2024-ben a magyar gazdák 1,54 millió hektáron terveztek őszi vetésű növényeket termeszteni. Október 8-ig ennek közel a felénél, 49,8%-ánál végeztek a talaj-előkészítéssel - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet október végén közzétett operatív jelentéséből. A vetési munkálatokat követően azonban az október eleji esős időszakot követően száraz, aszályos idő köszöntött az országra, amely egészen november közepéig tartott. Az Agrárszektor által november végén megkérdezett gazdák valamennyi nehézség ellenére inkább derűlátóak voltak a vetéseiket és a kilátásaikat illetően. Mint mondták, megfelelő időjárással akár egy optimális téli időszakban is részük lehet.

A növénytermesztőknek is lehet szerencséjük: valami jól sikerült idén

Befejeződtek az őszi vetési munkálatok Magyarországon, a gazdáknak egyelőre nincs okuk a panaszra.

Hazánkban az októbertől márciusig tartó téli vízellátási időszak jóval szárazabb volt az átlagnál, a sokévi átlaghoz képest decemberben közel 50%-kal, januárban közel 35%-kal, februárban pedig 50%-kal kevesebb csapadék hullott. Ennek okán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) kezdeményezését követően az energiaügyi miniszter az ország teljes területére tartósan vízhiányos időszakot hirdetett, március 1-jei kezdettel. És bár a márciusban lehullott csapadékmennyiség kielégítő volt, ez azonban nem volt képes pótolni a vízgyűjtőn lévő jelentős vízhiányt. Mint ismeretes, a Kárpát-medence 20%-kal gyorsabban melegszik, mint Európa más térségei, a hőségnapok száma radikálisan megemelkedett az elmúlt években, így óriásiak a párolgási veszteségek.

Az Agrárszektor ezért most ismét arra kérte a gazdákat, hogy számoljanak be az őszi vetések állapotáról, valamint arról, hogy hogyan látják az idei kilátásaikat. A megszólaló szakemberek szerint a márciusi csapadékos időjárás rengeteget segített az állományokon, a világpiaci trendek azonban egyre aggasztóbbnak tűnnek számukra.

Sokan megcsúsztak a tavaszi munkálatokkal

Zala vármegyében és a Dunántúl térségében a tavalyi év a szárazságról szólt, de az aflatoxinnal is meggyűlt a termelők baja. Erről Balogh Ádám, a Baki Agrocentrum Kft. ügyvezetője számolt be az Agrárszektornak. A szakember szerint nagyon nehéz felderíteni a fertőzöttség pontos mértékét, az viszont nem kétséges, hogy a nyári extrém meleg és a két hónapig tartó aszályos időszak mind a termés mennyiségében, mind a minőségében komoly károkat okozott. A vállalatnál tavaly ősszel 414 hektáron vetettek őszi repcét, 800 hektáron őszi búzát, 80 hektáron őszi árpát, 20 hektáron tavaszi árpát és 70 hektáron őszi borsót, amiről Farkas Ákos, a vállalkozás növényorvosa még novemberben számolt be az Agrárszektornak.

A vállalatnál és a környéken az őszi kalászosok vannak túlsúlyban - mondta Balogh Ádám, hozzátéve, hogy az utóbbi években lecsökkent a kukorica aránya, és ez a trend idén is folytatódni fog. A szakember szerint mindenki próbálja azokat a technológiákat alkalmazni, amivel nedvességet tudnak spórolni: ezért is esik vissza a kukorica termesztése, hogy a kiszáradásával járó kockázatot csökkentsék a termelők. Balogh Ádám elmondta, hogy az év eleje nagyon csapadékhiányosan indult, de március során sok esőt kaptak, így mostanra jobb lett a helyzet a földeken. Az utóbbi hetek esőzései miatt azonban csúszásban is vannak a tavaszi munkálatokkal.

A márciusi esők mentették meg az őszi vetéseket

Bori Tamás, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy a tavalyi évben tapasztalt nehézségek dacára a vártnál jobban sikerült a növénytermesztés. Bár a meleg, aszályos időjárás komoly kihívást jelentett számukra, termésben és árban is jól jöttek ki a 2024-ből. A szakember azt is elmondta, hogy tavaly ősszel 1000 hektáron vetettek kalászosokat, ennek a döntő többsége búza, ugyanakkor mintegy 120 hektáron foglalkoznak alakorral, tritikáléval és tönkölybúzával is. Az elmúlt hónapok száraz, csapadékmentes időjárása megviselte az állományokat, ám a márciusi esők helyrehozták a növényeket, ami reményre ad okot - közölte Bori Tamás. A szakember hozzátette, hogy a kalászosoknál remélik, hogy idén is jól fognak kijönni, a kapás növényeknél is lehet még bármi. A vállalkozás rizstermesztéssel is foglalkozik, és nagyon szeretnék, ha ennél a növénynél "csak" egy átlagos év lenne az idei. 

Mi várható az idei évben?

A Baki Agrocentrum Kft. ügyvezetője szerint az USA és az EU között kirobbant vámháborúk mindkét irányba nagyon nagy extremitásokat hozhatnak a terménypiacon. Ez ugyanis növeli a kiszámíthatóságot, aminek az első jelei már láthatók a chicagói árutőzsdén.

2024-ben a gabonaárak elmozdultak a mélypontról, és egy 15-20%-ot is emelkedtek, ami nagyon sokat segített a termelőknek. Legalább a tavalyi áraknak idén is meg kellene maradnia, de már most óriási kilengések tapasztalhatóak

- mutatott rá Balogh Ádám.

A Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója rámutatott, hogy a nemzetközi folyamatokat nem tudják befolyásolni, ugyanúgy, ahogy az időjárást, a politikát, vagy az árakat. Ezért náluk mindig az a cél, hogy a legjobbat tudják kihozni az adott helyzetből, hogy a lehető leghatékonyabban tudjanak termelni és jó áron tudjanak eladni. A szakember szerint ez utóbbi gyakran fontosabb is.

Hosszú távon kell gondolkodni, ilyen jellegű kapcsolatokat kell kialakítani a felvásárlókkal. A tapasztalataink szerint eddig ez a megközelítés vált be a legjobban

- mondta el Bori Tamás.