Az egyre hosszabb aszályos, száraz időszakok miatt idén is többször rendeltek el tűzgyújtási tilalmat Magyarországon, amiről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságával (BM OKF) közösen dönt. A tilalom idején kérik a lakosságot, hogy a cigarettacsikkeket ne dobják el, mert azok az útmentén lévő növényzetet felgyújthatják. Kulcsfontosságú, hogy belterületen se gyújtsanak nagy lángmagasságú tüzet, mert a füsttel felszálló égő zsarátnokok több száz méterre is tüzet okozhatnak. Ilyenkor a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében egyaránt tilos tüzet gyújtani. Emellett a korlátozás alatt a tűzgyújtás szintén nem engedélyezett a kijelölt, kiépített erdei tűzrakóhelyeken sem.

Mi kell a tilalom elrendeléséhez?

A tűzgyújtási tilalom elrendelésekor nagyon sok szempontot nézünk, ilyen például, hogy az adott vármegyében milyen a tájhasználat, tehát milyen erdőtípusok vannak, illetve azok mennyire tűzveszélyesek. Nézzük a társadalmi kockázatokat is, azt, hogy melyek azok a vármegyék, ahol az emberek gyakrabban szoktak biomasszát égetni. Az úgynevezett erdei holt biomassza nedvességtartalom mérő műszereinkkel pedig azt figyeljük, hogy az adott erdőn belül milyenek a nedvességviszonyok

- tudta meg lapunk Nagy Dánieltől. Hozzátette, a cél az, hogy a tilalom csak akkor kerüljön elrendelésre, ha valóban indokolt, tehát se a kirándulók pihenése, se az erdőgazdálkodók munkavégzése ne legyen huzamosabb ideig akadályozva vele.

Ezek a vármegyék vannak a legnagyobb veszélyben

Hazánkban két tűzszezont különböztetünk meg: van a tavaszi, ami eddig a hóolvadás után kezdődött, ma már azonban egyre ritkábban van nagy hó, ezért ez a szezon már akár februárban elkezdődik. Ilyenkor már vége a nagyon csapadékos időnek, a tavalyi vegetáció pedig ott marad elszáradtan, ezekből alakulnak ki a legnagyobb tüzek hazánkban - közölte a szakember. A legtöbb tűzeset ebben az időszakban Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében van, ezekben a térségekben ugyanis gyakori a területégetés, egy-egy árokpart vagy nádas meggyújtása, amelyek hatalmas ökológiai károkat okoznak és az erdőterületeket is elérik. A másik tűzszezon Magyarországon a nyári, amit idén nagyon hosszan élhettünk meg. Ez az időszak korábban elsősorban a fenyveseket veszélyeztette, így inkább Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés vármegyében volt jellemző, a klímaváltozás miatt azonban a cseres tölgyeink, valamint a Keszthelyi-hegységben, Veszprém, Vas, Győr-Moson-Sopron vármegyékben található fenyveseink is veszélyeztetettek lettek.

Ami egy új kockázat és egy új veszély, az az úgynevezett erdő és lakott terület vegyes zónája. Ez egyrészt Pest környékét jelenti, Pilisvörösvár, Piliscsaba, a Budaörsi kopárok, de vannak ilyen területek más városok mellett is. Ezek nagyon sűrűn lakott, illetve látogatott részek, és olyan erdőállományokkal rendelkeznek, amelyek rendkívül tűzveszélyesek.

Egyre több, egyre nagyobb erdőtüzek jöhetnek Magyarországon is

A tüzeket 99 százalékban az emberek okozzák, az egyre több nagyon aszályos évvel pedig folyamatosan nő az erdőtüzek száma itthon is - hangsúlyozta Nagy Dániel. Ugyanakkor az a tapasztalat, hogy most már egyre többen figyelnek oda és egyre óvatosabbak az emberek a száraz időszakokban, főleg, akik már láttak nagyobb erdőtüzet.

A klímaváltozás miatt fel kell készülni arra, hogy a tűzszezon már februárban elkezdődik Magyarországon és egészen szeptember-októberig kitart majd, ráadásul sokkal intenzívebb, gyorsabban terjedő erdőtüzekre számíthatunk a jövőben.

Nem mindenki tartja be a szabályokat, amiért súlyos bírság járhat

A tűzgyújtási tilalomkor nemcsak az erdészeti hatóság felügyeli és ellenőrzi, hogy be vannak-e tartva a szabályok, hanem az erdőgazdálkodók, az erdészet, valamint a katasztrófavédelem is - mondta a szakember. Kiemelte, észrevehető egy bizonyos javuló tendencia az elmúlt évtizedben. Főleg nyáron, amikor külföldről is több hír érkezik nagyobb tüzekről, ilyenkor a magyarok is jobban odafigyelnek, betartják a szabályokat és kevésbé veszélyeztetik a hazai erdőket.

A probléma inkább abból van, hogy a tűzgyújtási tilalom a külterületekre terjed ki, illetve a belterületi erdőkre, a belterületi nyaralóingatlanokra nem, így gyakran előfordulnak olyan nagyobb tábortüzek, amelyek akár több száz méterre is képesek elterjedni, de sokszor kapunk olyan bejelentést is, hogy valakinek a szomszédja tüzel a tilalom idején. Általában egyébként, ha tűzgyújtási tilalom van egy adott vármegyében, akkor a helyi önkormányzati rendelet is kimondja, hogy nem szabad égetni, valamint tüzet rakni. Tehát ilyenkor belterületen is jogsértésnek számít a tüzelés

- tájékoztatta lapunkat a szakember. Hozzátette, jelenleg, ha valaki megsérti a tűzgyújtás tilalom szabályait itthon 10 ezer forinttól akár egymillió forintig terjedő bírságot is kaphat, ugyanakkor, habár ez ritka, de amennyiben akkora tüzet okoz az illető, hogy tűzoltó beavatkozásra van szükség, 20 ezertől 3 millió forintig is terjedhet a bírság mértéke.