Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Február végén kezdődött el a Megújuló Energia Irányelv (RED-II) újrafogalmazása. Ennek apropóján a francia olaj- és fehérjenövénytermesztők szövetsége (FOP), illetve az olaj- és fehérjenövénytermesztés előmozdításáért küzdő szervezet (UFOP) igyekeztek rávenni az Európai Bizottságot, a Tanácsot és a Parlamentet, hogy észszerű javaslatokat tegyenek. Erre elsősorban a meglévő ipari befektetések védelme érdekében van szükség, de egyéb érveik is akadtak..
A riadalom oka, hogy az uniós törekvések a termesztett növények kiszorítását célozzák a biogázerőművekből és a hajtóanyagiparból.
Vagyis fokozatosan száműznék a repcét (és napraforgót) a biodízeliparból, illetve a kukoricát (és búzát) a bioetanoliparból, illetve az áramtermelő biogázerőművekből. A szakmai érdekképviseletek ellenérvei a következők:
- Ezzel a lépéssel Európa veszélyeztetné az üvegházhatású gázok csökkentésére tett vállalását.
- Sok tagállam a párizsi klímaegyezményben olyan nemzeti klímavédelmi program kidolgozására kötelezte magát, amelyben fontos szerepet szántak a termesztett növények energetikai célú felhasználásának.
- Alternatív zöld technológiákban nem bővelkedünk. Ha csak szántóföldi melléktermékekkel szolgálható ki a zöldipar, akkor alighanem jóval csekélyebb alapanyag-mennyiséggel kell kalkulálni a jelenleginél.
- Az árammal meghajtott autó még messze nem nyújt alternatívát a biodízellel vagy -etanollal szemben. A megújuló energiából nyert áram többszörös beszámítása a klímavédelmi célok teljesítésebe pedig csak bűvészkedés a számokkal: virtuális klímavédelem.
- Ha nincs biodízel és bioetanol, akkor a közlekedés terén gyakorlatilag semmi nem teljesíthető a klímavédelmi célokból.
- Ellenben a repcéből és kukoricából nyert zöld hajtóanyagok ténylegesen és jelentős mértékben hozzájárulnak Európa fehérjeimportjának csökkentéséhez, hiszen a biodízel és -etanol gyártása során keletkező "társtermékek" az állattenyésztés számára fontos fehérjeforrást jelentenek.
- A hazai bioüzemanyag a hazai ipart és foglalkoztatást szolgálja.
- A biodízel és bioetanol 7%-os bekeverési aránya maradjon meg.
- A szállítmányozásban 2020-ban elérendő 10%-os célkitűzést 2030-ra 15%-ra emeljék fel.
- A teljes energia-felhasználáson belül a zöldenergia részarányát pedig 35%-ra kell módosítani - ahogy azt az Európai Parlament is javasolta.
- Felül kell vizsgálni azt az álláspontot, hogy kötelező bekeverési arányt állapítsanak meg a szántóföldi melléktermékekből gyártott bioüzemanyagokra. Ugyanígy helytelen a megújuló energiából nyert áram többszörös beszámítása is a klímavédelmi célok teljesítésébe.
- Nagyon fontos lenne viszont, ha az Európai Parlament kihúzná a pálmaolajból nyert biohajtóanyagot az üvegházhatású gázkibocsátást csökkentő technológiák listájáról.
- Ezzel szemben külön támogatást érdemelne olyan kultúrák vetése, amelyekkel az állatok takarmány-, legfőképp fehérjeigénye fedezhető. (Ezen a téren Magyarország már előbbre jár, mint az unió, hiszen a szálas és a szemes fehérjenövények termesztését is támogatjuk. A repce és a napraforgó viszont plusz ösztönzők nélkül is rentábilasan termeszthetők.)
