A Somlójenő térségében működő gazdaság komplex tevékenységet folytat, hiszen mintegy 500 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, miközben egy közel 250 egyedből álló húsmarha-állományt is fenntartanak. A növénytermesztés gerincét a klasszikus szántóföldi kultúrák adják, mint a kukorica, a búza, a napraforgó, a tritikálé és a cirok, amelyek mellett jelentős szerepet kapnak a takarmányozást biztosító szálastakarmányok, illetve a rétgazdálkodás. A gazdaság egyik legfontosabb stratégiai eleme az önellátásra való törekvés, ugyanis az állatok takarmányigényét döntően saját termelésből fedezik, ami a jelenlegi, erősen kiszámíthatatlan piaci környezetben különösen nagy értéket jelent.

Meglepő toxinmérések okoztak fejtörést: vallott a magyar gazda

A jelenlegi helyzetben, amikor a költségek magasak, az árak pedig hullámzóak, a józan, megfontolt gazdálkodás válik kulcsfontosságúvá.

A növénytermesztés azonban egyre kevésbé bizonyul kiszámítható és jövedelmező ágazatnak. A térség gyengébb adottságú, alacsony aranykorona-értékű földjei eleve magasabb ráfordításokat igényelnének, amit a műtrágya és egyéb inputanyagok drasztikus drágulása tovább súlyosbít. Az időjárási szélsőségek, különösen a csapadékhiány és a hőstressz pedig tovább rontják a terméseredményeket és a minőséget.

A piaci árak katasztrofálisak, tehát sajnos a termés sem olyan volt, amilyennek szerettük volna. Ebben közrejátszott az időjárás is. A másik, hogy felénk azért az aranykoronás földek értéke elég alacsony, ezért rengeteg inputanyagra lenne szükség, viszont a műtrágya ára körülbelül négyszeresére emelkedett

– fogalmazott Kisesné Éva az Agrárszektornak.

A gazdálkodó szerint a termés mennyisége még elfogadható szinten alakult, ugyanakkor a minőség jelentős visszaesést mutatott, ami komoly bevételkiesést eredményezett. A malmi búza előállítása például nem sikerült, ami jól jelzi, hogy a minőségi követelmények teljesítése egyre nehezebbé válik a jelenlegi körülmények között. Ezzel szemben az állattenyésztés, különösen a húsmarha-ágazat jelenleg kedvezőbb képet mutat a gazdaságban. A ragadós száj- és körömfájás ugyan országos szinten komoly kockázatot jelentett, a gazdaságot közvetlenül nem érintette, ami részben a következetes járványvédelmi gyakorlatnak is köszönhető.

Itt működik a generációváltás: így csinálja a több száz hektáros borsodi gazda

Az Agrárszektor új cikksorozatában olyan magyar gazdálkodókat mutatunk be, akik saját történetükön keresztül adnak képet a hazai mezőgazdaság helyzetéről.

Nekünk ez most hála Istennek semekkora problémát nem okozott, sőt meg kell mondjam, hogy magasabb áron tudtuk eladni például a bikaborjakat

– mondta a gazdálkodó.

Az itt tapasztalható áremelkedés átmeneti stabilitást biztosít a húsmarha-ágazat számára, különösen annak fényében, hogy a növénytermesztésből származó bevételek egyre bizonytalanabbak. A gazdaság működésének egyik legkritikusabb pontja azonban egyértelműen a munkaerőhiány. A probléma nemcsak a jelentkezők alacsony számában, hanem a megfelelő szaktudással és munkamorállal rendelkező dolgozók hiányában is megmutatkozik. A modern állattartás és növénytermesztés ma már jelentős gépesítettséget igényel, így az alapvető műszaki ismeretek hiánya komoly korlátot jelent.

A munkaerőhiány katasztrofális, egyszerűen képtelenség megfelelő embert találni. Hiába van minden gépesítve, normális körülmények között lehetne dolgozni, mégsem jelentkeznek, vagy ha igen, akkor nem megfelelő a hozzáállás vagy a szaktudás

– hangsúlyozta Kisesné Éva.

Őszintén vallott a magyar gazda: Ma már a piac az igazi fő ellenség

A mezőgazdaság egyre bizonytalanabb helyzetéről és a piac kiszámíthatatlanságáról beszélt az Agrárszektornak Kerchner István.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a gazdaság alapvetően családi vállalkozásként működik, ahol a napi operatív feladatok jelentős részét a családtagok végzik. A generációváltás ugyan részben megvalósult, hiszen a fiatalabb generáció is bekapcsolódott a munkába, ugyanakkor az élethelyzeti változások újabb kihívásokat jelentenek, különösen az adminisztráció és a szervezési feladatok terén.

A fertőző állatbetegségek elleni védekezés terén ugyanakkor pozitív fejlemény, hogy a gazdaság sikeresen pályázott olyan támogatásra, amely a biztonság növelését szolgáló fejlesztések megvalósítását teszi lehetővé. Ide tartoznak például a fertőtlenítő rendszerek, a beléptetési infrastruktúra és egyéb járványvédelmi megoldások. Ezek azonban jelentős előfinanszírozást igényelnek, ami a jelenlegi pénzügyi környezetben komoly terhet ró a gazdálkodókra.