Magyarországon mintegy 3 ezer hektáron termesztenek fenyőfát, főleg Vas, Zala, Somogy megyében, de az Északi-középhegységben - a Mátra és a Bükk környékén -, valamint Nógrád megyében is sokan foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. Már csak néhány hét és a piacokon, tereken megjelennek az első fenyőfaárusok. Bár az aszályt a hazai fenyőfaültetvények is megérezték - elsősorban a kisebb fenyőknek okozott gondot a szárazság -, hiánytól azonban ebben az évben sem kell tartani. A hazai termelők az idén is bőséges kínálattal várják a vásárlókat.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének közös körképe szerint a választékban továbbra is megtalálgató a luc-, a nordmann, coloradói jegenyefenyő (Abies concolor) mely a legjobb illatú, a hosszútűs feketefenyő és az ezüstfenyő, bár utóbbiból évről évre kevesebb kerül piacra. Ennek oka, hogy az ezüstfenyő tűlevelei szúrósak, így kisgyermekes családok kevésbé kedvelik. Ám ha ettől eltekintünk, gyönyörű kék színével és tartósságával kárpótol.

Míg néhány évtizeddel korábban a leggyakrabban a lucfenyőre esett a vásárlók választása, a kereslet ma már jelentősen eltolódott a nordmann irányába. A Kaukázusban őshonos fenyőfaj szabályos alakú, tetszetős formájú, lombozata sötétzöld, fényes tűlevelei puhák, tompák nem szúrósak, 3-4 cm hosszúak, nem hullanak. Meleg lakásokban is hónapokig megtartja tűlevelit.

Itthon évente 1,8-2 millió fenyő talál gazdára a karácsony előtti időszakban, ennek mintegy 80%-a nordmann fenyőfaj. Bár korábban jellemzően importból származott a nordmann fenyők többsége, ma már a hazai termesztésű fák uralják a piacot. A minőségük közelíti a külföldi fenyőkét, köszönhetően az egységes és jó minőségű szaporítóanyag és termesztéstechnológia használatának. Azon vásárlók, akik szeretnék, hogy otthonukat jellegzetes fenyőillat töltse be az ünnepi időszakban, nyugodtan válasszák a lucfenyőt. Hűvösebb szobában, a kályhától vagy a radiátortól távol ez a fajta is kibírja az ünnep végéig, vagy keressék a tartósabb és még intenzívebb fenyőillatú coloradói fenyőt.

Bármely fajtára essen is az ember választása, a legfontosabb, hogy megbízható helyről, lehetőség szerint termelőtől vásárolja meg a karácsonyi ünnep ékének számító fenyőfát. A termelők minden évben, szinte az ország összes településén megjelennek kínálatukkal. A fenyővásárok jellemzően december elején kezdődnek és egészen Szentestéig tartanak. A vásárlást azonban nem érdemes halogatni, december első napjaiban még biztosan széles kínálat közül választhatjuk ki a megfelelő fenyőt. A vásárlást követően érdemes hűvös helyen - teraszon, erkélyen, garázsban esetleg pincében - tartani a fát, vízbe tenni azonban nem szükséges, hiszen a kivágott fa már nem vesz fel ilyenkor vizet.

Egyes árusító helyeken még ma is lehet földlabdás fenyőkkel találkozni, a kereslet azonban az elmúlt években látványosan csökkent ebben a szegmensben. Korábban sokan azért választották ezt a típust, hogy karácsony után a kertjükben tudjanak gyönyörködni a fenyőben, a kiültetést követően azonban csalódniuk kellett. Ennek oka, hogy a fenyőket a karácsonyfa ültetvényeken nem „iskolázzák” és nem ültetik át megfelelő időközönként, így a földlabdában nem tud kialakulni elegendő jó gyökérzet. Emiatt ültetése rendkívül kockázatos, többnyire sikertelen. A szakemberek ezért azt tanácsolják, hogy karácsonyfának válasszon az ember vágott fenyőt, a kertjét pedig tavasszal kiültetett, faiskolában vásárolt, iskolázott földlabdás fenyővel díszítse.

Az élő fenyők mellett a műfenyők kínálata is egyre szélesebb, ma már szinte teljesen élethű termékekkel is találkozhatnak a vásárlók, ezek ára azonban elég borsos. A mai napig sokan úgy vélik, hogy a műfenyővel óvják a környezetet, ez a tévhit azonban már régen megdőlt. A vágott fenyők nem erdőpusztításból, hanem erre a célra telepített ültetvényből származnak, és oxigént termelnek a műfenyők előállítása pedig komoly környezeti terhelést okoz. A műfenyők zöme Kínából érkezik, így rendkívül nagy az ökológiai lábnyomuk. Ráadásul a tapasztalatok szerint a vásárlók 5-6 év elteltével leselejtezik ezeket, miközben legalább 20 évig kellene használni egy műfenyőt évről évre ahhoz, hogy valóban környezetkímélőbb alternatíva legyen.