Óriási változásokat hozhat az új Közös Agrárpolitika: erre számíthatnak a magyar gazdák

agrarszektor.hu • 2020. október 26. 11:00

Jelentős változásokat hozhat a Közös Agrárpolitika új ciklusa, amelyben kiemelt szerepet kapnak a fenntarthatóságot célzó intézkedések, így a Biodiverzitás és a "Termőföldtől az asztalig" stratégia is. Az Európai Zöld Megállapodás részét képező stratégiák kivitelezése ugyanakkor komoly kihívások elé állíthatják a hazai mezőgazdaságot, ugyanis teljesítésük hosszú távú szemléletmódváltást és technológiai fejlesztést igényel - hívják fel a figyelmet a legfontosabb hatásokra a K&H Bank és az agrárszektor szakértői.

Hazánkban a mezőgazdasági jövedelmek meghatározó része, több mint fele támogatásból származik, amelyben jelentős szerepet kapnak a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásai - írja közleményében a K&H Bank. A 2021-től induló, de a radikális változások miatt 2 év átmeneti időszakkal kezdődő ciklus új alapokra helyezheti a mezőgazdaság működését, ugyanis az Európai Zöld Megállapodásból eredő elvárások beépülnek a Közös Agrárpolitikába - mondta Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési Főosztályának vezetője. A tagállamok gazdáinak kötelező lesz ökogazdálkodási rendszerek, így például precíziós gazdálkodás vagy ökofarmok kialakítását vállalniuk, amire a közvetlen kifizetések 20 százalékát különítik el.

December 3-4-én rendezi meg a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít. Az esemény egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről. A konferencia napirendre veszi az ágazati szereplőit érintő legforróbb témákat és legfontosabb szabályozási változásokat is.

Ennek megvalósulásához és a fenntartható mezőgazdaság elősegítéséhez tehát hosszú távon szemléletmódváltásra és technológiai változásra lesz szükség a gazdálkodók részéről, ezért arra biztatjuk a hazai agrárgazdákat, hogy nyissanak az innovatív, környezetbarát beruházások felé

- tette hozzá.

A kétéves átmeneti időszak 2021. januárban veszi kezdetét, az elhúzódó indulás azonban nem érinti a támogatásokat, ugyanis ebben az időszakban a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint, de már az új költségvetésből történhetnek a kifizetések - hangsúlyozta Vitárius Csaba EU referens. Kiemelte, ezt az időszakot arra kell felhasználni, hogy a hazai gazdák felkészüljenek a 2023-ban életbe lépő szabályozásokra. Az egyik legfontosabb változás az előző időszakhoz képest, hogy növekvő figyelem hárul az innovációra és a digitalizációra. Emellett nagyobb szerepe lesz az élelmiszer- és egészségvédelemnek, a biodiverzitás megőrzésének, valamint a klímaváltozás elleni fellépésnek és a környezetvédelemnek. Ez utóbbi fontosságát az is jelzi, hogy a teljes költségvetés jelentős részét, mintegy 40 százalékát környezet- és klímavédelemre kell majd felhasználni - foglalta össze a következő ciklus újdonságait a szakember.

Az előttünk álló időszakot a zöldebb Európa megteremtése fogja meghatározni. Az Európai Zöld Megállapodás részeként létrehozott Biodiverzitás stratégia, valamint a "Termőföldtől az asztalig" stratégia célja a biológiai sokféleség védelme, valamint a fenntartható mezőgazdaság irányába történő nagyléptékű elmozdulás elindítása. A kitűzött célok azonban komoly kihívások elé állítják az EU tagállamokat, így Magyarországot is, hiszen a célkitűzések értelmében 2030-ig jelentős mértékben, felére kellene csökkenteni a növényvédő szerek használatát, a mezőgazdasági területek legalább 25 százalékán biogazdálkodást kellene folytatni, a nitrogén- és foszfáttartalmú műtrágyák felhasználását pedig 20 százalékkal kellene mérsékelni. Az irányok jók, azonban a mértéket alaposan át kellene gondolni, továbbá az idő is rendkívül szűkös a megvalósításhoz

- fűzte hozzá dr. Pátzay György EU szakértő, szakjogász.

Címlapkép forrása: Getty Images

Címkék:

támogatás, beruházás, élelmiszer, mezőgazdaság, technológia, költségvetés, közös-agrárpolitika, biogazdálkodás, agrárgazda,