A fantázia, a szerzői önállóság és a hasznosíthatóság voltak azok a főbb szempontok, ami alapján döntöttünk - mondta el a kiválasztási szempontokat Dr. Varga Gyula professzor, hozzátéve, hogy a kollektív alkotásra való képesség ma legalább ennyire fontos egy kutató számára. A díjazott fiatalokra rá is fért a biztatás, hiszen egyre kevesebben választják az agráriumot a szakmájuknak, és még kevesebben maradnak meg a  pályán. 2011-ben 200 ezer fő rendelkezett mezőgazdasági végzettséggel, de csak harmaduk dolgozott ténylegesen az agráriumban - ismertette a számokat Tresó István, a K&H bank agrárüzletágának vezetője.

Mindez azért szomorú, mert a gazdák 30 százaléka 65 év feletti, miközben 35 év alatti szakembert csak 5 százalékos arányban találunk a pályán, így nincs, aki átvegye a gazdaságokat. Ha az őstermelőket is számításba vesszük, akkor a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya rendkívül csekély Magyarországon ebben az ágazatban, mindössze 3 százalék. Eközben a digitalizációnak köszönhetően exponenciálisan nő a feldolgozásra és értelmezésre váró adatmennyiség. Ki lesz képes döntéseket alapozni rájuk, ha a képzett fiatalok nem látnak potenciált az agráriumban? - tette fel Tresó István a kérdést.

A beérkezett 39 pályamunka színvonala azonban bizakodásra ad okot - dícsérte a fiatalokat Patrick Van Overloop, az üzleti ügyfelek divízióvezetője, hozzátéve, hogy a bank több mint 30 éve szolgálja itteni partnereit, a mezőgazdaságon belül pedig bő 10 ezer ügyféllel rendelkezik. A K&H piaci részesedése az agrár- és élelmiszeripari hitelezésben 21 százalékos, amivel vezetők Magyarországon. Hogy mennyire komolyan veszik ezt az ágazatot, az bizonyítja az 5 éve minden hónapban megrendezett Agrár Klub is, amely szakmai plattformot nyújt az ágazat meghatározó képviselői számára.

A fiatalok finanszírozási igénye kiugróan magas

A földszűkén kívül a pénzszűke akadályozza leginkább a generációváltást.

Az ösztöndíjat nyert fiatalok a legkülönbözőbb témákban csillogtatták meg tudásukat. A növényi eredetű töltőanyagok szerepe a hőszigetelésben éppúgy elnyerte a zsűri tetszését, mint a holstein tehenek szaporodásbiológia kérdései, vagy a gyógynövénytermesztés fásítással való kombinálása. Utóbbival kapcsolatban a díjazott, Zubay Péter, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának PhD hallgatója így mesélt az agrárszektor.hu-nak: "Az érdekelt, hogy növelhető-e a szántókon a fák aránya anélkül, hogy a termelés eredményét számottevően befolyásolnánk. Ez leginkább a gyógynövénytermesztésben tűnt reális lehetőségnek. Mintegy 15 fajt vizsgáltunk a bazsalikomtól kezdve a zamatos turbolyán át a konyhaköményig, amelyeknek csak egy része származik erdei élőközösségből, míg mások inkább a szárazabb gyepek növényei. Azt szeretnénk kideríteni, hogy a fák árnyékoló hatása, illetve azok az anyagcseretermékek, amelyek az egyes fajokból a földbe jutnak, milyen mértékben befolyásolják a növények fejlődését és hatóanyagtartalmát."

A hasonló díjak, pénzjutalmak erkölcsi támogatást is jelentenek az agrárium felé elkötelezett, ifjú nemzedék számára. Segítségükkel a példaként említett ötlet is kibontakozhat, szerencsés esetben beépülhet a jövő agrotechnológiájába.