agrarszektor.hu • 2025. március 21. 13:32
A klímaváltozás és a szabályozási környezet változása egyre inkább rákényszeríti a mezőgazdaságot az alkalmazkodásra, ez azonban idő- és forrásigényes folyamat - hangzott el a Portfolio Csoport Agrárium 2025 konferencián. A szakértők szerint a következő időszakban a globális események és a piaci folyamatok nagyban befolyásolhatják az inputanyag-árakat, ám azt mindenkinek érdemes szem előtt tartania, hogy az ezeken soha nem éri meg spórolni. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői emellett azt is megvitatták, mi várható a következő időszakban az innovációk és fejlesztések terén, valamint azt is, hogy mire lenne szükség ahhoz, hogy a szántóföldi növénytermesztésben jobb eredményeket tudjanak realizálni a gazdák.
Várszegi Gábor, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) igazgatója szerint ha valaki tudatosan használja és tartja nyilván az adatait, akkor a gazdálkodási napló kimondottan hasznos eszköz lehet például az inputanyagok (vetőmagok, növényvédő szerek, műtrágyák) nyomonkövetésében, hogy hova, milyen technológiával, milyen időjárási és éghajlati körülmények között juttatták ki ezeket, és ennek milyen eredménye volt az adott gazdálkodási évben. Ebből komoly következtetéseket lehet levonni a következő gazdálkodási években. A szakember beszélt arról is, hogy a gazdálkodási napló jelentős átalakításon esett át tavaly az első, 2023-as év tapasztalatai alapján. Ezek közül a legfontosabb a naptári évre való átállás: igazodtak a támogatások kifizetésének naptári évhez kapcsolódásához. Ebből kifolyólag már a következő évi fő növényt is be lehet már jelölni az adott évi naplóban.
Ennek annak van jelentősége, mert az új napló nyitásánál már automatikusan létrejönnek azok a táblák, ahol a gazdálkodó ősszel bejelölte, hogy elvetette a következő évi fő növényt. Ezt a gazdáknak természetesen ellenőriznie kell, és az esetleges változásokat jelölni, ám ez még így is egy óriási segítség az adminisztrációban
- jelezte Várszegi Gábor.
2024-ben bevezetésre került a kötelező egységes kérelem szinkronizáció. 2023-ban ez még csak lehetőség volt, amivel a gazdák körülbelül 40%-a élt csak, 2024-ben viszont már 90% fölötti volt a szinkronizált táblák aránya. Idén ez valószínűleg meg fogja közelíteni a 100%-ot. Folyamatosan, napi szinten kapják a változásokat az Államkincstártól. A szakember beszélt arról is, hogy a támogatási oldalról felmerült igény volt a növényvédelmi nyilatkozat megtétele. Erre azért volt szükség, mert korábban úgy volt, hogy ha a permetezési napló üres, akkor úgy tekintették, hogy nem történt növényvédelmi kezelés. Ez támogatáspolitikailag nem kellően megalapozott. Mostantól ha a permetezési napló üres, akkor le kell nyilatkoznia, hogy ez azért van így, mert nem történt kezelés.
Az inputanyagok terén kapcsolódó változás az agrotechnikai kódtárak felülvizsgálata: ez egyszerűbb lett. Csak egy esetben kell nagyon részletesen meghatározni az agrotechnikai műveleteket: ha ezek olyanok, amelyeket az Államkincstárnak jelenteni kell. Már dolgoznak azon, hogy az Államkincstár és az elektronikus gazdálkodási napló ezeknél átvegyék egymástól az egyik helyen rögzített adatokat. Az adatszolgáltatás kettős: a jogszabály is előírja a gazdálkodási napló folyamatos vezetését permetezési adatok, de 2026 január elejétől egy uniós jogszabály is ilyen elvárásokat fog támasztani a gazdák irányába, igaz, ez nem 24 órás, hanem 30 napos határidőkkel fog működni. Várszegi Gábor elmondta, hogy a 113327 gazdálkodási napló van jelenleg, amiből február 3-ig 108 ezer érkezett be, és március 31-ig van lehetőség a nitrát adatszolgáltatásra. A támogatással érintettek, kötelezettek kapcsán 69260 gazdáról kellett átadni az Államkincstárnak, akiknek 99%-a szolgáltatott adatokat.
A 2025-ös évre vonatkozó gazdálkodási naplót március 4-től lehet létrehozni, jelenleg 9546 ilyen naplót hoztak létre a rendszerben. Ezeknél a rendszer már létrehozza azokat a táblákat és kezeléseket, amelyeket a tavalyi naplóban létrehoztak a gazdálkodók
- közölte Várszegi Gábor.
Idén már napi szintű frissítések lesznek, illetve a napló vezetéséhez segítséget kaptak a piaci szoftvert használók is. A növényvédő szereknél bevezetésre került egy egyedi azonosítás, ami rendkívüli módon segíti az államkincstári ellenőrzéseket. A szakember elmondta, hogy idén már kiküszöbölték azt a problémát, ami a szoftverben és a felületben egyszerre történő műveleteknél adatvesztést eredményezett. Várszegi Gábor elmondta, hogy ami még hátravan, az az elhunyt gazdálkodók és a jogelőd társaságok naplóinak kezelése: itt szeretnének egy olyan rendszert bevezetni, ami az Államkincstárnál van. Ehhez még egy törvénymódosításra lesz szükség - ismertette a szakember.
Mit lehet tenni a klímaváltozás ellen?
Fáy András, az IKR Agrár Kft. műtrágya üzletág igazgatója szerint a klímaváltozás negatív hatásaira válaszokat kell adnia az ágazatnak. A folyékony műtrágyák hasznosulása például a szárazabb időszakokban sokkal jobb, mint a granulált vagy szilárd műtrágyáké. A szakember szerint emiatt reneszánszát élik a folyékony műtrágyák: egyre komolyabb termelői igények jelentkeznek ezekre a készítményekre. Másik fontos megoldási lehetőségként Fáy András az inhibitoros műtrágyák alkalmazását emelte ki, amelyek kijuttatása egyszerűbb, használatuk pedig kevesebb kimosódással jár. A műtrágya üzletág igazgatója beszélt arról is, hogy 2024-ben ismét emelkedni kezdett az NPK-műtrágyák felhasználása a magyar földeken.
Lukács Domonkos, a Corteva Agriscience gyomirtószer termékmenedzsere úgy látta, hogy ha nincs is kimondva nyíltan, hogy klímaváltozás van, a hatások és következmények letagadhatatlanok. A növénytermesztés intenzitására való tudatos odafigyelés és egy termőföldi higiénia betartása nagyban csökkentheti az időjárási szélsőségekből fakadó kockázatokat. Mivel a hőmérsékletre és a csapadékmennyiségre az embernek nincs tényleges ráhatása, ezért minden mást, amire viszont igen, azt kontroll alatt kell tartani. A szakember a talaj- és a növényvédelem fontosságát emelte ki, utóbbinál nemcsak a vegyszeres, hanem a komplex növényvédelmet.
A klímaváltozásnak egyenes következménye az új gyomfajok megjelenése és elszaporodása, a növényvédelemnek pedig erre a problémára is válaszokat kell találnia
- közölte Lukács Domonkos.
Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy Magyarország hagyományosan vetőmag exportőr ország, a hazai termelés nemcsak a magyar piaci igényeket elégíti ki, de az exportigényeket is. Egyértelműen változás figyelhető meg fajszinten és fajtavonalon is: a nemesítők sokat dolgoznak azon, hogy a mai kor kihívásainak megfelelő, az extremitásokat bíró flexibilis fajtákat hozzanak létre, ez azonban hosszú időbe telik. A magyar termelők is keresik az új fajtákat, de az új fajok megjelenésére is van igény, de az exportpiacokon is hasonló trendek figyelhetők meg, vagyis lassú átalakulás van az export növényfajok vonatkozásában. A nemesítők egyre inkább törekszenek arra, hogy a kihívásoknak megfelelő új fajtákkal rukkoljanak elő - emlékeztetett a szakember.
Ezek új nemesítési irányokat is mutatnak, nem pusztán erős szelekciós nyomásra épülő, szárazságtűrő típusok kinemesítését, hanem esetlegesen a keresztezéses nemesítés útján új tulajdonságok bevitelét a fajtákba, érésidők eltolását, illetve a vetés rugalmasabbá tétele
- tette hozzá Polgár Gábor.
Sík Imre, a RAGT Vetőmag Kft. country managere szerint ahhoz képest, hogy Magyarországon éves szinten 500-700 mm csapadéknak kellene lennie, illetve az Alföldön 500-550 mm, 2022-ben 300-320 mm csapadék hullott. Ezzel a témával mindenkinek foglalkoznia kell, termelőknek és nemesítőknek egyaránt. A szakember szerint nagyon fontos, hogy sok új, a megváltozó körülményekhez alkalmazkodó növényt hozzanak létre a nemesítők, a gazdák pedig használják ezeket, és a korábbi, meglehetősen beszűkült, kevés kultúrát termelő szántóföldi növénytermesztés helyett többfajta növénnyel is foglalkozzanak. Sík Imre szerint az is megoldás lehet, ha a kiválasztott növényfajokból többféle éréscsoportot vessenek a termelők, hogy eltolja a virágzásokat. A nemesítőházak komoly összegeket forgatnak vissza a megfelelő ellenálló fajták létrehozásába, náluk ez például a bevételek 18%-a. A szakember beszélt arról is, hogy a mesterséges intelligencia sokat tud segíteni az új fajták létrehozásában
Várszegi Gábor úgy látta, hogy számos technológia és eszköz áll rendelkezésre a klímaváltozás hatásainak kezelésére, de egyszerűen akkora kínálat van már termésnövelő anyagokból, technológiákból, hogy a gazdák már nem tudnak közülük választani. A szakember szerint az előrelépés legnagyobb gátja az edukáció hiánya: a gazdák nem tudják már, hogy miből, mikor, mit és hogyan kellene felhasználniuk. Fel kell készíteni a gazdákat arra, hogy a versenyszféra által kínált eszközöket a leghatékonyabban tudják felhasználni.
Várhatók-e lényegesebb szabályozási változások az inputanyagok terén?
A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy elmúlt 5 évben egyetlen új kémiai hatóanyagot sem engedélyeztek az EU-ban, ellenben 76 hatóanyagnak vonták vissza az engedélyét, ráadásul a biopeszticidek engedélyezése is akadozik. Várszegi Gábor elmondta, hogy szabályozási szempontokból az Európai Uniós joghoz kell igazodnia Magyarországnak, de közigazgatási oldalról törekedni kell arra, hogy a szükséges minimumon tartsák a változásokat, hogy a piac önműködően tudjon fennmaradni. Nem szabad annál többet követelni, illetve elvárni, mint ami szükséges, akár az uniós, akár a hazai szabályozási környezetből adódóan.
Sík Imre szerint a hatóanyag-kivonások a klímaváltozás mellett nagyon komoly problémát jelentenek a mezőgazdaság számára, de ez főleg a növényvédelmi ágazatot érinti. Polgár Gábor elmondta, hogy a vetőmagok szabályozása szempontjából nagyon fontos a növényi szaporítóanyagokról szóló, úgynevezett PRM-rendelettervezet, ami egységesítené az európai vetőmagpiacot, de hasonlóan fontos lehet, ami a precíziós növénynemesítésről szóló rendelettervezet, ami nagyban befolyásolhatja az európai fajtainnovációt és fajtahasználatot.
Ennek most felgyorsultak az előkészítési munkálatai, a tervezetről még akár ebben a féléves ciklusban születhet valamilyen döntés
- húzta alá Sík Imre.
Lukács Domonkos arról beszélt, hogy őket érintette a legjobban a növényvédő szereket érintő hatóanyag-kivonás, de az elmúlt időszakban sikerült 5 új hatóanyagot is engedélyeztetniük az EU-ban. A szakember rámutatott, hogy az EU által kötelezően előírt felhasznált hatóanyag-csökkentés elérhető úgy is, hogy a gazdák hatékonyabb szereket alkalmaznak, amelyekből kevesebb is elég az elvárt eredményekhez. Fáy András szerint a szabályozási kérdések a műtrágyákat kevéssé érintik, bár náluk is vannak olyan bürokratikus szabályok, mint például a karbonvám-rendelet, ami nem teljesen egyértelmű, sokan még birkóznak vele.
Milyen fő irányai vannak a fejlesztéseknek?
Lukács Domonkos szerint a termékfejlesztési irányok próbálnak a piaci igényekhez igazodni, ez azonban nem könnyű feladat, mert ezek gyorsabban változnak, mint ahogy a termékfejlesztések zajlanak. Polgár Gábor szerint a nemesítőházaknál örökös kérdés, hogy a minőségi vagy a mennyiségi szempontokat részesítsék-e előnyben, de a zöldségeknél is nagyon intenzív fejlesztés zajlik, a szín, az íz és eltarthatóság terén, illetve a károsítóknak való ellenállóképesség kapcsán is. Fáy András szerint a klímaváltozás és a szárazság a legnagyobb probléma, amire a gyártóknak megoldást kell keresniük. Mint mondta,
a hagyományos termékkörök mellett egyre hangsúlyosabb az innovatív biológiai termékek használata is, amelyek a talajokban segítik a hatóanyagok hozzáférhetőségét. Ez egyébként teljesen összhangban van a Green Deal irányvonallal.
Sík Imre szerint a napraforgónál látható a legjobban a nemesítőházak munkája, amelyet most már a csapadékosabb években sem károsítanak annyira a gombák, mint a 2008-2009-es évben. A szakember szerint minden újonnan nemesített fajnál, fajtánál és hibridnél fontos kritérium a terméshozam, a szárazságtűrés és az ellenállóképesség. De most már az UV-sugárzás és a betegségek elleni rezisztencia is az előtérbe került. Ami komoly probléma még, az a toxinkérdés, amire a következő időszakban nagyon oda kell figyelni. Várszegi Gábor szerint a nemesítők nagyon innovatívak a fajta-előállítás kapcsán, de a hatóságnak azt kell szem előtt tartania, hogy mi volt a nemesítés eredeti célja, és ennek fényében dönteni ezek engedélyezéséről, vagy annak elutasításáról.
Lukács Domonkos szerint az inputárakat mindig az határozza meg, hogy a termelők milyen tőkeerővel rendelkeznek, és milyen anyagi helyzetben vannak. Ami még komolyan hat az inputanyag- és terményárakra, az a részvénypiac: nem mindegy, hogy a befektetők mire költik a pénzüket. A szakember szerint nagyon fontos, hogy a gazdálkodók okszerűen gazdálkodjanak. Az elmúlt években is bebizonyosodott, hogy a költségcsökkentésnek nem mindig van meg a hozadéka: ha megpróbálunk spórolni az inputanyagokon, az meg fog látszani az eredményeken. Polgár Gábor ezzel egyetértve rámutatott, hogy a vetőmagon nem lehet spórolni. Az ágazat szereplői azt látják, hogy a 2022-es nagy áremelkedés hatásai még mindig érezhetők, mive a vetőmag egy olyan speciális inputanyag, amit a mezőgazdaság magának állít elő. Ebből kifolyólag a vetőmagszaporítások árának emelkedése ugyan visszakorrigált, de ennek még lesznek hatásai. Ami még nagyban befolyásolja a piacot, hogy mekkora területen terveznek kukoricát, napraforgót vetni a gazdák. Sík Imre szerint a vetőmag árát is a termelőknél levő pénz, illetve az adott növény gazdaságossága határozza meg. Azt mindig az előző év határozza meg, hogy mit és mennyit fognak vetni a gazdák. A vetőmagok árára a terményárak is hatással vannak: ez figyelhető meg most a hibridkukoricáknál.
Még mindig problémát jelentenek a hamisított és az illegális szerek
Várszegi Gábor szerint van egy olyan kör, ami igényli és piacot teremt a hamis, és illegális termékeknek, de vannak olyanok is, akik jóhiszeműen vásárolnak hamis készítményeket. A hatóság az első csoportnál nem tud mit tenni, de a második körnél a hatóságnak fel kell lépnie. A szakember elmondta, hogy a Schengeni-övezeten kívüli termékek kapcsán kell különösen figyelniük. Sík Imre szerint a vetőmagoknál az illegális termékek mellett ugyancsak nagy probléma az egyes országokban a növények eltérő szaporítási foka, amit szintén meg kéne oldani uniós szinten. Polgár Gábor az utóbbi 10 évben nem nagyon hallott vetőmag-hamisításról, ez ugyanis elsősorban hibrid növényeknél fordulhatna elő, ám azok csomagolására olyan bonyolult szabályok vonatkoznak, hogy a csalóknak már nem éri meg foglalkozni vele. Ami az illegális termékeket illeti, ezeket az ügyeket a fajtaoltalmakkal rendelkező előállítók szokták rendezni, a Vetőmagszövetségnek ezekben jellemzően nem kell beavatkoznia. Lukács Domonkos szerint a növényvédő szereknél a hamisítás életveszélyes is lehet, ugyanakkor ez egy nagyon szélsőséges esete a költségcsökkentésnek. A szakember szerint szoros és jó együttműködés van a hatóságok és a gyártók között az illegális szerek visszaszorítása érdekében. Lukács Domonkos szerint a termelőknek is ellenőrizniük kell a megvásárolni kívánt növényvédő szereket, hogy valóban azok-e, ami a címkéjükre van írva. Fáy Gábor szerint jelenleg inkább az illegális termékek jelenthetnek problémát itthon, de ezek hatóanyagok szintjén rendben vannak. Ezek kapcsán inkább a forgalmazóknak van mitől tartaniuk. A szakember szerint ugyanakkor a műtrágyáknál a hamisítás már nem annyira jellemző, mint korábban volt.