Kedd reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, keddi (2025.01.07.) napon.
2025.01.07. kedd: A változóan, időszakosan erősen felhős idő mellett hosszabb-rövidebb időre kisüthet a nap, majd a déli óráktól északnyugat felől frontális felhőzet és csapadékzóna érkezik, amely idővel kelet felé tevődik. Így átmenetileg mindenütt erősen megnövekszik a felhőzet, és estig elsősorban az ország északnyugati felében várható eső, záporeső, az Észak-Dunántúl magasabban fekvő részein vegyes halmazállapotú csapadék sem zárható ki. Kezdetben a déli, délutántól az északnyugatira forduló szelet kísérhetik időnként élénk, néhol erős lökések.
A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 9 és 16 fok között alakul, de az Északi-középhegység tágabb térségében és az északnyugati tájakon több fokkal hidegebb is lehet. Késő este 0, +10 fok valószínű.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Hideg fronthatás terheli az arra érzékenyeket. A fejfájás, migrén mellett a reflexidő megnyúlhat, tartós álmosságérzés jelentkezhet. Emellett az ízületi fájdalmak, a felső légúti megbetegedések is gyakrabban jelentkezhetnek.
A következő napon várható időjárás
2025.01.08 szerda: Több napsütés délen, délkeleten valószínű, míg északon több lehet a felhő és elsősorban arrafelé fordulhat elő néhol kisebb eső. A szél ismét délnyugatira, délire fordul, és az északkeleti tájak kivételével élénk, néhol erős lesz. A csúcsérték nagyrészt 7 és 14 fok között várható, délen, délkeleten lesz a legmelegebb, viszont Északi-középhegység térségében általában 2 és 7 fok közötti maximumokra van kilátás.
Friss híreink:
Beindult a rovarfehérje-gyártás itthon is: hiába ódzkodnak a magyarok, ez a jövő
A rovarfehérje-hasznosítás az elmúlt évben kulcsfontosságú mérföldkőhöz érkezett, hiszen több automatizált high-tech gyár állt üzembe a takarmányfehérje előállítására, sőt újabb fejlesztéseket jelentettek be Spanyolországban, Bulgáriában és Dél-Afrikában is. Egyes jelentések szerint a rovarfehérje iránti kereslet 2030-ra 120 ezer tonnáról 500 ezer tonnára fog nőni, a jelenlegi európai termelés több mint felét pedig már most is a kedvtelésből tartott állatok eledelében használják fel. Ám miközben a rovaralapú takarmányipar látványosan előretör, az emberi fogyasztásra alkalmas termékek előállítása továbbra is akadályokba ütközik, mivel sokan még mindig mélységes undorral utasítják el a rovarok fogyasztását.
Beszédes térkép jelent meg Magyarországról: ez sok mindent megmagyaráz
Az állattartás Európában és az Európai Unióban több évezredes múltra tekint vissza, azonban az évszázadok során gyakran változott, hogy az egyes területeken mely állatból tartották a legtöbbet. Mostanra viszont már nem csak országos/tagállami, de regionális szinten is könnyen meghatározható, mely állat a "legnépszerűbb" arrafelé. Az Eurostat 2024-es adatai alapján Magyarország elsődlegesen "sertéses" országnak tekinthető, de vajon valóban ez az igazság? Mi a helyzet a többi lábasjószággal? Ezt vizsgálta most meg az Agrárszektor.
Ilyen pezsgővel vannak tele a boltok Európában: durva, honnan érkezik
Jelentős visszaesést mutatott az Európai Unió pezsgőtermelése és -exportja 2023-ban az előző évhez képest. A friss szőlőből készült pezsgő termelése 8 százalékkal csökkent, míg az EU-n kívüli országokba irányuló export hasonló mértékben esett vissza - derült ki az Eurostat oldalán megjelent elemzésből. A pezsgőgyártás uniós bajnokai azonban - meglepő módon - nem a franciák, hanem az olaszok. Magyarország a pezsgő- és habzóborgyártás terén az uniós mezőny végén található, ráadásul az itthon megtermelt italmennyiség java része nem hagyja el az országot sem.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Megszólalt a kötelező sorkatonaság visszaállításáról a magyar vezérőrnagy: Jogilag továbbra is életképes
Az elmúlt évek geopolitikai feszültségei, köztük a 2014 óta zajló ukrajnai háború és az orosz katonai aktivitás, számos európai országot késztettek arra, hogy újragondolják védelmi stratégiájukat, sőt, több helyen visszaállították a kötelező sorkatonaságot. Magyarországon azonban a hadkötelezettség továbbra is csupán felfüggesztett státuszban van, és a jelenlegi hivatalos álláspont szerint nem tervezik annak visszaállítását. Ugyanakkor a hazai honvédelmi képzések különösen a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen elérhető katonai szakok. Prof. Dr. Kovács László vezérőrnagyot, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanárát kérdeztük a témáról, hogy miben állhat ez az eredmény, hogyan kell elképzelni a katonai és rendőri képzéseket. Valamint úgy általában olyan izgalmas kérdéseket jártunk körbe, mint, hogy lehet-e újra hadkötelezettség Magyarországon és mit csinál egy katona, amikor éppen békeidő van.
