Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Hosszú út és számos módosítás után holnap döntenek az Európai Parlament képviselői a természet helyreállításáról szóló uniós rendeletről. Az intézkedéscsomag a zöld szervezetek szerint sokat enyhült, mire a végszavazásig eljutott, ám mindenképpen jelentős fejlemény, hogy ez az első olyan európai jogszabály, amely a természetvédelmen túlmutatva aktívan helyreállítja az ökoszisztémákat, és ezzel igyekszik megfordítani számos európai élőhely drasztikus hanyatlását.
A rendelet a várostervezésen, a tengeri élőhelyek védelmén túl feladatot ad majd az erdő- és mezőgazdaságban is.
A biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2030-ig szóló uniós stratégiában foglaltaknak megfelelően az Európai Bizottság még 2022. június 22-én jelentette be, hogy javaslatot nyújtott be a természet helyreállításáról szóló rendeletre.
A tengerektől a városokig
A javasolt rendelet többféle kötelező helyreállítási célokat és kötelezettségeket szabott meg az ökoszisztémák széles skálájára vonatkozóan. Ennek megfelelően érintettek az erdők és a mezőgazdasági földterületek, a városok, a folyók és a tengeri élőhelyek. A jogszabály kiegészít más, már meglévő jogi eszközöket.
A rendelet kimondja: a természet helyreállítására irányuló intézkedéseknek összesen az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalékát kell lefedniük 2030-ig, 2050-ig pedig az összes helyreállításra szoruló ökoszisztémát érinteniük kell.
A jogszabály kimondja: a tagállamoknak nemzeti szinten kell kidolgozniuk a természet helyreállítására vonatkozó terveket a kívánt célok elérése érdekében.
Voltak vitás pontok
Az Európai Parlament témában kiadott összefoglalója elismeri: bár a természet helyreállítása önmagában komoly társadalmi támogatottságot élvez, a javaslat aggodalmakat váltott ki az érintettek körében.
Kétségek merültek fel a célok végrehajthatósága és elérhetősége, valamint a gazdasági és társadalmi a tulajdonjogok védelmével és a helyreállítás pénzügyi támogatásával kapcsolatban.
Az Európai Parlament ugyanakkor tavaly július 12-én elfogadta az álláspontját a rendelettervezetről, miután a Tanács június 20-án elfogadta általános megközelítését az ügyről. Intézményközi tárgyalások tavaly november 9-én ideiglenes megállapodással zárultak, amely lényegesen módosította a Bizottság eredeti javaslatát módosító pontokat. Az elfogadott szöveget a tagállamok képviselői november 22-énn, az ENVI bizottság pedig november 29-én jóváhagyta a szöveget, amelyet várhatóan az Európai Parlament holnapi ülésén megszavaz majd.
