Braunmüller Lajos • 2024. október 25. 11:27
Gyökeresen eltérő paradicsomtermesztési módszereket alkalmaznak a gazdák Európában, amely alapvetően az éghajlati különbségekből adódnak, de számos egyéb érv is szól egyik vagy másik mellett. A termőföld nélküli, holland rendszerben a paradicsomok nem csak gyorsabban növekednek, de a hozamok is kiemelkedően magasak, ráadásul nagyban csökkenhetők a kártevők okozta kockázatok. A hagyományos módszerben a termőföld az alapja mindennek, a kártevők ellen pedig biológiai eljárásokkal is lehet védekezni. Az Agrárszektor a közelmúltban az előbbit idehaza, Szentesen, az utóbbit Szicíliában tanulmányozta.
Évezredeken át az egyik legfontosabb alapfeltétel a mezőgazdasági termelésben a termőföld volt, mára azonban kialakultak és elterjedtek olyan termelési rendszerek is, amelyekhez sok tényező kell, de föld pont nem.
A holland típusú, talaj nélküli paradicsomtermesztés jelenleg az egyik legkorszerűbb és leghatékonyabb termesztési módszer a mezőgazdaságban. A módszer kifejezetten a magas hozam és a fenntarthatóság érdekében alakult ki, és különösen alkalmas olyan országok számára, ahol a földminőség vagy a rendelkezésre álló terület nem ideális a hagyományos termesztéshez. Hollandiában, ahol a termőföld korlátozott és az éghajlati viszonyok nem optimálisak a szabadföldi termesztéshez, a talaj nélküli módszer forradalmasította a paradicsomtermesztést, és példaként szolgál a világ más országai számára is.
A módszert idehaza is alkalmazzák, ahol a jó minőségű talaj ugyan rendelkezésre áll, ám a hatékony talajfertőtlenítési eljárások hiányában nem lehet kizárni a növénybetegségek és kártevők jelenlétét
- hangzott el a közelmúltban Szentesen a Szentesi Paradicsom Kft.-nél tett látogatáson, amelyen az Agrárszektor is részt vett. A cég holland technológiát alkalmazó üvegházakban termeszti paradicsomfajtáit, évente közel 5 ezer tonnányi árut előállítva. A kezdeti 3,6 hektáros terület mára 12,5 hektárra bővült, így a vállalkozás a magyarországi paradicsomtermelők közül a nagyobb kibocsátásúak közé tartozik.
Tápoldatban, levegőben
A talaj nélküli termesztés két fő technológiai megközelítése a hidropónia és az aeropónia. A hidropónia esetében a növényeket tápoldatban nevelik, amely biztosítja számukra a szükséges ásványi anyagokat és tápanyagokat, anélkül, hogy a gyökerek közvetlenül érintkeznének a talajjal. Ilyen esetekben gyakran használnak egy közvetítő közeget, a Szentesi Paradicsom Kft.-nél például kókuszrostot. Az aeropónia ennél is tovább megy: a növények gyökerei levegőben lógnak, és tápoldattal permetezik őket.
Mindkét módszer alapvetően arra épül, hogy a növények számára minden szükséges tápanyagot célzottan és precízen biztosítanak, ami gyorsabb növekedést, nagyobb hozamot és jobb minőségű termést eredményez, miközben a termelő takarékosan bánik a kijuttatott inputanyagokkal és a vízzel is.
Szinte egész évben termeszthető
Mindezek a megoldások lehetővé teszik a növekedési körülmények szinte teljes körű kontrollját. A mesterséges megvilágítás, a fűtés és a szellőztetés összehangolása révén a termesztési környezet optimális, így a paradicsomok szinte egész évben termeszthetők, függetlenül az időjárási viszonyoktól.
Ezek az üvegházak egyúttal csökkentik a vízfogyasztást is, mivel a talajmentes rendszerekben a víz nagymértékben újrahasznosítható. Ez különösen fontos szempont a klímaváltozás és a vízhiányos területeken történő mezőgazdasági termelés szempontjából.
Az ilyen zárt termelési rendszerek élen járnak a precíziós mezőgazdasági technológiák alkalmazásában is, amelyek lehetővé teszik a termesztési folyamatok valós idejű monitorozását és a beavatkozások azonnali optimalizálását.
Az IoT-alapú szenzorokkal ellátott rendszerek képesek figyelni a levegő páratartalmát, a hőmérsékletet, a fényviszonyokat és a tápanyag-szinteket, és ezeket az adatokat automatikusan feldolgozzák.
Ennek eredményeként a gazdák minden egyes növény számára pontosan azt a gondoskodást nyújthatják, amire szüksége van, így biztosítva a maximális termésmennyiséget és -minőséget. A Szentesi Paradicsom Kft.-nél jelenleg egy mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszer implementálásán dolgoznak, amely a mért adatok függvényében önállóan döntene majd a szellőztetésről és az öntözésről.
Sokat hoz, de sokba is kerül
Összességében elmondható, hogy a talaj nélküli paradicsomtermesztés különösen fontos szerepet játszik a fenntartható mezőgazdaságban. A módszer nagyobb hozamokat, hosszabb tenyészidőt ígér, minimalizálja a vízpazarlást, jelentősen csökkenti a vegyszerek és műtrágyák használatát, és lehetővé teszi, hogy a gazdák környezetbarátabb módon termeljenek. Emellett az üvegházakban alkalmazott integrált növényvédelmi rendszerek révén a növényvédelem is sokkal környezettudatosabb, mivel kevesebb vegyszer szükséges a kártevők és betegségek elleni védekezéshez.
Bár a talaj nélküli termesztés számos előnyt kínál, nem mentes a kihívásoktól. A beruházási költségek magasak, és a technológia működtetése jelentős szaktudást igényel.
Az üvegházak létesítése és fenntartása komoly tőkeráfordítást igényel, ami megnehezíti a kis- és közepes méretű gazdaságok számára a belépést ebbe az ágazatba. Ugyanakkor a technológia folyamatos fejlődése és az új megoldások terjedése azt mutatja, hogy a jövőben egyre több gazdálkodó számára lesz elérhető.
Összességében a holland típusú talaj nélküli paradicsomtermesztés az innováció és a fenntarthatóság mintapéldája az agrárszektorban. A módszer hatékony, környezetbarát és gazdaságilag is előnyös, így jelentős szerepet játszik a modern mezőgazdaság jövőjében.
Nagy hagyományok a technológia mellett is
Vannak azonban vidékek, ahol nem erre a módszerre esküsznek. Az olasz paradicsomtermesztés, különösen Szicíliában, nemcsak gazdasági szempontból fontos, hanem kulturális és gasztronómiai jelentőséggel is bír.
Olaszország a világ egyik legnagyobb paradicsomtermelője, és Szicília ezen termelés jelentős részét adja.
A szicíliai fóliasátras paradicsomtermesztés az olasz agrárium egyik kiemelkedő területe, amely nemcsak a helyi, hanem a nemzetközi piacokon is meghatározó szerepet tölt be. Szicíliában a kedvező éghajlat, a napsütéses órák magas száma és a megfelelő talajadottságok együttesen teszik lehetővé a minőségi paradicsom termesztését.
A modern mezőgazdasági technológiák bevezetése, különösen a fóliasátras termesztés elterjedése, jelentősen növelte a hozamokat és javította a termesztés hatékonyságát, ám a holland rendszerről itt nincs szó, a talajhoz ragaszkodnak
– mondta el nemrégiben az Agrárszektornak a Campisi & Russo családi farm vezetője, Sebastiano Russo. Lapunk az olasz agrárfinanszírozásban aktív Intesa Sanpaolo bank meghívására járt Szicíliában. A főként citromtermesztéssel foglalkozó családi gazdaság termel burgonyát és jégsalátát is, valamint fóliasátras körülmények között paradicsomot és paprikát.
Nagyobb kontroll, kevesebb kockázat
A technológia itt is a kockázatok csökkentését szolgálja. A szicíliai paradicsomtermelők számára a fóliasátras termesztés olyan eszköz, amely lehetővé teszi az időjárási viszonyokkal kapcsolatos kockázatok minimalizálását és a termelés fokozatos szabályozását. A fóliasátrakban történő termelés lehetőséget nyújt arra, hogy a paradicsomtermesztés időszakát kitolják, és korábban, illetve később is betakaríthassanak, mint a szabadföldi termesztés esetén. Ez különösen fontos a piaci versenyképesség fenntartása szempontjából, hiszen így a szicíliai termelők előnybe kerülhetnek más régiók termelőivel szemben.
A fóliasátras termesztés további előnye, hogy a termesztési környezet szabályozhatóbbá válik. A megfelelő hőmérséklet és páratartalom biztosítása mellett a növények kevésbé vannak kitéve az időjárási szélsőségeknek, mint a szabadföldi növények. Ezáltal a hozamok nemcsak nagyobbak, hanem stabilabbak is, ami a gazdasági tervezést és a fenntarthatóságot is elősegíti.
A termőföld marad
A földhöz azonban ragaszkodnak, ebben a rendszerben nem kókuszrostokon nevelik a növényeket, hanem a hagyományos talajon.
A talajhasználat kérdése kulcsfontosságú a szicíliai paradicsomtermesztésben. A sziget adottságai lehetővé teszik a termékeny, vulkáni eredetű talajok kihasználását, amelyek gazdag tápanyagokban és ideálisak a zöldségtermesztés számára.
A kártevők elleni védekezést a Campisi & Russo farmon biológiai növényvédelemmel oldják meg. Az intenzív mezőgazdasági termelésnél ez nem kis feladat, mivel fóliasátras környezetben a kártevők és betegségek gyorsan elterjedhetnek.
A kereskedelmi láncok, valamint végső soron a fogyasztók elvárása miatt azonban a vegyszeres védekezés helyett egyre inkább előtérbe kerül a biológiai növényvédelem alkalmazása. Ez a fenntarthatóbb megoldás a környezet védelmét és a fogyasztók egészségét is szolgálja, hiszen csökkenti a vegyszerek használatát és a maradványanyagok jelenlétét a végtermékekben. A családi farmon a növényvédelemben a ragadozó virágpoloska és az Eretmocerus eremicus fürkészdarázs jelenti a legfontosabb eszközt a kártevők elleni védekezés során.