A fejtrágyázás célja a növény igényeihez igazodó tápanyag kijuttatás, amely kiemelt jelentőséggel bír a várható hozamok és a termés minősége szempontjából. Ehhez azonban a növény fejlődési szakaszaihoz igazodó megfelelő tervezésre és állapotfelmérésre is szükség van, melyhez kiemelt segítséget nyújtanak a különféle precíziós technológiák. Mint arra Gergácz Zoltán, a Kányai Mezőgazdasági Zrt. igazgatóságának elnöke rávilágított, rendkívül fontos például a talajok inhomogenitásának lekövetése.
Somogy megyében dombos területeken gazdálkodunk, ahol a korábbi, nem túl szakszerű földhasználat miatt a domboldalak egy részén erodálódott a talaj, így nincs A-szint, sőt néhol B-szint sincs. Ennek következményeként számos helyen csupán olyan homokos foltokkal lehet találkozni, ahol kicsi a valószínűsége, hogy a növény ugyanúgy ki tud fejlődni vagy utol tudja érni a jobb minőségű talajon fejlődő társait.
Mint mondta, ezt a helyzetet többféleképpen is lehet kezelni.
Az egyik opció az, hogy a költségcsökkentést szem előtt tartva a gyengébb talajra nem juttatunk ki semmit, vagy meg lehet próbálni a rosszabb minőségű talajon álló kisebb, sárgább növényt többletműtrágyával támogatni, hogy utolérje a többit. Ha viszont az eltérés még a következő fejtrágyázáskor is megvan, akkor már nincs sok értelme újra pótolni a tápanyagot.
A talaj inhomogenitása mellett figyelembe kell venni azt is, hogy a talajnedvesség és a csapadék kulcsszerepet játszik a tápanyagok hasznosulásában, a fejtrágyázás időzítéséhez tehát sem a túl csapadékos, sem a túl száraz időjárás nem megfelelő.
Igencsak aggasztó az a körülmény, hogy a decemberi és a januári csapadék is gyakorlatilag fele volt a 30 éves átlagnak, a talaj tehát rendkívül száraz. A környékbeli adatok alapján azt látjuk, hogy 50-70 centiméter mélyen 80 milliméter víz hiányzik a talajokból, ami gyakorlatilag másfél havi csapadékmennyiséget jelent. A kiszáradt talajra pedig felesleges bármilyen műtrágyát juttatni, hiszen az úgysem fog tudni hasznosulni, legfeljebb csak környezetszennyezést okozva a levegőbe fog távozni
– hangsúlyozta a szakember.
Ebben a helyzetben az nyújthat jelentős segítséget, ha nem egy nagy, hanem minél több kis adagban juttatják ki a szükséges tápanyagokat, amiben a traktorra szerelhető N-Sensor is jelentős segítséget nyújt.
Ez a műszer ugyanis távelemzés révén, menet közben képes meghatározni a növény lombozatának fényreflexiós tulajdonságait, a rendszer pedig a kapott adatok alapján azonnal szabályozza a műtrágya-kijuttatás mértékét. Ahol a növény színe sárgásabb, ott a rendszer több Nitrosolt adagol, ahol pedig sötétebb zöld, ott visszaveszi az adagolást, ezzel növelve a műtrágya-felhasználás hatékonyságát és segítve az egységesebb minőség elérését.
Napirenden az alaptrágyázás is
Amint arra Gergácz Zoltán kitért, az őszi kultúrák fejtrágyázása mellett napirenden van a tavaszi alaptrágyázás is. Ennek precíziós kivitelezéséhez többek között talajvizsgálati eredményekre, műholdról készített növényállomány-térképekre és hozamtérképre is szükség van, melyek alapján a FieldView rendszer képes megadni, hogy a táblán belül melyik foltra pontosan mennyi műtrágyát szükséges adagolni. Mint mondja, a kibővített talajvizsgálatok révén az is kiderült, hogy a területeik nagy része kén- és cinkhiányos, így a most kijuttatandó Nitrosolhoz ként is adagolnak, a cinket pedig később levéltrágyával pótolják.
Ezért kincs az agráradat XLV. rész: Baján és Dióspatonyban is a digitalizációban újítanak
Hiába azonban a precíziós technológiák alkalmazása, az időjárási körülmények miatt így is nagyon borúsan látják az évet.
Már ősszel vittünk ki egy fejtrágyát, pontosan azért, hogy a bokrosodást segítsük. A csapadék viszont annyira kevés volt, hogy a tőszám ugyan rendben van, az állomány azonban nagyon kicsi. Ha be kellene sorolni a vetéseket, akkor azt mondanám, hogy a területeink 80 százaléka gyenge kategóriába esik. És ez sajnos a repcére és a durumbúzára is igaz. Hogy ebből mit fog tudni behozni a növény, azt nehéz megjósolni. Ha nem lesz csapadék és jönnek majd a 15-16 °C-os, napsütéses napok, akkor a talajok csak még tovább száradnak majd.
Mint a szakember emlékeztetett, a tavalyi időjárás egészen hasonlóan indult.
A január, a február, de még talán a március is csak a felét hozta az átlagcsapadéknak. Medárd környékén aztán elkezdett esni az eső, de annyi, hogy utána azonnal jött az árvíz is. Ez az időszak sajnos már belenyúlik a nyári aratásba, a durumbúzát tehát már évek óta úgy lopkodjuk le az eső elől. Utána jön a július-augusztus, amikor ismét csapadék nélkül maradunk, 40 °C-os hőséggel. Tavaly például a működési területünkön 44 olyan nap volt, amikor a napi átlaghőmérséklet meghaladta a 25 °C-ot. Amikor pedig szeptember végén, október elején az őszieknek kellene a vetőágyat előkészíteni, gyakorlatilag megint víz alatt áll minden. Tehát összességében nem a csapadék mennyiségével van a baj, hanem az eloszlással, sőt úgy látom, lassan a legnagyobb baj inkább az lesz, hogy a téli csapadék hiányzik.
Hogy 2025 folytatja-e az eddigi trendeket, és ismét érkeznek majd a rekord hosszúságú hőségriadók és az extrém időjárási helyzetek, az hamarosan kiderül – a termés szempontjából azonban a következő hetek csapadékviszonyai lesznek majd az igazán meghatározók.
Fotók: Kányai Mezőgazdasági Cégcsoport
(x)
