Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
2024. május 17-i hatályba lépéssel több ponton változott a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.). A változások a mező- és erdőgazdálkodást elsődlegesen a tartós telepítésű kerítésekre irányadó rendelkezéseket, továbbá a nemkívánatos vadfajra irányadó részletszabályokat érintették - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Ennek értelmében a tartós telepítésű kerítésekre a következő rendelkezések irányadóak:
A Vtv. 29. §-ának változásával koncepcionálisan megújultak a tartós telepítésű kerítésekre vonatkozó előírások. Az ennek részletszabályait tartalmazó Vtv. vhr. vonatkozó részei - bizonyos kivételektől eltekintve - a kihirdetést követő 8. napon, tehát 2024. november 08. napján lépnek majd hatályba. A Vtv. vhr. 24. §-ának (1) bekezdése alapján a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítésnek minősül az olyan kerítés, amely a bekerített mezőgazdasági növénykultúra tenyészidőszakát követő egy hónap elteltével is fennáll.
A (2) bekezdés szerint pedig nem minősül tartós telepítésű kerítésnek - tehát nem engedélyköteles -
- a mezőgazdasági növénykultúra védelmében telepített ideiglenes villanypásztor, ha az adott növénykultúra legalább 3 hónapig nincs bekerítve az adott naptári évben,
- az állattenyésztési vagy vadgazdálkodási célból telepített villanypásztor, valamint
- a rét, legelő hasznosítású gyepterületen a legelő háziállatok adott területen való tartása céljából létesített természetes alapanyagú kerítés, ha fő szerkezeti elemei fa, nád és vessző alapanyagokból készültek, ÉS karám típusú kerítés esetén a legfelső futóléc magassága, táblás és kerítésmezős kialakítású kerítés esetén a kerítésmező magassága legfeljebb 1,2 méter magas, ÉS tartóoszlopainak egymástól való távolsága az 5 métert nem haladja meg, ÉS futólécei egymással párhuzamosan legalább két sorban futnak, ÉS a körülhatárolt területre a gyalogos és gépjárművel történő bejutást az építmény biztosítja.
A Vtv. vhr. 24. § (3) bekezdése alapján a tartós telepítésű kerítések engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell:
- a vadászatra jogosult hozzájáruló nyilatkozatát,
- a kerítés műszaki megvalósításának leírását, valamint
- a kerítés tervezett nyomvonalát ábrázoló térképi mellékletet a kerítés nyomvonalát érintő helyrajzi számok feltüntetésével.
A villanypásztorokat érintő fontos részletszabály, hogy a Vtv. 24. § (4) bekezdése alapján felszámoltnak minősülnek, amennyiben azokról a drót eltávolítása megtörténik.
Az Agrárkamara ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a 2024. május 17-e előtt 5 évnél régebben engedélyezett, tartós telepítésű kerítések fennmaradását a Vtv. 114. §-ában foglaltak alapján 2024. december 31. napjáig kell a vadászati hatóságnál kezdeményezni. Ezt követően a kerítések fennmaradása vonatkozásában a kérelmek új kerítés létesítésére irányadó kérelemnek minősülnek.
A törvénymódosítás a nemkívánatos vadfajra vonatkozóan is fontos rendelkezéseket tartalmaz. Ennek értelmében az alábbiak lesznek az új irányadó szabályok. A Módr. 7. §-a alapján kiegészül a Vtv. vhr. 28. §-a az alábbiak szerint:
„(2a) A vadgazdálkodási üzemtervben nemkívánatos az a nagyvadfaj, amelynek az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi létszáma a tájegységi vadgazdálkodási terv alapján nulla. Ha a tájegységben az élőhelyet nem veszélyeztető legmagasabb szabadterületi létszám adott vadfaj esetében nagyobb, mint nulla, akkor a nemkívánatos nagyvadfajt adott vadászterület vonatkozásában - a vadászterület élőhelyi adottságainak, valamint a területi vadgazdálkodási tanács javaslatának figyelembevételével - a vadászati hatóság hivatalból határozza meg.”
A Vtv. 47. § (3a) bekezdése alapján a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervében nemkívánatos fajként meghatározott nagyvadfaj vadászati idényben mennyiségi korlátozás nélkül ejthető el. A Vtv. 80. § (4) bekezdésében foglaltak alapján nemkívánatos vadfaj jelenléte esetén a földtulajdonos, földhasználó kérelmére hatóság által elrendelt állományszabályozó vadászatnak lehet helye.
A fent jelzett nemkívánatos vadfajokra tekintettel, mint új szabályozási elem felülvizsgálatra szorulnak a vadgazdálkodási üzemtervek. A Módr. 15. §-ában foglaltak alapján a jogalkotó megerősíti a vadgazdálkodási üzemtervek felülvizsgálatának szükségességét, erre a vadászati hatóságok részére 2024. december 30. napjáig biztosít határidőt.
A módosító rendelet emellett további részletszabályokat állapít meg egyebek mellett a vadaskertekre, vadgazdálkodási üzemtervekre, az elektronikus vadászati naplóra és teríték-nyilvántartásra is. A Módr. szabályozza a vadászati hatósági feladatot ellátó személy feladatellátásához szükséges bizonyos juttatásokat, továbbá módosulnak a hivatásos vadászokat megillető lődíjak is.
A Módr. módosítja a Tiszántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről szóló 13/2018. (VII. 3.) AM rendeletet is, tekintettel a hatálya alá tartozó területen fennálló dámszarvas populáció sajátosságaira.