Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Veljko Odalovic, a szerb külügyminisztérium főtitkára a sajtónak azt mondta: Belgrád az Európai Bizottsághoz fordul segítségért, noha Szerbia szerint a legegyszerűbb az lenne, ha sikerülne a két országnak egymás között megoldani a felmerült problémát. Mindazonáltal a külügyminisztériumi főtitkár sem zárta ki a válaszlépések lehetőségét.
A Politika című szerb napilap szerint azonban Belgrád nem tudna megfelelő erővel visszavágni, ugyanis nincs lehetősége olyan válaszlépésre, amely kizárólag Horvátországot érintené, így minden intézkedés hatással lenne az Európai Unió más országaival történő kereskedelemre is. A lehetséges szerb válaszlépések egyikeként emlegetik, hogy Belgrád szigorúbb ellenőrzés alá vonhatná a Horvátországból érkező teherautókat és azok szállítmányát, ami üzenet lehetne Zágráb felé.
Horvátország azzal magyarázta a lépését, hogy meg kell védenie a saját termelőit, nem engedheti meg, hogy az olcsó külföldi áru elárassza az országot. A horvát illetékesek szerint mivel a külföldről érkező gyümölcs és zöldség drágább lesz, az állampolgárok inkább hazai terméket vásárolnak majd. Azt állítják, hogy az intézkedést az uniós jogszabályokkal összhangban hozták meg.
A horvát intézkedés - amely 90 kunáról (3700 forint) 2000 kunára (82 000 forint) emelte az illetéket - nemcsak Szerbiát, hanem a térség többi országát, így Macedóniát és Bosznia-Hercegovinát is érinti. Szkopje és Szarajevó is válaszintézkedéseket jelentett be, egyelőre azonban nem közölték, milyen intézkedéseket fontolgatnak.
Az érintett országok szerint Zágráb ezzel az intézkedéssel megsértette az uniós tagságra vágyó országok Brüsszellel kötött stabilizációs és társulási megállapodását, amely magában foglalja a árucsere-forgalom egyszerűsítését. Míg a térség legtöbb országában a Horvátországból származó import felülmúlja az oda irányuló exportot, Szerbia a tavalyi esztendőben 116 millió euró (35,2 milliárd forint) értékben szállított árut Horvátországba, az onnan származó import viszont csupán 79 millió eurót (24 milliárd forint) tett ki.