Új szabályozás jöhet az EU-ban: ez rengeteg élelmiszert érinthet

Több élelmiszeripari termékpályán is egyre-másra jelennek meg az eredeti alapanyagokat vagy termékeket helyettesítő termékek. Mivel fontos szem előtt tartani, hogy a fogyasztó könnyen, gyorsan és pontosan tájékozódhasson a termékről, a csomagoláson elhelyezett információk nem lehetnek megtévesztőek - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Ennek érdekében a plenáris ülés úgy döntött, hogy indítványozza bizonyos kifejezések használatának korlátozását növényi alapú alternatívák esetén. Az Európai Parlament az alábbiakat tette közzé jelentésében:

• Az Európai Parlament úgy véli, hogy a nyomonkövethetőség és a kapcsolódó átláthatósági intézkedések szükségesek az alkalmazandó közös halászati politika szabályainak való megfelelés biztosításához. Emellett azon a véleményen van, hogy amennyiben ezeket az intézkedéseket megfelelő címkézési rendszer támasztja alá, amelyet a feldolgozott, friss és tartósított, akvakultúrában termelt élelmiszerek esetében elő kell írni, akkor garantálni tudják, hogy a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás pontos, egyértelmű, teljes és megbízható legyen. Az EP hangsúlyozta, hogy egy ilyen címkézési rendszer létfontosságú az élelmiszercsalás, többek között a téves címkézés és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben. Szerintük az értéklánc minden szakaszában meg kell erősíteni és garantálni kell a termékek nyomonkövethetőségét annak érdekében, hogy ne csak gazdasági és kereskedelmi előnyöket biztosítsanak, hanem hozzájáruljanak az egészség védelmére irányuló erőfeszítésekhez is. Az Európai Parlament e tekintetben üdvözölte, hogy az új halászati ellenőrzési rendelet bevezette az importált termékekre vonatkozó fogási tanúsítványt.
• Emellett EP azt is megjegyezte, hogy a Bizottság a konzultációk során olyan bejelentéseket kapott, amelyek szerint egyes tagállamokban nem teljesültek a fogyasztók kötelező tájékoztatására vonatkozó követelmények, és megállapította, hogy a végrehajtás EU-szerte egyenlőtlen, és ez különösen jelentős egyes szegmensekben, például a halkereskedők és a közétkeztetésben működő gazdasági szereplők esetében. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a címkézésnek pontos leírást kell adnia a halászati és nem halászati termékekről, elkerülve a fogyasztókra és a halászokra nézve káros csalásokat és megtévesztő reklámokat, különösen a helyettesítő termékek említésekor, mivel sok esetben olyan képeket használnak, amelyek alapján a fogyasztók úgy vélhetik, hogy bizonyos termékek halászati termékek, miközben nem azok. Az Európai Parlament aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a piacon lévő egyes termékek, például a növényi alapú termékek, kizárólag halászati termékek által használt kifejezéseket használnak, annak ellenére, hogy nem halászati termékek: szerintük a Bizottságnak a beérkezett jelentések alapján tovább kell vizsgálnia ezt a kérdést.
• Az EP ezért úgy vélte, hogy a „hal” vagy „halfajok” kereskedelmi nevet az egységes piacon az állati eredetű halászati vagy akvakultúra-termékek számára kell fenntartani, így e tekintetben arra hívta fel a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a halászati és akvakultúra-termékeket utánzó növényi alapú termékek címkézésére és kiszerelésére vonatkozó hatályos jogszabályokat annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók pontos tájékoztatást kapjanak, amely elkerüli a félreértéseket és fenntartja az esélyegyenlőséget az uniós piacon.

Meg kell jegyezni azt is, hogy az ülésen arról is döntés született, hogy az EU-ban értékesített összes halászati és akvakultúra-termék egyenlő versenyfeltételeit biztosító politikát kell folytatni, így a képviselők kezdeményezték, hogy minden (EU-s és import) terméken meg kelljen adni az összetevőkre, a fogás dátumára, a fogás földrajzi helyére és a használt eszközre vonatkozó információkat. Ezen kívül ragaszkodnak ahhoz is, hogy minden halterméknek - mind az EU-ból, mind az importból származónak - ugyanazokat a környezeti és társadalmi fenntarthatósági szabványokat kelljen betartania. Mivel a jelenlegi folyamat alapja egy „saját kezdeményezésű jelentés” (INI), a következő lépés az, hogy megküldik a Bizottságnak, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot.