Szászi Zoltán • 2025. április 15. 16:28
Az idei március az eddigi legmelegebb volt Európában. A kontinens hatalmas részén szárazság van, több helyen kritikus aszály van kialakulóban, ami hatással lehet az idei termésre. Különösen fájdalmas lehet a közép-kelet-európai szárazság, ugyanis a lengyel, ukrán, fehérorosz termés kiesése hatással lehet a régió élelmiszerbiztonságára és a globális gabonapiacra is. Nem csak Európát sújtja azonban a forróság, Közép-Ázsiában sosem látott hőhullámot hozott a március, ami súlyos következményekkel járhat a következő hónapokban a régió mezőgazdaságára, élelmezésére, és ivóvízkészletére is. Magyarország egyelőre nem áll rosszul a talajnedvesség terén, a márciusi esők sokat behoztak a téli lemaradásból. Azonban a régiót érintő szárazság nálunk is kihatással lehet az agráriumra a következő hónapokban.
Miközben évről évre dőlnek meg a nyári melegrekordok, idén tavasszal szintén új melegrekordot mértek Európában. Az idei március volt az eddig legmelegebb a kontinensen (és a második legmelegebb a világon), ami bőven ad okot az aggodalomra. A Euronews a Copernicus program adataira hivatkozva jelentette nemrég, hogy az előző hónap átlagos hőmérséklete 6,03 Celsius-fok volt, ami 2,41 fokkal melegebb az 1991-2020 közötti időszak átlagos márciusi hőmérsékleténél. A bolygó egészét nézve, a hónap átlag hőmérséklete 14,06 Celsius-fok volt, ez 0,65 fokkal lépte át az 1991-2020 közötti átlagot. Az iparosodás előtti átlagokhoz képest azonban már 1,6 fokkal volt melegebb az idei március. Ezzel tovább folytatódik egy ijesztő időjárási sorozat: Az elmúlt 21 hónapban, egy hónap kivételével, mindig az iparosodás előtti szinthez képest legalább 1,5 fokkal melegebb volt a hőmérséklet a világon.
A megváltozott klíma miatti rapszodikus időjárás azonban a csapadék kaotikus eloszlásában is látszott. Európa egyes részei az elmúlt 47 év legesősebb, más területek pedig pont, hogy a legszárazabb márciusát élték át. Itthon például pont kedvező, pozitív csapadékmennyiséggel zárult a tavasz első hónapja, azonban a szomszédságunk nagy részét szárazság sújtotta, és ez ránk is kihatással lehet.
Európa: 2025-ös aszály a láthatáron
Az Európai Unió Közös Kutatóközpontja (Joint Research Centre) az intézet Kombinált Aszálymutatója (Combined Drought Indicator, CDI) alapján március közepén figyelmeztetést adott ki a kontinenset érintő szárazságra vonatkozóan. Az EU aszálymonitorja szerint Dél-, Kelet-, és Közép-Európában március alatt lassan, de biztosan romlottak a körülmények, ezzel pedig a kontinens hatalmas része egyre közelebb sodródik egy újabb, regionális aszályhoz.
A márciusi CDI-jelentés aszály-figyelmeztetést adott ki az Ibériai-fésziget egyes részeire, valamint Olaszország, Görögország, a Balkán, Ciprus, Málta, Törökország különböző régióira, Ukrajna nagy részére, Lengyelországra és Fehéroroszországra. Aszályriasztás alatt van Délkelet-Spanyolország, Ciprus, Kréta, itt a növényzet helyzetén már lehet látni a súlyos szárazság első jeleit.
A Földközi-tenger és a Közel-Kelet régiói pedig „súlyos, tartósan kritikus helyzetben” vannak. A Német Meteorológiai Szolgálat (DWD) április elején arról számolt be, hogy a közép-kelet-európai régió talajnedvességének anomáliái miatt magas az aszály kialakulásának valószínűsége. Ráadásul ez nem csak a tél miatt van így, a régióban már a tavaly nyári forróság lemerítette a talajvízszintet, és a téli feltöltő esők kimaradásával az idei évben elég kedvezőtlen helyzetből indulnak a gazdálkodók. Ez különösen Lengyelországra, Ukrajnára és Fehéroroszországra igaz, Ausztria és Magyarország esetében a márciusi esők miatt kedvezőbbek a körülmények.
Bár a hazai helyzet javulása a magyar gazdáknak jó hír, a régiót jellemző szárazság aggasztó Európa élelmezésére nézve, és a világpiacra is kihatással lesz, kommentálta az eredményeket Prof. Dr. Claas Nendel, a Münchebergi Leibniz Mezőgazdasági Tájkutató Központ (ZALF), a Potsdami Egyetem, valamint a brnói Global Change Research Institute-ban (CzechGlobe) a DWD jelentésében.
A jelenlegi, nagyon alacsony talajnedvességgel sújtott régiók egyben a világ egyik legtermékenyebb gabonatermelő vidékei, ezért is nevezik Európa éléskamrájának őket. Egy esetleges rossz gabonaszezon az intenzív szárazság jelentős hatással lehet a globális gabonapiacra
- írta le a helyzetet a kutató. Az intézet jelentése szerint Bajorország kivételével szinte egész Németországban legalább április közepéig alacsony talajnedvességgel kell számoljanak a gazdák.
Közép-Ázsiát extrém forróság sújtja
Nemcsak Európát érte utol a megváltozott klíma haragja, Közép-Ázsia Kazahsztántól Kirgizisztánig kifejezetten forró márciust élt át idén. Ezt a World Weather Attribution tudományos szervezet legújabb kutatása mutatta ki. A szervezet szerint az eddigi 27 globális hőhullám közül, amiket eddig tudományosan feltártak, ez a második legintenzívebb, csak a 2023-as dél-amerikai tavaszi forróság volt ennél súlyosabb. Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán területén a múlt hónapban helyenként 10 Celsius-fokkal magasabb volt a hőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest, és a tanulmány szerint ebből legalább 4 fok emelkedést a klímaváltozás okozott. Ez azonban konzervatív becslés, a klímaváltozás hatása valószínűleg intenzívebb volt.
Ez a felmelegedés több szempontból súlyosan érinti a régiót. A Nemzetközi Vöröskereszt Klímaközpontjának egyik tagja, Maja Vahlberg, a tanulmány egyik készítője azt nyilatkozta, hogy Közép-Ázsiában gyorsabb volt a felmegedés márciusban, mint bármelyik másik hónapban.
Ez a hőhullám elkerülte a nemzetközi sajtó figyelmét. Tavasszal történt, egy olyan régióban, ami nem igazán a forró hőségéről híres. Azonban ez a hőhullám a következő hónapokban igen nagy hatással lesz a mezőgazdasági munkásokra, a termésre, a vízerőművek működésére, a gleccserekből táplált öntözőrendszerekre, és az ivóvíz hozzáférhetőségére is.
A hőhullám a mandula, sárgabarack, és cseresznye érési időszakában köszöntött be, ami valószínűleg komoly károkat okozott a termésben, és egybeesett a tavaszi búza vetésének időszakéval is. Valószínűleg a búza terméshozamán is nyomot fog hagyni a tavaszi forróság, nyilatkoztak a szakértők.
Ittthon száraz tél után esős volt a tavasz
A HungaroMet jelentései szerint télen nagyon sok csapadékhiány halmozódott fel, bár március második felében végre megérkeztek az esők, ami sokat javított a helyzeten. Az őszi vetésű gabonákat már novemberben kikezdte az egy hónapos szárazság, egyenetlen kelést és korai fejlődést okozva. Északnyugat-Magyarországon a tél második felére már a kiszáradt felső talajréteg a kezdődő aszály jeleit kezdte mutatni. Mindemellett, például a repce általában véve jó állapotban vészelte át a telet. Március végén 20-50 mm csapadék hullott le. Ez sokat segített a csapadékhiányon. Azonban a Duna és a Tisza vízgyűjtő területeit is érintette a téli szárazság, amit a két nagy folyó aggasztóan alacsony vízállása is jelez.