agrarszektor.hu • 2025. április 15. 12:26
Már a magyar tavakban, folyókban és a talajvízben is kimutatható a glifozát jelenléte egy eddig nem publikált vízügyi jelentés szerint. A glifozát a legnagyobb mennyiségben használt mezőgazdasági vegyszer világszerte és hazánkban is. A vízi élővilágra bizonyítottan mérgező, bár emberek esetében a rákkeltő, mutagén, utódokat károsító és hormonháztartást romboló hatások nem egyértelműen igazoltak - írta meg az Átlátszó.
Már öt éve kiderült, hogy a glifozát jelentős arányban van jelen Magyarország vizeiben, ám a közvélemény mégsem tudott erről, mert nem hozták nyilvánosságra a kutatási jelentést. Az Átlátszó közérdekű adatigénylés keretében kérte ki és kapta meg az országos felmérés eredményeit tartalmazó vizsgálati anyagot. Ebből kiderült, hogy a természetes vizekből a termesztett növények és az ivóvíz révén az emberi szervezetbe kerülhet a vegyszer. A francia lakosság 99,8%-ának vizeletmintájában már kimutatták a glifozátot, és hasonló eredményre jutottak más országokban végzett kutatások is.
A glifozát-alapú szereket gyomnövények kiirtására használják, kiskertekben, nagyüzemi mezőgazdaságban és közutak, vasutak mentén egyaránt. Jó vízoldhatósága miatt az esővízzel és az öntözéssel könnyen bemosódik a talajba, a felszíni és a felszín alatti vizekbe. Onnan juthatnak a szermaradékok az élelmiszerek és az ivóvízbe.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) 2019-ben mérette fel a magyarországi vizek glifozát-szennyezettségét. Az OVF által megbízott kutatók a felszíni vizekből összesen 1700, a felszín alatti vizekből pedig 1200 darab mintát vettek országszerte. Az eredmények szerint a vizsgált talajvíz-minták 14%-ában volt jelen a glifozát és bomlásterméke (amino-metil-foszforsav, AMPA). A minták 2,5%-a határérték feletti koncentrációban tartalmazta a gyomirtó szert.
Az ország minden tájegységén találtak pozitív mintákat, jellemzően az intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területeken. A Balaton-felvidéken mezőgazdasági területeken kívül eső részen, forrásvizekben is mértek a határérték kétszeresénél nagyobb koncentrációt. A kutatók megfogalmazása szerint „megdöbbentő tény”, hogy a határérték többszörösét tapasztalták a vízművek által üzemeltetett, 130-160 méter mély kutak esetében is.
A talaj és a felszín alatti vizek vonatkozásában egyelőre nem létezik speciálisan a glifozátra előírt határérték sem Magyarországon, sem az EU-ban; jelenleg előkészület alatt áll az uniós javaslat. Ezért a kutatók az általánosan a növényvédő-szerekre vonatkozó szennyezettségi határértéket vették alapul. Ez nem egészségügyi határértéket jelent, hanem azt a szennyezőanyag-koncentrációt, amelynél az adott felszín alatti víz szennyezettnek tekinthető, figyelembe véve a vízi ökoszisztémák igényeit és a megfelelő minőségű ivóvíz-előállításra való alkalmasságát is.
A felszíni vizekben még nagyobb arányban van jelen a glifozát
Az OVF vizsgálata során a tavak és folyók esetében a minták 75%-ában kimutatható volt a glifozát és az AMPA jelenléte. A vízmintáknak közel a felében határérték feletti koncentrációkat találtak. A vizsgálat során a szakértők azt is megállapították, hogy - a szakirodalmi adatokkal ellentétben - a glifozát nem bomlott le teljes mértékben egy év alatt a talajban az intenzív mezőgazdasági területeken. Ezért is kerülhet be onnan a talajvízbe és az első vízadó rétegbe. A hatóanyag lebomlása függ a talaj összetételétől és a talajban jelen lévő élőlényközösségektől is, ezért az egyes területek között előfordulnak különbségek.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a folyóktól, tavaktól minimum 50 méteres biztonsági távolságot ír elő a glifozát-tartalmú gyomirtószerek esetében, ennek betartását a kormányhivatalok ellenőrizhetik.
A vízi élővilágra is mérgező
A glifozát emberi egészségre kifejtett hatásairól hosszú évek óta komoly szakmai és társadalmi vita folyik, a vízi környezetre kifejtett káros hatás azonban már egyértelműen bizonyított. Ezért a glifozát-tartalmú termékeken a „Mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz” figyelmeztető címkét kell elhelyezni.
Számos vízi organizmusban: különböző algafajok, puhatestűek (csigák, kagylók), rákfélék, kétéltűek, hüllők és halak esetében is kimutattak már káros hatásokat. Ez többek között fejlődési rendellenességeket, anyagcsere- és hormonális zavarokat, a termékenység csökkenését, bizonyos esetekben sejt- illetve DNS-károsodást és megnövekedett halálozást jelent. A mérgező hatás ugyanakkor jelentősen eltérő a különböző fajok esetében, és nagyban függ a szennyezettség mértékétől és időtartamától is.
A probléma globális szintű
A glifozát megjelenése a vizekben globális jelenség. Egy tudományos publikáció szerint az USA-ban egy felmérés során a vizsgált felszíni vizek 59%-ában, a talajvízben pedig a minták 8,5%-ában mutatták ki a glifozát és az AMPA jelenlétét. Rio de Janeiróban és környékén a felszíni vizekből vett minták több mint 40%-a tartalmazott glifozát-szennyezést, Hollandiában pedig egy 2020-ban végzett vizsgálat a felszíni vizek 90%-ában talált glifozátot.
Az Átlátszó kérdésére az Országos Vízügyi Főigazgatóság azt válaszolta, hogy a „vizsgálat óta megkezdődött a következő országos felmérés tervezése, melynek programjába a glifozát és az AMPA is bekerült”. Emellett, mint írták, egyeztetéseik eredményeként 2019-től a glifozát és az AMPA minden évben szerepel az Országos Tisztifőorvos által elrendelt, az ivóvízben vizsgálandó peszticidek listáján. A portál megkérdezte a Nébihet is, hogy megkapták-e az OVF kutatási jelentését. A hivatal válaszában azt írta, hogy „a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal nem rendelkezik információval” a dokumentummal kapcsolatban.