A kutatásban mintegy 1500 hazai kis- és középvállalatot kérdeztek arról milyen hatással volt a rezsiárak emelkedése a vállalkozások mindennapi működésére. A megkérdezettek 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a tavalyi évhez képest jelentős, több mint 70 százalékos költségemelkedést tapasztaltak az energiahordozók drágulása miatt a rezsiköltségekben. A felmérésből az is kiderült, hogy a legtöbb cég számára (43 százalék) a villany áremelkedés miatti költségnövekedés okozta a legtöbb problémát, ezt követte az üzemanyagok drágulása (33 százalék) és a gáz drágulása (24 százalék). Míg a vállalatok felének jelentős problémát okozott az áremelkedés, a másik fele enyhébb hatásúnak érzékelte az áremelkedés hatásait.

A legtöbb cég rendelkezett akciótervvel a megemelkedett költségek mérséklésére. A költségek emelkedése azonban - igaz részben kényszermegoldásként - pozitív hatással is volt a tudatos energiafelhasználásra. Sok cég újragondolta, észszerűsítette korábbi szokásait és eredményes energiahatékonysági lépéseket vezetett be. Kezdve olyan egyszerű megoldásokkal, mint például a helyiségek fűtésének kismértékű (1-2 fokos) csökkentése a komolyabb energiahatékonyságot növelő beruházásokig, mint amilyen az épületszigetelés, nyílászárócsere vagy napelemes rendszerek és hőszivattyúk telepítése.

A vállalatok 84 százaléka nem kényszerült elbocsátásokra még a jelentős költségnövekedés ellenére sem. Elbocsátásokat a megkérdezett cégek mindössze 16 százaléka volt kénytelen meglépni. További pozitív eredmény, hogy a megkérdezett cégek 88 százalékánál fel sem merült a felszámolás, mint végleges megoldás.

2023-ra mérsékelt a beruházási kedv, de némi optimizmusra ad okot, hogy a megkérdezett vállalatok között majdnem egyenlő az arány azon cégek között, amelyek terveznek nagyobb mértékű beruházást és azok között a cégek között, amelyek nem tervezik ezt. A felmérés kitért olyan területekre is, mint az energetikai korszerűsítések tervezett mértéke és ütemezése. Kiderült a kutatásból, hogy a válaszadó cégek több mint felének nincs napelemes rendszere és ezen cégek 82 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tervezi napelemes rendszer telepítését. Arra a kérdésre, hogy mennyi idő alatt térülhet meg egy napelemes beruházás az alábbi grafikonon látható válaszokat adta a kutatás: a válaszadók fele válaszolta azt, hogy 5-6 év alatt, 20-20 százalék válaszolta azt, hogy a megtérülés ideje 2-3 év és 10-11 év között várható, valamint 10 százalék szerint soha nem térül meg egy ilyen beruházás.

Jó hír a beruházást tervező vállalkozások számára, hogy egy-egy energiahatékonysági beruházás akár 2-3 év alatt is megtérülhet. Érdemes komplex megoldásokban gondolkodni, hogy egy beruházás minél hatékonyabb energiamegtakarítást eredményezzen. Egy jól megtervezett napelemes rendszer a vállalkozás fenntartható fejlődését képes biztosítani. A legtöbb cég ugyanis akkor fogyaszt energiát, amikor a napelemes rendszer éppen termel, vagyis napközben. Ideális fogyasztási profil és optimális méretezés esetén probléma nélkül fel is tudja használni a megtermelt energiát.

A számításoknál alapul véve azt, hogy a fixáras szerződésekben meghatározott villamosenergia árak nagy szórást mutatnak és átlagosan 120-200 Ft/kWh között mozognak, akkor egy vállalkozás, amelynek éves áramfogyasztása 100 000 kWh, 120 Ft/kWh-ás áramárral számolva éves szinten jelenleg 12 millió Ft-ot, míg 75 Ft/kWh-ás áramárral 7,5 millió Ft-ot fizet ki villanyszámlára a szerződése szerint. Amennyiben a cég úgy dönt, hogy megújulóenergia-rendszerrel biztosítja villamosenergia-fogyasztását az éves fogyasztásának akár 80 százaléka is biztosítható megújuló energiából. Egy jól megtervezett, 500 kW teljesítményű, éves szinten 550-600 MWh-t termelő napelemes rendszer beruházási költsége 130 -180 millió Ft között van. A beruházás összege nagyban függ a telepítendő napelemek minőségétől, derült ki a Wagner Solar szakértőjének számításaiból.