Március 19-én jön a tavasz meghatározó agráreseménye: Agrárium 2025
A rendezvény célja, hogy áttekintse mindazokat a fontos támogatási, szabályozási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, illetve kilátásokat, amelyek döntően meghatározzák az agrárgazdasági vállalkozások egész éves eredményes gazdasági/üzleti tevékenységeit.
Kistermelők, őstermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre!
A növények nagyon kifinomultan kommunikálnak egymással és más élő szervezetekkel. A növényi kapcsolatfelvétel során a kibocsátott kémiai – mint például illékony anyagok, nukleinsavak, fehérjék, metabolitok – és fizikai jelek – az érintés vagy akár hang, beleértve az ultrahangot is – információt adnak a környezeti veszélyekről és lehetőségekről a szomszédos növényeknek vagy más, a növény környezetében élő élőlényeknek. Ezek a jelek jelezhetnek veszélyt, például a paraziták támadását, vízhiányt, az erőforrásokért versengő azonos vagy más fajú versenytársak megjelenését. De közölhetnek lehetőségeket is, mint a környezetben előforduló lehetséges szimbiotikus partnerek jelenlétét. A legújabb kutatások alapján ezek a kapcsolatfelvételek, kommunikációk epigenetikailag szabályozottak
- mondta a hirek.unideb.hu-nak Dobránszki Judit tudományos tanácsadó, a DE MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ vezetője.
A kutatók tanulmányukban bemutatták, hogyan történik a kommunikációs kémiai vagy fizikai jelek lefordítása az epigenetika nyelvére, azaz a kommunikációs jelek hogyan módosítják az epigenomot, milyen hatással vannak ezek a módosulások a növény életfolyamataira, stressztűrésére és alkalmazkodására, illetve mennyi ideig emlékszik egy növény egy kommunikációra.
Annak megértése, hogy a növények hogyan kommunikálnak egymással korábbi találkozásaikról vagy stresszes élményeikről, hogy a növények és a mikroorganizmusok egymást „barátként” vagy „ellenségként” azonosítják-e, első pillantásra csak alapvető tudományos kérdésnek tűnik. Ez azonban nem így van. Ezen növényi képességeket szabályozó epigenetikai módosulások azonosítása lehetővé teszi olyan növények szelekcióját, amelyek fokozottan képesek „érzékelni” a közeli környezetet. Így kifejleszthetők az úgynevezett klímaintelligens növények, melyek rugalmasabban és hatékonyabban tudnak alkalmazkodni a hirtelen fellépő környezeti változásokhoz
- fejtette ki Dobránszki Judit. A központvezető kiemelte: a kiválasztott típusok kevesebb „gondoskodást” igényelnek, ami mérsékeltebb vegyszerfelhasználást és kevesebb öntözést jelent. Mindezzel hozzájárulnak a környezetvédelemhez és az emberi egészségi állapot javításához.
A molekuláris mechanizmusok azonosítása lehetővé teszi a növények felkészítését és olyan donor növényként történő felhasználásukat, amelyek stressztűrőképességet adnak át a nem felkészített szomszédos növényeknek
- tette hozzá az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ vezetője.
A nemzetközi kutatócsoport tanulmánya bemutatta az epigenetika mint közös „ősnyelv” szerepét a biokommunikációban, továbbá jelentőségét a növények alkalmazkodásában. Ismertette azon lehetőségeket, amelyek révén a növények ezen képessége a leginkább kiaknázható a mezőgazdaságban. A tanulmány a növénytudomány vezető nemzetközi szaklapjában, a Trends in Plant Science-ben jelent meg a TKP2021-EGA-20 számú projekt Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-EGA pályázati program finanszírozásában.
