elcsábítani a magas áfából adódó „lehetőségektől” és transzparensen, a kezdetektől fogva közvetlenül a kiskereskedelmi láncokkal tárgyal és nekik értékesít. Ehhez a több száz termelőt tömörítő szövetkezet ráadásul komoly minőségbiztosítási rendszert is fenntart, valamint kellően nagyra is nőtt ahhoz, hogy a láncok komolyan vegyék. Olyannyira, hogy mára az árbevétel több mint 15 százaléka exportból származik.
A téeszesítés korábbi, rosszemlékű gyakorlata és a kétezres évek együttműködési kudarcai után gyakran felmerül a magyar mezőgazdaság értékelésekor, hogy az összefogás nehezen, vagy sehogy sem jön létre a termelők körében. A kritikák a legtöbb esetben kétségkívül jogosak, de mára több ponton, például a baromfiágazatban találunk jó szerveződéseket, amelyek legtöbbször valamilyen integráció formájában működnek.
A szerencsésebb törtenelmű Nyugat-Európában megszokott termelői szövetkezetek azonban nem igazán tudtak elterjedni idehaza piaci körülmények között. Jó példa ugyanakkor akad.
Volt mire építeni
A magyar zöldségtermesztésben jelentős szerepet betöltő DélkerTÉSZ (Dél-Alföldi Kertészek Szövetkezete) még az uniós csatlakozás előtt, 2002-ben alakult 236 taggal, és az azóta bekövetkezett nagymérvű változások ellenére is meghatározó szereplője maradt a régió, valamint az ország agrárgazdaságának. A szövetkezet végleges elismerését, mint zöldség- és gyümölcstermelői szervezet, 2004 áprilisában kapta meg, ezzel lényegében az uniós tagság kezdetére már kész szervezeti formában működött.
Az összefogás hagyománya természetesen már sokkal régebbi ebben a térségben, a régióban a termelői együttműködés hagyománya több mint 150 évre nyúlik vissza, elsősorban a bolgárkertészek által meghonosított üvegházi zöldségtermesztés révén. Ez a hagyomány tovább él a mostani tagok között, akik ma már modern üvegházakban és fóliasátrakban folytatják a termesztést. A szövetkezet tagjai is – némileg más formában - közel 60 éve dolgoznak együtt.
Több mint 60 ezer tonna áru, csaknem 54 millió euró bevétel
A szövetkezet közel 150 hektáron termel friss zöldségeket üvegházi és fóliasátras körülmények között, elsősorban paprikát, paradicsomot, uborkát, valamint káposztaféléket. Az ipari zöldségtermesztés ennél jóval nagyobb területet ölel fel, mintegy 2600 hektáron.
A tagok többek között zöldborsót, csemegekukoricát, ipari paradicsomot és hüvelyeseket termesztenek. A termesztés leginkább Szentes és környékén zajlik, amely a "Szentesi paprika" néven ismert földrajzi árujelzővel is rendelkezik. A szentesi paprika különböző fajtái – fehér paprika, hegyes csípős paprika, a kápia és paradicsomalakú paprika – 2014 óta rendelkeznek az Európai Bizottság által elismert oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ).
2023-ban a szövetkezet tagjai összesen 63 ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt értékesítettek, amelyből 29 200 tonna friss piaci zöldség volt, míg az ipari zöldségnövények mennyisége elérte a 33 800 tonnát.
Az együttműködés 53,8 millió euró (21,5 milliárd forint) árbevételt realizált, amelyből 52,3 millió euró a tagok bevétele volt. Az exporttevékenység is jelentős, a belföldi értékesítés mellett a nemzetközi piacokon 5900 tonna zöldséget adtak el, amely 8,7 millió euró árbevételt eredményezett. Az árbevétel meghatározó része tehát az exportértékesítésből származik.
A partnerek között ütőképes neveket találunk: belföldön a Lidl, a Penny, a Tesco, a Spar és az Auchan tartozik a vevők közé, külföldre pedig például az Edekának, a Kauflandnak szállít a szövetkezet.
A legfontosabb exportcélpontok között van Szlovákia, Románia, Csehország és Németország.
Egy tag, egy szavazat
Mint azt a DélkerTÉSZ vezetői többször is hangsúlyozták, a szerveződés egyik legfontosabb sarokpontja az, hogy a szövetkezet demokratikus formában működik, ahol minden tagnak egy szavazata van, függetlenül a méretétől vagy az általa szállított mennyiségtől. Ez biztosítja az egyenlő jogokat és kötelezettségeket, a tagok közti együttműködés alapját. A szövetkezet hosszú távú célja, hogy a termelők termékeit a lehető legnagyobb hatékonysággal és áron értékesítse, belső működését azonban nonprofit elvek szerint szervezi.
Vagyis a szerveződés kifelé forprofit, befelé nonprofit céllal működik.
Az együttműködésben kiemelt szempont a termelők megfelelő kifizetése, ezért a szövetkezet heti elszámolásban biztosítja, hogy a termelők 21 napon belül megkapják járandóságukat – úgy is, hogy a szövetkezet maga ennél hosszabb határidőkkel, jellemzően 30-60 napra kapja meg a pénzét.
Közvetlenül a láncokkal tárgyalnak
A folyamatos üzemelés egyik kulcsfontosságú tényezője a kiskereskedelmi láncoknak való megfelelés.
A szövetkezet a kezdetektől fogva az üzletláncokra épít, rájuk számít vevőként, vagyis a termelői csoportosulás és az üzletek között nem állnak további nagykereskedelmi szereplők, amelyek ronthatnák az alkupozíciót vagy lefölözhetnék a hasznot.
Ennek a közvetlen kiskeresdelmi kapcsolatnak persze komoly feltételei is vannak, a láncokhoz bekerülni és ott megmaradni nem egyszerű mutatvány. Alapelvárás a rendkívül szigorú nyomonkövethetőségi és élelmiszerbiztonsági rendszer, a szermaradványok elkerülése és a megfelelő volumen is. Ez nem csupán a termelésre értendő, hanem a kiszerelésre is: a szövetkezet folyamatosan fejleszti a termékcsomagolási kapacitását, amely napi 55-85 tonnás kapacitást biztosít, így képes a nagy áruházláncok stabil ellátására is.
Brüsszel és Budapest is támogatja
Az elmúlt öt évben a DélkerTÉSZ 14,8 millió euró értékű fejlesztést hajtott végre az operatív programok támogatásával, amelynek keretében logisztikai telephelyeit fejlesztette, és további beruházásokat hajtott végre.
A fejlesztésekhez nyújtott támogatás összesen 19 millió euró értékű volt, amelyből 6,8 millió eurót az Európai Unió, míg 12,2 millió eurót a magyar kormány biztosított.
Paradicsomwellness tizenkét hektáron
Az együttműködés egyik szereplője a 2013-ban alapított Szentesi Paradicsom Kft., amely 2014-től holland technológiát alkalmazó üvegházakban termeszti paradicsomfajtáit, évente közel 5 ezer tonnányi árut előállítva.
A kezdeti 3,6 hektáros terület mára 12,5 hektárra bővült, így a cég a magyarországi paradicsomtermelők közül a nagyobb kibocsátásúak közé tartozik.
Az üvegházakban alapvetően minden a paradicsom egészséges fejlődését, a növények „jó közérzetét”, az igényeik messzemenőkig történő kielégítését szolgálja. A holland típusú termelési módszerben talaj nélküli, kókuszrost és kőzetgyapot alapon folyó megoldást alkalmaznak, amelyet a korszerű légkondicionáló és öntözésvezérlő rendszerek támogatnak.
Jelenleg ezek további fejlesztése zajlik, igyekeznek a mesterséges intelligenciát is bevonni ebbe, a jövőben tehát az időjárásjelentés és az üvegházi paraméterek figyelembevételével a szoftver dönthet például a szellőztetésről és az öntözésről.
A geotermikus energiával működő fűtési rendszer is hozzájárul a fenntarthatósághoz, valamint a költségek csökkentéséhez, a telep pedig napelemekkel is igyekszik optimalizálni az energiafogyasztását.
A logisztikával nem kell bajlódniuk
A cég integrált növényvédelmet alkalmaz, és csak ellenálló fajtákat termeszt, amelyek biztosítják a termés minőségét és a piacon való versenyképességet. A talaj nélküli, kókuszroston történő termesztés szintén a kártevők, illetve növénybetegségek által jelentett kockázat minimalizálását szolgálja.
A vállalkozás számára jelentős előny adódik a szövetkezeti tagságból azért is, mert nem kell külön beruháznia nagy raktárakba vagy kereskedelmi infrastruktúrába, mivel a szövetkezet átfogó ellátási láncot biztosít a termékek számára. Ez munkaerő-megtakarítást eredményez, valamint lehetővé teszi, hogy a cég a termelésre koncentráljon, miközben a szövetkezet gondoskodik a termékek piacra juttatásáról.
A kisebbeknek is van helyük a rendszerben
A szövetkezet régi tagja a Janó farm is, amely paprikát termeszt – mindegyik általuk termelt fajta jogilag is „Szentesi paprika”. A gazdaságban 20 ezer négyzetméteren, fóliasátrakban termelik a növényeket, ebből 15 ezer négyzetméter „hideg”, a többi pedig melegfóliás rendszer – utóbbit geotermikus energiával fűtik. A termesztés a növénybetegségek és kártevők kizárása miatt itt is talaj nélkül, kókuszrost felhasználásával történik, amelyet körülbelül 8 évig használnak.
A Janó farm a kisebb szereplők közé tartozik, a gazdaságban 10-20 fő dolgozik, akik a melegfóliás rendszernek köszönhetően egész évben tudnak tevékenykedni. A biztos felvevőpiac révén beruházásokra és fejlesztésekre is gondolhatnak: 2019-ben 3600 négyzetméter fóliasátrat építettek, idén pedig 170 méteres útépítéssel fejlesztették a telepet.