A Horizont Európa az Európai Unió hétéves kutatási és innovációs keretprogramja, amely 2021-től 2027-ig tart. A program általános célja, hogy biztosítsa az Unió kutatási és innovációs-beruházásainak tudományos, technológiai, gazdasági és társadalmi hatásait; amelyek az Unió tudományos és technológiai alapjainak megerősödésében és a tagállamok versenyképességének növekedésében jelennek meg. A Horizont Európa teljes költségvetése várhatóan 100 milliárd euró, azaz ez lesz a legnagyobb uniós kutatási forrás, olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.

A Horizont Európa becsült hatásai számokban:

• Akár 11 euró GDP nyereség minden befektetett euró után,
• 2040-ig akár 320 000 új, magas képzettségi szintet igénylő munkahely teremtése, és
• Európa globális kutatási és innovációs vezető szerepének megerősödése.

A Horizont Európa-program- elődjéhez hasonlóan - három pillérre épül:

I. pillér - Tudományos kiválóság

II. pillér - Globális kihívások és az európai ipar versenyképessége

III. pillér - Innovatív Európa

Az agrár-élelmiszeripari szereplőket leginkább a II. pillér, 6. ("Élelmiszer, biomassza-alapú gazdaság, természeti erőforrások, mezőgazdaság és környezetvédelem") klaszterébe sorolt pályázati felhívások fogják érinteni. A kutatási keretprogram várhatóan 10%-át, azaz 10 milliárd eurót fognak ehhez a klaszterhez rendelni.

A 6. klaszter alapelve, hogy gazdasági és társadalmi átalakulás szükséges a környezetpusztulás és a biodiverzitás csökkenésének megállítása, valamint a természeti erőforrások hatékonyabb kezelése érdekében. Emellett az Unió éghajlati célkitűzéseit, valamint az élelmiszer- és vízbiztonságot prioritásként kezeli. A hosszú távú célok elérése érdekében négy évre vonatkozó Stratégiai Tervet dolgoznak ki (4 év után felülvizsgálják), és e köré épülnek majd a két évre vonatkozó Munkaprogramok. Utóbbiakban fognak megjelenni a pályázati felhívások.

A 2021-2024-es évre vonatkozó Stratégiai Tervet az Európai Bizottság várhatóan 2020 negyedik negyedévében fogadja el, a nagyközönség pedig a 2020 szeptember 22-24. között megrendezésre kerülő "R&I Days" rendezvényen ismerheti meg. Az első, 2021-2022-es évre szóló Munkaprogramot (így az első pályázati kiírásokat is) várhatóan 2021 első negyedévében fogadja majd el az Európai Bizottság.

A 2021-2022-re szóló Munkaprogramban várhatóan az alábbi célterületek ("destinations") kapnak majd helyet:

1. célterület: Biodiverzitás és ökoszisztéma-szolgáltatások

A 2030-ra elérendő célokat tartalmazó, új uniós Biodiverzitási Stratégia az Európai Zöld Megállapodás egyik sarokköve. Ezt a szakpolitikai elképzelést teljes mértékben támogatja a Horizont Európa kutatási keretprogram, mint a megvalósítás egyik kulcsfontosságú eszköze. Cél az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megóvása, helyreállítása, a természeti erőforrások fenntartható kezelése a szárazföldön és a tengeren, valamint az éghajlat-semlegesség és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elérése.

A cél elérése érdekében várhatóan nagy hangsúlyt kap majd a biológiai sokféleség csökkenésének megértése, a biodiverzitás és az ökoszisztémák értékelése és helyreállítása, a biodiverzitás kezelése az elsődleges termelésben, a biodiverzitással kapcsolatos kutatás és a szakpolitikák összekapcsolása.

2. célterület: Méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszer-rendszerek az termőföldtől az asztalig

A "Termőföldtől az Asztalig" Stratégia ("Farm to Fork Strategy") is az Európai Zöld Megállapodás középpontjában áll. Célja, hogy lehetővé tegye a tisztességes, egészséges, éghajlat- és környezetbarát, valamint rugalmasan alkalmazkodó élelmiszer-rendszerekre történő átállást. A fenntartható élelmiszer-rendszerek felé történő elmozdulás környezeti, egészségügyi és társadalmi előnyöket hoz, támogatja az éghajlat-semlegességet, és méltányos gazdasági haszonnal jár. Ennek a folyamatnak a kutatás és az innováció tud az élére állni, illetve tudja azt felgyorsítani. Az Unió arra is törekszik, hogy globális szinten is előmozdítsa a fenntartható élelmiszer-rendszerekre történő átállást.

E célterületen várhatóan majd nagy hangsúlyt kap a fenntartható gazdálkodás lehetővé tétele, a fenntartható halászat és az akvakultúra elősegítése, az élelmiszer-rendszerek átalakítása az egészség, a fenntarthatóság és az integráció érdekében, valamint a nemzetközi együttműködés (különös tekintettel Afrikára és Kínára).

3. célterület: Körforgásos és biomassza-alapú gazdasági szektorok

Ez a célterület a klímasemleges körkörös és biomassza-alapú gazdasági átmeneteket célozza meg. Kiterjed az integrált körkörös megoldásokra területi és ágazati szinten, a fontos anyagáramlásokra és a termelési értékláncokra, valamint a kulcsfontosságú biomassza-alapú gazdasági ágazatokra, mint például a fenntartható biomassza-alapú rendszerek, a fenntartható erdőgazdálkodás, a vízi értékláncok (különös tekintettel a vízkivétel ökoszisztémákra gyakorolt hatásainak minimalizálására és az erőforrás-hatékonyságra). A körforgásosság célja a termékek és anyagok élettartamának meghosszabbítása és értékének megőrzése, növelése. Ezen felül támogatja a megosztást, az újrahasznosítást és az anyag-hatékony gazdálkodást, és minimalizálja a természeti erőforrások nem fenntartható felhasználását. A fenntartható, regeneráló, befogadó körforgásos gazdaság és biomassza-alapú gazdaság szempontjából döntő jelentőségű a helyi és regionális szint hangsúlyozása. A városi és regionális megoldások munkahelyeket teremthetnek. Ezért ezen a célterületen várhatóan nagy hangsúlyt kap a körforgásos gazdaság átmenetének lehetővé tétele, a fenntartható biomassza-alapú gazdasági rendszerek innovációja, az erdők sokféle funkciójának védelme, illetve az innováció a kék biomassza-alapú gazdaság és a biotechnológiai értékláncok számára.

4. célterület: Tiszta környezet és zéró szennyezés

Az emberi tevékenységből eredő szennyezés aláássa a Föld ökoszisztémáinak integritását, és súlyosan érinti az emberi élet szempontjából nélkülözhetetlen természeti erőforrásokat. A célterület a környezeti szennyezés megállítására és megakadályozására törekszik azáltal, hogy az első munkaprogram az édesvízi és a tengeri vizekkel, a tápanyagokkal és a folyamatok környezetvédelmi teljesítményével kapcsolatos kérdésekre összpontosít.
A vízzel kapcsolatos egyedi kutatási és innovációs tevékenységek célja az édesvíz minőségének megőrzése, helyreállítása és nyomon követése, valamint az ismert és ismeretlen szennyező anyagok kiküszöbölésére irányuló megelőzési és enyhítési stratégiák kidolgozása. Ezeket a tevékenységeket a "Water4All: A bolygó vízbiztonsága" javasolt társfinanszírozott partnerséggel együttműködve hajtják végre.

A vázolt célok elérése érdekében várhatóan nagy hangsúlyt kap a talaj- és vízszennyezés megállítása, az ivóvíz védelme és a városi vízszennyezés kezelése, a tengerek és az óceánok szennyezésének kezelése, a környezeti teljesítmény fokozása és a folyamatok és termékek fenntarthatósága.

5. célterület: Föld, óceánok és víz az éghajlatváltozás elleni fellépéshez

Míg az 5. klaszter az éghajlatváltozással, éghajlattudománnyal kapcsolatos tevékenységekre és válaszokra összpontosít, a 6. klaszter a földdel, az óceánokkal és a vízzel kapcsolatos konkrét kérdésekre helyezi a hangsúlyt. A Föld természetes szén-dioxid-elnyelőinek, így a talajoknak, erdőknek, mezőgazdasági területeknek, az óceánoknak és a vizes élőhelyeknek a megőrzése és a javítása alapvető fontosságú. Az éghajlatváltozás kezelése mind a Közös Agrárpolitikában, mind a Termőföldtől az Asztalig Stratégiában megjelenik célkitűzésként. A mezőgazdaságnak jelentős szerepet kell játszania az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében és mérséklésében, meg kell erősítenie az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképességét és ellenálló képességét is. Az erdészeti ágazat hasonló kihívásokkal néz szembe. Az éghajlatváltozás hatásainak megértéséhez továbbra is szükség van tapasztalatokra, ideértve a környezeti megfigyeléseket is. Az éghajlatváltozás tartós megoldásainak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a természet-alapú megoldásokra, ideértve az egészséges és rugalmasan ellenálló tengereket és óceánokat. Az édesvízi erőforrások egyre inkább kitettek a túlzott felhasználás és az éghajlatváltozás következményeinek. Meg kell határozni a biztonságos üzemeltetési szintet a víz mennyiségének és elérhetőségének szempontjából, csökkenteni kell a változásokkal szembeni sebezhetőséget, és javítani kell alkalmazkodási képességet.

Ezért ezen a célterületen várhatóan nagy hangsúlyt kap az éghajlatváltozásnak az elsődleges termelésre és a természetes rendszerekre gyakorolt hatásainak megértése, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a szén-dioxid-elnyelés fokozása az elsődleges termelésben és a természetes rendszerekben, valamint az ökoszisztémák, az elsődleges termelés, az élelmiszer-rendszerek és a biomassza-alapú gazdaság éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásának elősegítése.

6. célterület: Rugalmas, befogadó, egészséges és zöld vidéki, part menti és városi közösségek

Az ENSz Fenntartható Fejlődési Céljai, valamint az Európai Zöld Megállapodás által előidézett ökológiai és digitális átmenetek a közelmúltbeli világjárvány összefüggésében olyan kihívásokra mutattak rá, amelyek az emberi közösségek egyenlőtlenségéből fakadnak. Tudást és innovatív megoldásokat kell fejleszteni minden közösségek ellenálló képességének fokozásának érdekében, hogy senki ne maradjon kiszolgáltatva. Ezen a célterületen az erőteljes társadalom- és magatartástudományi dimenzióval bíró, több tudományterületet érintő kutatás és fejlesztés, valamint a nemekkel kapcsolatos szempontok figyelembe vétele elősegíti vidéki, part menti és városi területek fenntartható, kiegyensúlyozott és befogadó fejlődését. Az éghajlati, környezeti, társadalmi-gazdasági és demográfiai változások egyes lakott területeket jobban érintenek másoknál, ezért figyelmet kell fordítani arra, hogy ahol lehetséges, ott egyenlő esélyeket alakítsanak ki az emberek számára, bárhol is éljenek. Biztosítani kell, az emberek méltányosabb hozzáférését a tudáshoz és azokhoz a készségekhez, amelyek szükségesek a megalapozott választáshoz, hogy mindenki aktívan részt vehessen a természeti erőforrások fenntartható kezelésében.

7. célterület: Innovatív kormányzás, környezetvédelmi megfigyelések és digitális megoldások az Európai Zöld Megállapodás támogatására

Az Európai Zöld Megállapodás megvalósításához innovatív megoldások végrehajtására van szükség, komplex döntéseket igényel, miközben biztosítani kell, hogy senkit se hagyjunk hátra. Ehhez ki kell használni a környezetvédelmi megfigyeléseket, valamint a "ne árts" elven alapuló digitális megoldások felhasználásának, átvételének és bevezetésének előnyeit. Támogatni kell a tudás és az innováció terjesztését az érdekeltek számára, különösen a hatékony mezőgazdasági tudás- és innovációs rendszerek révén.

E célterületen várhatóan nagy hangsúlyt kap az irányítási modellekkel és támogató politikákkal kapcsolatos innováció, a környezeti megfigyelések hozzáadott értéke, a digitális és adattechnológiák, valamint a mezőgazdasági tudás- és innovációs rendszerek megerősítése.