Szerda reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szerdai (2025.02.26.) napon.

2025.02.26. szerda: Nagyrészt erősen felhős vagy borult lesz az ég, a Tiszántúlon viszont szakadozottabb lesz a felhőzet. Az ország északnyugati felén, kétharmadán több helyen fordulhat elő kisebb eső, zápor, amely délutánra általában megszűnik, de délnyugaton tartósabb csapadék is előfordulhat. Az északira forduló szél csak néhol élénkül meg.

A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 8 és 15 fok között várható, de az Északi-középhegységben nyugati felén, Budapest körül és az Alföld északnyugati részein hűvösebb lesz.
Késő estére 1 és 8 fok közé hűl le a levegő.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Térségünk fölött található hullámzó frontálzóna miatt mind a hideg- mind pedig a melegfrontra érzékenyek szervezetét megterheli az időjárás, de markáns hőmérséklet-változás nincs. Ezért többeknél tapasztalható fejfájás, koncentrációs-zavar, vérnyomás-ingadozás. A közlekedésben résztvevők részéről fokozott óvatosság szükséges, ugyanis a megnövekedő reakcióidő közvetett módon hozzájárulhat a balesetek kialakulásához.

A következő napon várható időjárás

2025.02.27 csütörtök: Borult időre van kilátás, de a keleti tájakon vékonyabb lehet a felhőzet, majd este ott is záródik, miközben északnyugat felől szakadozik a felhőtakaró. Többfelé - legkésőbb és legkisebb eséllyel a Tiszántúlon - valószínű eső, záporeső. A legtöbb csapadék a Dunántúlon hullhat le. Az északias szelet élénk lökések kísérik. A csúcsérték 4 és 9 fok között alakul, de a kevésbé felhős keleti részeken 10 és 15 fok közé melegedhet fel a levegő.

Friss híreink:

Elöregedőben a magyar mezőgazdaság: kemény számok láttak napvilágot

A mezőgazdaságot továbbra is férfiak "uralják", hiába növekszik a női dolgozók és vezetők száma is Magyarországon. Ami azonban nagyobb aggodalomra adhat okot az az, hogy öregedik az agrárium, ami egyébként nemcsak hazánkban, hanem Európa-szerte jellemző. A gazdaságirányítók 60%-a 55 évesnél idősebb, a fiatalabb, 35 év alatti gazdaságirányítók aránya pedig csökkent, és 2023-ban mindössze 4,9%-ot tett ki, ami 42%-os csökkenést jelent 2013-hoz képest. Ráadásul a gazdaságok száma 2023. június 1-jén 198 ezer volt, ami 18%-os csökkenést jelent 2020-hoz képest, és 33%-os visszaesést 2013-hoz viszonyítva.

Vége a jó világnak? Mi lesz így a gazdák pénzével?

Alapvető strukturális változások előtt áll az Európai Unió Közös Agrárpolitikája, amely 2027 után gyökeresen új támogatási rendszert jelenthet a gazdálkodóknak. A részletek csak lassan formálódnak, de egyre erősebb az az álláspont, hogy a sokáig meghatározó területalapú támogatást részben vagy egészében maga mögött hagyná az EU büdzséjének jelentős részét kitevő KAP. Ha így lesz, az teljesen új elosztási rendszert jelentene, amely ellen Európa-szerte tiltakoznak gazdaszervezetek. Elemzésünkben áttekintjük azt, hogy milyen érvek mentén született meg a „területalapú”, hogyan lett a támogatások gerince és mi vezethet végül oda, hogy a termelők legfőbb bevételi forrása megszűnik – miközben egyelőre még csak találgatások vannak arról, hogy pontosan mi jöhet helyette.

Kiderítettük: tényleg károsak a boltokban kapható felvágottak itthon?

Egy gyors szendvics a nap bármely szakaszában jól tud esni az embernek, főleg akkor, ha némi hús is kerül bele. Ilyenkor a húst a különböző felvágottak képviselik, amiket mi, magyarok is előszeretettel fogyasztunk a szendvicsen kívül rántottákba, pizzákon, de akár magában is jól eshet egy-egy szelet. Kérdés, hogy vajon rendben van-e ez így? Ugyanis egyre több helyen olvashatjuk vagy hallhatjuk azt szakemberektől, hogy az egészség ott kezdődhet, ha nem állunk oda a felvágottas pultokhoz. Az Agrárszektor most annak járt utána, hogy valóban egészségtelenek-e ezek a termékek és mikre kellene odafigyelnünk az élelmiszer-vásárlások során.

A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:

Ez lesz az önkiszolgáló kasszák sorsa: a magyar vásárlók nem tehetnek semmit, mindenkit érint

A robotkasszák egyre nagyobb teret hódítanak a magyarországi boltokban, de még mindig megosztják a vásárlókat. Míg néhány éve sokan idegenkedtek tőlük, a legnagyobb áruházláncok szerint ma már egyre többen választják ezt a fizetési módot - és ezt a számok is alátámasztják. Vannak üzletek, ahol egy év alatt 13-20 százalékkal nőtt az önkiszolgáló kasszák száma, de akad olyan is, amely 75 százalékos bővítést hajtott végre. Ugyanakkor nem mindenhol ennyire egyértelmű a trend: egyes boltláncok csak korlátozott számban vezették be, míg más helyeken egyáltalán nem terjed egyelőre ez a technológia. Mi áll a háttérben, és merre tart a robotkasszák jövője? Ennek járunk utána.