A projekt egy 6 hektáros, korábban szántóföldként használt területen valósult meg, a Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Központ közelében. A térség egykor homoksztyepp volt, a 20. században azonban gazdasági okokból tájidegen fajokat telepítettek ide, vagy szántóföldként hasznosították.

Az új együttműködés keretében most őshonos fafajokat ültettek: a mintegy 15 ezer egyedet (például csertölgyet, mezei juhart, mezei szilt) termőhelyfeltárás és laborvizsgálatok alapján választották ki. A döntés során olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint a talaj minősége, a vízháztartás és a klímaváltozás várható hatásai.

Több millió fát ültethetnek el Magyarországon idén

Mintegy 160 millió facsemetével biztosított az erdőtelepítések kiszolgálása Magyarországon.

A projekt megvalósításában a WWF „katalizátor” szerepet vállalt, összekötve a pénzintézetet és a Duna–Dráva Nemzeti Parkot. Sipos Katalin hozzátette, hogy kiemelt feladatuk a hosszú távú gondolkodás, a társadalmi és gazdasági rendszerek megértése, és a szereplők összeültetése. A természet helyreállítását a Duna–Dráva Nemzeti Park szakemberei végzik, akik az élőhely helyreállításához értenek, és elvégzik a tényleges munkát a terepen. A szakember hozzátette, a természetvédelem sikeréhez az kell, hogy ne csak a természetvédők, hanem mindenki – önkormányzatok, vállalatok, befektetők, erdészetek, vízügy – elsődlegesen kezelje ennek fontosságát.

A cél nem csupán faültetés, hanem egy természetes élőhely fejlődésének elindítása. A projekt szándékosan eltér a hagyományos erdőtelepítésektől, ahol előre meghatározott célállományt alakítanak ki. Itt fontos, hogy az élőhely a helyi adottságok és a klímaváltozás figyelembevételével, természetes módon fejlődjön. A sok fajból álló, biodiverz rendszerek ugyanis ellenállóbbak a klímaváltozás hatásaival szemben, mint a fajszegény ültetvények. Az erdők és a vizes élőhelyek védelmet nyújtanak az aszály, a hőhullámok és a talajerózió ellen, miközben stabilizálják a mikroklímát.

Erdőtelepítés lépésről lépésre: ebbe megéri belevágni

Az erdőtelepítés egy alternatív földhasználati mód, amely hosszú távon jövedelmező lehet, de alapos tervezést igényel.

Jelenleg Magyarországon a természetes élőhelyek aránya alacsony, a Natura 2000 területeknek is csupán 15–16%-a tekinthető valóban természetesnek. Sok erdő valójában fajszegény, tájidegen ültetvény (például akácos vagy fenyves), amelyek nem nyújtanak megfelelő élőhelyet, sőt, károsítják a talajt és a vízháztartást is.

Fontos, hogy ne csak az erdőterület százalékos növelésére törekedjünk, hanem a természetes élőhelyek minőségére és változatosságára, különös tekintettel a vizes élőhelyek helyreállítására

– fogalmazott Sipos Katalin.

A klímaváltozás, különösen a homokos területeken, tovább nehezíti az ilyen projektek megvalósítását. A nyári időszakban, amikor a levegő hőmérséklete 35–40 Celsius fokra emelkedik, a talaj hőmérséklete akár 60–80 fok is lehet, ami komoly veszélyt jelent a fiatal cserjékre. István Imre, a Duna–Dráva Nemzeti Park igazgatóhelyettese elmondta, hogy emiatt a facsemeték környezetében meghagyták a gyomot is, mivel az árnyékot biztosítva segítheti a túlélésüket.

Erdőtelepítés: milyen fák bírják majd a klímaváltozást?

Ma ünnepeljük az Erdők Nemzetközi Világnapját, amely idén az élelmiszerek és az erdők kapcsolatára hívja fel a figyelmet.

A területet vadvédelmi kerítéssel vették körbe a fiatal facsemeték védelmében és ezt várhatóan 5–10 év múlva elbontják. A telepítést követően az első pár évében a gondozás „kertészkedéshez hasonló”, vagyis folyamatos ápolást és pótlást igényel.

A projekt egyik fontos hozadéka az edukáció, nem pedig a gazdasági haszonszerzés. A nyilvánosság bevonása, a sajtó tájékoztatása segíthet felgyorsítani a folyamatot, és ösztönözhet más vállalatokat is hasonló kezdeményezésekre

– tette hozzá Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A biodiverzitás finanszírozása Magyarországon még gyerekcipőben jár, de egyre fontosabbá válik. A sikeres élőhely-helyreállítási projektekhez elengedhetetlen a hosszú távú elkötelezettség és a rendszeres gondozás.