EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
A G7 kalkulációja szerint a januári átlaghőmérséklet mínusz 1,7 Celsius-fok volt Magyarországon. Ez négy fokkal kevesebb a tavalyinál, hárommal a tavaly előttinél, a 2023 januáritól pedig közel hat fokkal marad el. Utóbbi azonban a megelőző bő száz év második legenyhébb januárja volt. Rövidebb időtávon így egyértelműen hideg volt a január, de ennek inkább az az oka, hogy a közelmúlt telei voltak kifejezetten enyhék. Ha viszont az ember visszamegy az időben az ezredfordulóig, akkor hat január is akadt, amikor alacsonyabb átlaghőmérsékletet rögzítettek, mint az idén.
Hosszabb távon még kevésbé kirívó a most regisztrált átlaghőmérséklet. 1970 és 2000 között például a januárok átlaga is mínusz 1 fok alatt volt, és mivel a hőmérséklet trendszerűen emelkedik, így korábban még alacsonyabb átlagot mértek. Az elmúlt időszak leghidegebb januárja a 2017-es volt. Akkor a mostanitól több mint 4 fokkal marad el az átlaghőmérséklet, de még ennél is akadt kilenc fagyosabb január 1901 óta.
Ha viszont napokra lebontva nézi az ember az időjárást, akkor sem láthat extrém alacsony értékeket. Az idén január 9-én volt a leghidegebb, akkor az országos átlag megközelítette a mínusz 8 Celsius-fokot. A közelmúlt igazán hideg hónapjaiban azonban ennél sokkal alacsonyabb értékeket is mértek. 2009-ben és 2010-ben mínusz 9 fokig süllyedt a hőmérséklet, 2006-ban és 2017-ben pedig mínusz 12 fok alatt is volt.
Az alacsony hőmérsékletnek leginkább a fűtésigény miatt van jelentősége. Egy fok eltérés napi szinten 2 millió, így havonta 60 millió köbméter többletfogyasztást eredményezhet. Ennek több mint a fele a lakosságra esik. A mostani időjárás így tényleg jelentősen megdobhatta a lakosság felhasználását, ezért is jelentette be a kormányzat a rezsistop intézkedést, ami ennek a hatását hivatott ellensúlyozni.
Más kérdés, hogy 2017-ben, amikor tényleg extrém hideg volt, nem tett hasonló lépéseket a kormány. Akkor januárban a lakosság 885 millió köbméter gáz égetett el, 200 millióval többet, mint egy évvel korábban, és 300 millióval többet, mint egy évvel később. Persze az is igaz, hogy akkor még egységes árat fizetett mindenki, így nem szálltak el a rezsiköltségek egy bizonyos szint felett. Ráadásul a választások is távolabb voltak időben - írták.
