Péntek reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, pénteki (2025.04.11.) napon.

2025.04.11. péntek: Az ország északkeleti, keleti felén-harmadán erősen felhős vagy borult lesz az ég. Másutt a fátyolfelhők mellett több órára kisüt a nap, majd délutántól már a Dunántúlon is erőteljes felhősödés várható. Az északkeleti, keleti harmadban többfelé, nyugatabbra néhol fordulhat elő eső, zápor, utóbbi helyen csak a nap második felében. Az északnyugatira forduló szél sokfelé megerősödik, de az Észak-Dunántúlon és a főváros tágabb környezetében viharos széllökések is lehetnek.

A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 14 és 23 fok között várható, de az északkeleti negyedben ennél több fokkal hűvösebb maradhat az idő. Késő este 5, 17 fok valószínű.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Melegfront érinti térségünket, emiatt meleg fronthatásra számíthatnak az arra érzékenyek. Legáltalánosabb panaszként fejfájás, migrén, koncentrálási nehézség jelentkezhet.

A következő napon várható időjárás

2025.04.12 szombat: Gomolyfelhős, napos idő várható, de időszakosan össze is állhatnak a gomolyok. Reggelig - egyre kevesebb helyen - előfordulhat eső, zápor. Az északi, északnyugati szelet időnként élénk lökések kísérhetik, majd estére mérséklődik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 20 fok között alakul.

Friss híreink:

Egyre többen veszik ezt a húst Magyarországon, mégis exportra kerül a java

A kétezres évek folyamán a hazai nyúltenyésztés átrendeződött, és a klasszikus háztáji típusú termelés után kisüzemi telepek és nagyüzemi termelés jött létre. Ennek következtében a klasszikus háznál történő nyúltenyésztés szinte teljesen megszűnt, a nyúlhús iránti kereslet pedig drasztikusan lecsökkent. Az elmúlt években azonban a hazai nyúlhúsfogyasztás a reneszánszát éli, és gyakorlatilag évente megduplázódik a mennyiség. Ettől függetlenül az ágazat exportorientált és a termékek 96-97 százaléka külföldi piacokra kerül – fogalmazott az Agrárszektornak a Nyúl Terméktanács elnöke.

Tényleg mesterséges a körömfájás vírus? Megszólalt a szakértő

Mint azt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az április 10-i kormányinfón bejelentette, nem zárható ki, hogy mesterségesen előállított vírus okozta a száj- és körömfájás kitöréseit Magyarországon, amelyre elmondása szerint egy laboratóriumi vizsgálat utal. Boldogkői Zsolt virológus az Agrárszektornak erre reagálva elmondta, ha nem is nyúlt senki a vírus örökítőanyagához, hanem "csak" szándékos behurcolás történt, az is egyfajta terrortámadásnak számít, ezért a nyilvánosságot azonnal tájékoztatni kell a részletekről.

Súlyosan fertőzhet a szőlőperonoszpóra: így permetezd jól a növényeket

Magyarországon a szőlő egyik fontos betegsége a peronoszpóra, ami a kedvező időjárási körülmények között képes olyan súlyosan megfertőzni a növényt, hogy az könnyen kezelhetetlenné válik. Az ellene való védekezésben ezért a legfontosabb a megelőzés, amelyet az időjárási adatokra, valamint növénykórtani megfigyelésekre érdemes alapoznia a termelőknek. Az elmúlt évek tavaszi csapadékos időjárása miatt a kórokozó szaporítóképlete most is nagyszámban ott lehet az ültetvényekben és csak arra várnak, hogy ismét megkapják a megfelelő mennyiségű esőt. A peronoszpóra elleni növényvédő szerek alkalmazásánál fontos odafigyelni arra, hogy azok a megfelelő időben, dózisban és technikával legyenek kijuttatva, így ugyanis látványosan növelhető a hatékonyság.

A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:

30 év alatt egyszer történt ilyen Magyarországon: sokaknak fájhat, hogy az elitgazdagok helye lettünk

Magyarország Európa legvagyonosabb szűk elitjével rendelkező országa lett - legalábbis, ha azt nézzük, mennyi vagyon összpontosul a leggazdagabb 10 százalék kezében. Friss, nemzetközi adatok szerint hazánk vagyoni egyenlőtlensége az egész EU-ban a legmagasabb, és világszinten is olyan országokkal játszunk egy ligában, mint Kína, Szaúd-Arábia vagy India. Történt mindez úgy, hogy 1995 és 2014 között a társadalom vagyoni szerkezete viszonylagos egyensúlyt mutatott, ám 2015 után drámai átrendeződés következett: az elit elképesztő mértékben gazdagodott, a szegényebb rétegek pedig egyre kevesebb részt hasíthatnak ki a közös tortából. A cikkben megmutatjuk, pontosan hogyan és mikor következett be ez az óriási eltolódás - és hogy mit jelenthet ez Magyarország gazdasági és társadalmi jövője szempontjából.