Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az Európai Bizottság 2015 augusztusában fogadta el a magyar Vidékfejlesztési Programot, és 2016 végére a magyar pályázati kiírások nagy része meg is jelenik. Mennyire elégedett a magyar program végrehajtásával?
A Vidékfejlesztési Program több mint 3,4 milliárd eurónyi uniós forrást biztosít Magyarország vidéki térségei számára a 2020-ig tartó időszakban, amit a nemzeti szervektől és magánbefektetésből származó források is kiegészítenek. A program jelentős mértékben hozzájárulhat a gazdaság, a környezetvédelem és a szociális szféra fejlesztéséhez a vidéki Magyarországon. A program 7 éves időtávjából következően a jó tervezésnek kiemelt szerepe van. Tisztában vagyok azzal, hogy a magyar hatóságok is fontosnak tartják a programok összehangolását más uniós regionális és strukturális beruházási programokkal. Mivel azonban a 2014-2020-as programozási időszak költségvetését alkotó valamennyi vidékfejlesztési pályázati felhívás megnyílik még az idei év végéig, az irányító hatóságokon múlik, hogy a program kitűzött céljai elérése érdekében gyorsan és hatékonyan kiválassza a kedvezményezetteket, és meghozza a támogatásra vonatkozó döntéseket.
Magyar vélemények szerint a jelenlegi KAP-ban nem sikerült valóra váltani azt a célt, hogy a támogatási és szabályozási rendszer egyszerűbbé váljon. Egyetért-e azzal, hogy a KAP bonyolult maradt, és szükségesnek tart-e jelentős egyszerűsítéseket?
Mióta a Bizottság tagja lettem, kiemelt kérdésként kezelem a KAP egyszerűsítését, ami a gazdálkodók és a társadalom egésze számára egyaránt előnyös. Számos egyszerűsítést vezettem be, amelyek közvetlenül érzékelhetőek a gazdálkodók számára. A támogatási kérelmek előzetes ellenőrzésével például csökkent a családi gazdaságok által a bonyolult adminisztratív feladatokra fordítandó idő.
Az ellenőrzések "félelmetességének" mérséklését szolgálja a közvetlen kifizetéseknél alkalmazható adminisztratív szankciók leegyszerűsítése és az első szabályszegésnél bevezetett "sárga lap". Ezeknek a módosításoknak köszönhetően a gazdálkodóknak több idejük marad arra, hogy a saját tevékenységükkel foglalkozzanak.
További fejlesztések is előkészítés alatt állnak. Javaslatot tettem arra, hogy az uniós vidékfejlesztési szabályok módosításával tegyük lehetővé a tagállamok számára egy-egy agrár-élelmiszeripari ágazatra vonatkozó eszközök kidolgozását, amelyekkel a gazdálkodók és a hatóságok számára is vonzóbbá válhat az adott ágazat. Ennek révén a gazdálkodók piaci nehézségek idején hathatósabb támogatást kaphatnak.
Az egyik legmarkánsabb új támogatási elem a zöldítés bevezetése volt, ahol máris uniós szintű korrekciók zajlanak. Ön szerint a zöldítés mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és itt mely szabályozási elemeken kell módosítani?
Úgy gondolom, még túl korai erről véleményt mondani. A zöldítés alkalmazásának első évéről szóló részletes jelentésünk fontos információkkal szolgált ennek a támogatási komponensnek a hatásáról. Meggyőződésem, hogy a második év nem csupán könnyebb volt a gazdálkodók számára, de a környezet védelme tekintetében is eredményesebb volt. Ettől függetlenül folyamatosan törekszünk az intézkedések eredményességének és hatékonyságának növelésére. Azt remélem, hogy bevezethetünk olyan fejlesztéseket, amelyeket a tagállamok már jövőre alkalmazhatnak.
Magyar aggodalmak szerint felmerül, hogy a 2014-2020 közötti időszak félidős felülvizsgálata kapcsán az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) agrárforrásainak egy részét migránsügyi, szociális és egyéb célokra csoportosítják át. Ön szerint fennáll-e ennek a veszélye?
A menekültválság kétségtelenül az egyik legnagyobb politikai kihívás, amellyel Európának szembe kell néznie társadalmi, gazdasági és humanitárius szempontból egyaránt. Már eddig is sokféle intézkedést finanszíroztunk az uniós költségvetésből ezeknek a nehézségeknek a kezelésére - anélkül, hogy egyetlen centtel is csökkentettük volna a gazdálkodóknak nyújtott összegeket. Ahogy én látom: Európa feladata ennek a helyzetnek a kezelése, azonban feladatunk az is, hogy támogassuk az európai gazdálkodókat az elegendő mennyiségű, fenntartható módon előállított, biztonságos, tápláló és egészséges élelmiszerek előállításában. Az unió költségvetése, benne a közös agrárpolitikára szánt mintegy évi 59 milliárd euróval, 2020-ig rögzítve van.
A cikk saját termék népszerűsítését szolgálja.