Összesen 486 milliárd forintot kapott az a száz cég, amelynek névsorát most tette közé a Miniszterelnökség. Ezek a vállalatok azok, amelyek a legtöbb támogatást kapták a 2007-2015-ig tartó támogatási időszakban, amikor Magyarország a minisztérium kimutatásai szerint összesen 3805 milliárd forintot fizetett ki. Ez azt jelenti, hogy a száz cég a teljes támogatás nagyjából 12 százalékát szerezte meg, miközben évente például területalapú támogatást körülbelül 180 ezren igényelnek.

A jövő héten várhatóan ötszáz cégre bővítik a nyilvános listát - jelentette be Lázár János. Szerinte ez is igazolja majd, hogy az előző években a nagybirtokosok jutottak a támogatások nyolcvan százalékához. Ezért a mostani uniós költségvetési ciklusban a kisebb ágazati szereplőket szeretnék támogatni.

MTI fotó: Máthé Zoltán

A közétett lista megerősíti az Index korábbi információját, amely szerint a Csányi agrárérdekeltségek közé tartozó Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. kapta a legtöbb pénzt. Az Index cikke szerint a legtöbbet, 37,7 milliárdot a Csányi-érdekeltségek kapták, a Simicska-Nyerges páros 33,2, Leisztinger Tamás pedig 26,2 milliárdhoz jutott. 

A Bólyi 2007-2015 között összesen mintegy 21 milliárd forintot szerzett meg, amelyből az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) nagyjából 9 milliárd, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) mintegy 10 milliárd, a nemzeti költségvetés pedig körülbelül 2 milliárd forintot finanszírozott. A vállalat több mint 14 ezer hektárra kapott területalapú támogatást.

Első látásra meglepőnek tűnik, hogy a lista második és harmadik helyén a végelszámolás alatt álló LPEF Industries és a HZN Solutions szerepel mintegy 14 milliárdos, illetve 12,5 milliárdos összeggel. Az LPEF multinacionális Eastern Sugar, a HZN pedig a német NordZucker tulajdonában áll. Korábban mindkét cég cukorgyárakat működtetett Magyarországon, amelyeket azonban már bezártak. Ugyanakkor tevékenységeikkel és a gyárbezárásokkal összefüggésben az előző uniós költségvetési ciklusban még kaphattak jelentős támogatásokat.

Szembetűnő, hogy a lista előkelő helyein számos olyan cég áll, amely korábban állami agrárgazdaságként működött, majd a különböző korábbi kormányok idején privatizálták azokat. E társaságok elsősorban azért kaphatnak ma jelentős támogatásokat, mert a privatizációval együtt 20-50 évre bérbe vehették a hozzájuk tartozó állami területeket is. Csányi Sándor mellett így juthattak jelentős bérelt földterületekhez, illetve ezeken keresztül uniós normatív területalapú támogatásokhoz más nagybefektető, mint például Simicska Lajos, Nyerges Zsolt vagy Leisztinger Tamás.

A kormány az 1200 hektár feletti gazdaságok területalapú alaptámogatásinak száz százalékos elvonásával és a kisbirtokosokat támogató "Földet a gazdáknak" nevezett állami földprogrammal törekszik arra, hogy a nagybirtokoktól támogatást és földet vegyen el. A Miniszterelnökség pedig a még uniós jóváhagyás alatt álló, új agrár-vidékfejlesztési programban kifejezetten a kisüzemek és a családi gazdaságok számára írjna ki új pályázatokat.