A kiadványból emellett az is megtudható, hogy miért vált egyre több magyar gazda a napraforgóra, hogy milyen tüneteket okoz a Macrophomina phaseolina a napraforgóban és hogy milyen új eredmények vannak a hűtve tárolásban és szemestermény-szárításban. További részletek a friss kiadványban olvashatók, mely ezen a linken érhető el.
Az év nagy kérdése, hogy a tavalyi év rendkívüli volt, vagy innentől már ez lesz a szokásos.
A vetésterület és a vetőmagok iránti kereslet növekedése is azt jelzi, hogy sok magyar termelő fordul a napraforgó felé.
Megjelent az Agro Napló kukoricával foglalkozó különkiadványa.
Az Agro Napló legfrissebb számában számos érdekességgel és hírrel találkozhatnak az olvasók.
Vajon lehet-e termelni Magyarországon 700 ezer hektáron jövedelmezően napraforgót?
Az elmúlt napok, hetek során tapasztalt időjárás ideális volt a napraforgót károsító gombabetegségek kialakulásához.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
Eljuttottunk oda, hogy Magyarországon a kukorica termesztése csupán a szántóföldek egyötödén lehet jövedelmező.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.
