agrarszektor.hu • 2025. február 6. 07:45
Elsősorban az ország nyugati, északnyugati felében több helyen számíthatunk erősebben felhős időre, de délutántól észak felől máshol is megnövekszik a (fátyol)felhőzet - derül ki az Agrárszektor csütörtöki (2025.02.06.) országos középtávú előrejelzéséből. Jó lenne kimenni a földekre, de nem tudja vigyen-e magával gumicsizmát? Permetezne, de lehet, hogy lesz szél? Eljött a betakarítás ideje, de nem biztos benne, hogy ezt a meteorológia is így gondolja? Segítünk! Mutatjuk, milyen időjárás várható a mai, csütörtöki (2025.02.06.) napon.
Csütörtök reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, csütörtöki (2025.02.06.) napon.
2025.02.06. csütörtök: Elsősorban az ország nyugati, északnyugati felében több helyen számíthatunk erősebben felhős időre, de délutántól észak felől máshol is megnövekszik a (fátyol)felhőzet. A legtöbb napsütés a délkeleti országrészben várható. Számottevő csapadék nem lesz. A Tiszántúlon, valamint a Nyugat-Dunántúlon egyre többfelé megélénkül az északi, északkeleti szél, amit néhol erős lökések is kísérhetnek, másutt gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 7 fok között alakul. Késő estére általában -3 és +2 fok közé hűl le a levegő.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Anticiklon alakítja időjárásunkat, fronthatás nem terheli az arra érzékenyek szervezetét.
A következő napon várható időjárás
2025.02.07 péntek: Többnyire erősen felhős időre számíthatunk, rövidebb szűrt napsütéses időszakokkal. Csapadék sehol sem valószínű. A délkeleti szél az ország nyugati kétharmadán megélénkül. A maximum 1 és 7 fok között alakul.
Friss híreink:
Most kiderül az igazság: tényleg leáldozóban a kukoricának Magyarországon?
Magyarországon a legnagyobb vetésterülete a búzának, kukoricának, napraforgónak, árpának, repcének és szójának van, ami nem meglepő, hiszen hazánk ezen növények termesztésére, értékesítésére van leginkább felkészülve. Ennek ellenére mindenki számára fontos lenne az új növények bevonása, kérdés, hogy erre mikor és hogyan kerülhet sor. A termelőket rengeteg nehézség sújtja, és általánosságban elmondható, hogy a szektorban nem uralkodik jó hangulat sem. Vajon a pályázatok hozhatják el a megoldást? Esetleg magát a termelést kellene megreformálni? Mindez kiderül az alábbi cikkünkből.
Bejutott a vírus Magyarországra is: nagy a baj, súlyos tiltólistára kerültünk
Több harmadik ország is korlátozásokat vezetett be a Magyarországról származó juhra és kecskére azt követően, hogy január végén a kiskérődzők pestise vírus jelenlétét mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Zala vármegyében. A betegség azelőtt még nem fordult elő hazánkban, a mostani kitörés pedig azt jelenti, hogy elveszítettük a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszunkat. Ennek következtében a hatósági állatorvosok nem állíthatják ki az állatok vagy termékek szállításához szükséges bizonyítványt, ezért exportpiacunk jelentősen szűkül.
Sok ültetvény eltűnhet az országból: búcsúzhatunk több magyar gyümölcstől is?
A szakértők szerint következő időszakban fog eldőlni a gyümölcstermesztés jövője Magyarországon. A meglevő ültetvények jelentős része öreg és rossz egészségügyi állapotú, és az öntözés, illetve a fagy- és jégvédelmi technológiák híján rendkívüli módon ki van téve az egyre szélsőségesebbé váló időjárásnak. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint a közeljövőben mintegy felére csökkenhet a hazai gyümölcsös állomány nagysága, de aki hajlandó rááldozni a szükséges forrásokat, továbbra is jó minőségű gyümölcsöt termeszthet itthon.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Sehogy sem jön ki a matek: ők azok a magyarok, akiknek esélyük sincs egy új lakásra
Idén januárban 290 800 forintra emelkedett a bruttó minimálbér, ami kedvezmények nélkül számolva nettó 193 382 forintnak felel meg. A továbbiakban azt fogjuk megvizsgálni, hogy milyen esélyekkel indul neki egy minimálbérből élő (házas)pár a hitelfelvételnek - mekkora hitel felvételére lehetnek jogosultak, illetve az mire elég a jelenlegi lakáspiaci árak mellett. A helyzet nem túl biztató - a jelenlegi lakásárak mellett azt kell mondanunk, hogy a minimálbérből élők számára csak átlagon aluli mérettel rendelkező lakás megvásárlása lehet reális cél, ha egyáltalán.