A 2022-es év után, idén jobb termésátlagokkal számolhatnak a magyar gazdák. Mely növényekkel, növénnyel lehet most nagyot kaszálni? Mit érdemes egyáltalán termelni a jövőben?

A termésmennyiségek valóban jobbak, mint tavaly, ugyanakkor hiába várt mindenki rekordtermést búzából, mégsem lett, ráadásul a minőséggel is akadtak gondok. Érdekes, hogy habár viszonylag jó volt a csapadékeloszlás ebben az évben, nem jutott mindenhová belőle, így volt olyan terület a Dunántúlon, ahol kevesebb búza termett, mint 2022-ben. A tavalyi rossz évet követően a kukorica termésátlaga idén sokkal jobb lesz, több helyen 9-10 tonna is lehet, országos átlagban azonban valószínűleg ennél kevesebb várható.

Az ára viszont minden gabonának megfeleződött a tavalyihoz képest, a kukoricánál például a hektáronként 8-8,2 tonnás termésátlaggal lehet nyereséges valaki, ugyanakkor az étkezési búzával még mindig lehet jól keresni. Nem mondható el ugyanez az árpáról, amit már szinte nem is érdemes vetni, mert olcsóbban lehet eladni, mint amennyi a termelési költsége. Érdemesebb inkább jó minőségű búzát vagy kukoricát termelni, mert azoknak van piaca, az olajos növényeknek azonban nem túl jó most a pozíciója.

Van piaca a magyar búzának így, hogy Európában amúgy is rengeteg van belőle? Az elmúlt évek tapasztalatait nézve, nem jött el az ideje annak, hogy új növényeket emeljenek be a portfólióba a magyar gazdák?

Valóban van bőven búza Európában, és sok a felesleg is belőle, ám ha azt nézzük, hogy mennyit kell ráfordítani, és milyen jövedelmet lehet vele csinálni, akkor egyértelműen ezt éri meg termeszteni. Figyelni kell azonban arra, hogy ha Ukrajna csatlakozik az EU-hoz, akkor a magyar gazdáknak át kell állniuk egy másfajta termékszerkezetre, hiszen az ukránok hatalmas földterületen tudnak nagyon hatékonyan termelni, amivel versenyeznünk kell. A Talentis Agro pont ezek miatt kezdett nyitni a mák, illetve az olyan kertészeti növény felé, mint a paradicsom. Az elmúlt évek bizonytalan körülményei indokolttá teszik, hogy teljesen új növényeket emeljünk be a portfóliónkba, olyanokat, amelyekkel az exportpiacokon is érvényesülni tudunk, ezért érdemes a nagyobb hozzáadott értékű növények irányába fordulni. 

A gabonaárak zuhanása, illetve a raktárokban felgyülemlett termény miatt sincsenek most könnyű helyzetben a magyar növénytermesztők. Mi jelenthet számukra kiutat a bizonytalanságból, kik tudnak most nyereségesen működni?

Ha az egész mezőgazdaságot, illetve az élelmiszeripart is nézzük, akkor az olcsó gabona nem biztos, hogy rossz, hiszen ez nagyon jó az állattenyésztőknek és a feldolgozóknak, mert így olcsó takarmánnyal tudnak előállítani olyan hozzáadott értékű termékeket, mint a tej, a hús vagy akár a tojás. A növénytermesztőknek valóban nem kedvez, hogy ennyire visszaestek a gabonaárak, főleg, ha az elmúlt tíz évet nézzük, amikor jók voltak a termésátlagok, illetve az árak, alacsonyak voltak a kamatok, és szinte mindenki nyereséges volt. Ha összességében nézzük a dolgokat, elmondható, hogy az állattenyésztőknek végre kedvezhet az idei év, és az élelmiszeripar is jól járhat azzal, hogy olcsóbbak az alapanyagok.

Milyen lehetőségei vannak most a magyar gabonának a külföldi vagy akár a belföldi piacokon?

Mivel Magyarországon nem a legoptimálisabb egyelőre a feldolgozóipari háttér, ezért még mindig nagyon sok gabonát kell külföldre vinnünk, ahhoz, hogy profithoz jussunk. Az lenne az ideális, ha itthon tudnánk hozzáadott értékű termékeket csinálni a megtermett alapanyagokból, de jelenleg a búza és a kukorica jelentős része is exportra kerül.

Amíg nincs meg a megfelelő feldolgozóipar hazánkban, addig ki vagyunk szolgáltatva az exportáraknak, és olyan országokkal kell versenyeznünk, mint Oroszország vagy Ukrajna.

A sertéstenyésztők régóta szorult helyzetben vannak, ám a szakértők szerint 2023 a sertéstartók éve lehet. Valóban örülhetnek idén? Mi a helyzet a marha- és a baromfiágazatban itthon?

Habár a 30 évvel ezelőtti helyzethez képest durván lecsökkent a sertéslétszám Magyarországon, idén remélhetőleg nem zuhan tovább, és végre a tenyésztők is pénzt kereshetnek. Nem tudom, hogy a sikeres 2023-as év lehetőséget ad-e nekik a további beruházásra, illetve technológiai fejlesztésre, de bízzunk a legjobbakban. Tavaly ugyan nagyon jó éve volt a marhaágazatnak idén már kérdéses, hogy így lesz-e, hiszen sokkal drágább volt a tömegtakarmány, és a tejárak is magasak voltak, így biztosan gyengébb lesz a jövedelmezőség. A 2-3 évvel ezelőtti „marhahelyzethez” képest nincs ok panaszra, ám ki kell emelni azt is, hogy jelentősen visszaesett a fogyasztás. A baromfisoknak sem lesz túl jó évük idén, főleg, aki tojástermeléssel is foglalkozik, nagyon kiszámíthatatlan ugyanis a piac. Nálunk a pulyka a hangsúlyos, amelyet az exportpiacokon értékesítünk, a magyarok ugyanis nem sok pulykahúst fogyasztanak. Mi Japántól Koreáig, Németországba, a Balkánra és az arab világba is szállítunk és adunk el pulykát, jellemzően késztermékeket.

A magyar állattenyésztés mindig mostohagyerek volt, de idén sikeresebb lehet, mint a hazai növénytermesztés. Mit látni, 2023 tényleg kedvezőbb az állattartóknak?

A Talentis Agro-nál 2022-ben egyértelműen jobb volt az állattenyésztési ágazat jövedelmezősége, mint a növénytermesztésé, és szerintem ez idén sem lesz másképp. Ez utóbbi esetén nem számítok túl nagy csodára, úgy látom, jó minőségű búzával, kukoricával vagy egy jó vetésszerkezettel, esetleg vetőmagtermesztéssel, valamint különböző kertészeti kultúrákkal lehet most jó évet csinálni. Az állattartóknak kedvez most, hogy csökkentek a takarmányárak, így jó évet zárhatnak 2023-ban. Az állattenyésztésnél a marhában látok lehetőséget jövőre, de a pulyka- és a sertéságazat helyzete is ideálisan alakulhat 2024-ben.

Szerintem egy vegyes profilú gazdaság lehet ideális, mert az egyik úgyis mindig húzza a másikat. Ha tehát az állattenyésztés hasít, annak az is az oka, hogy jó a kereslet a húsra, és kedvezőek a takarmányárak.

Kell egyfajta átrendeződésre számítani a jövőben a magyar mezőgazdaságban?

Én nagyüzemet vezetek, ahol egyértelmű, hogy ha tudunk még földterületet bérelni, akkor a jelenlegi gépparkkal meg tudunk művelni 10-20 százalékkal többet, vagyis igazából nincs beruházásigénye. A szövetkezésnek is lenne előnye, de ez valahogy nem működik Magyarországon, amint ugyanis többet lehet kapni a termékért a szabadpiacon, a gazda inkább eladja máshova az árut. Ugyanakkor a kisgazdaságokra szükség van, hiszen a legnagyobb arányban ők vannak jelen hazánkban. Mi, nagygazdaságként nem tudunk földet vásárolni, így nagyon limitáltak a növekedési lehetőségeink, ezért is vásárolunk inkább cégeket, mert csak így tudjuk szinten tartani a gazdaság méretét. Fontos lenne, hogy a nagyüzemek hatékonyan működjenek, a kisgazdaságokat pedig erősítsük a vidék megtartása és a munkahelyek megőrzése miatt.

Az utóbbi évek is megmutatták, mennyire kiszámíthatatlanok a világ élelmiszerpiacai, és így a magyar is, amelynek amúgy is lenne még hova fejlődnie. Hogyan igazodhatunk mégis ahhoz a sok külső hatáshoz, ami most az élelmiszerpiacokat éri? Lehetünk versenyképesek ebben a környezetben az élelmiszeriparunkkal?

Magyarország kicsi, így az élelmiszeripari- és az alapanyag-termelésben is az, igazából nem számítunk sajnos tényezőnek a piacon. Szerintem megoldást jelentene, ha olyan vállalatokat segítenénk, amelyek képesek nemzetközi mércével is megállni a helyüket, hiszen a sertésben, a csirkében, a pulykában, a kacsában és a libában is vannak erős cégeink. Ha ezek megfelelő mérettel rendelkeznek, illetve hozzájutnak megfelelő alapanyaghoz, akkor ugyanolyan hatékonyak, mint egy német vagy egy lengyel vágóhíd. Szintén fontos lenne brandet építeni Magyarországon, mert habár vannak jó lokális márkáink, amiket mindenki ismer itthon, külföldön ezek nem jelentősek, pedig ezekkel fogyasztást is lehetne generálni.

Hiába beszélünk arról, hogy a magyar borok jók, ha külföldön keveset vesznek belőlük, mert inkább a francia és az olasz borok a népszerűek. Nem a régiókat kellene hangsúlyozni, hanem magát azt, hogy magyar borról van szó, és Magyarországról származik.

Elképesztően megdrágult minden élelmiszer és mezőgazdasági termék is. Hozzá kell szokni ahhoz, hogy ezek az árszintek már így maradnak a jövőben is? Milyen ártendeciákra lehet számítani az egyes szektorokban?

A hazai élelmiszer árak most érték el a Nyugat-európai szintet, ami az élelmiszerlánc tagjainak kedvez, a vásárlóknak már kevésbé. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a termelők, főleg az állattenyésztők mindig rossz helyzetben voltak az alacsony élelmiszerárak miatt. Abban biztos vagyok, hogy lesznek még mozgások az árakban, de alacsonyabbak már biztosan nem lesznek. Ám ez egy ördögi kör, hiszen, ha magasak az élelmiszerárak, az - ahogy említettem - a lánc tagjainak kedvez, ugyanakkor, ha csökken a fogyasztás, akkor semmi sem fog működni a rendszerben, és az olyan élelmiszeripari ágazatokban, ahol 2 százalék az általános nyereség, komoly gondok lesznek. A fogyasztás generálása kell, hogy az első helyen álljon, és csak utána jöhet minden más.

Nehéz év lesz 2024. Nem látom, hogy a gabonaárak növekednének, a növénytermesztésben tehát biztosan megmarad a bizonytalanság. Ugyanakkor, ha a fogyasztás jó lesz, az kedvez az állattenyésztésnek, hiszen olcsó alapanyagból lehet majd jó terméket csinálni.

Az elmúlt években több akvizíció is történt a Talentis Agro-nál, van-e tervben a közeljövőben újabb, ha igen, mely szektort/ágazatot célozza meg a cég?

Amikor öt évvel ezelőtt elindult a holding, összeállítottunk egy hétéves stratégiát, aminek az volt a célja, hogy a nagy agrárvállalkozásainkat közös platformra hozzuk. Meg kellett szüntetnünk azt, hogy mindenki lokálisan gondolkozzon, így országos vetési tervet készítettünk, és a gépállományunkat is úgy alakítottuk ki, hogy minden cégnél ideálisan álljanak rendelkezésre a gépek. Most elérkeztünk egy új szakaszhoz, és ismét csinálunk egy hosszú távú stratégiai tervet, aminek a hatékonyság, a nagyobb táblaméretek, az egyszerűsített vetésterv, valamint a homogén áru előállítása áll a középpontjában. Emellett hozzáadott értékű termékeket akarunk előállítani, ezért is vágtunk bele a szántóföldi zöldségek termesztésébe, valamint a vetőmagelőállításba. Mindezekkel párhuzamosan nagyobb hangsúlyt fektetünk az öntözésfejlesztésre, valamint a precíziós eszközök használatára. Ugyanakkor tervezünk további akvizíciókat, több tárgyalásunk is van folyamatban szántóföldi növénytermesztésben és szarvasmarha-tenyésztésben érdekelt cégekkel.

A fejlesztésekkel és beruházásokkal kapcsolatban milyen projektek várhatók?

Mivel stratégiai terv szerint gazdálkodunk, így mindig megfelelően ki van számolva előre, hogy mire fogunk költeni, ám a jelenlegi kamatkörnyezetben nehéz a beruházás és a fejlesztés is. Fontos, hogy mielőtt bármibe belevágunk megnézzük, mikor térül meg.

Mi most a rövid megtérülésre játszunk a beruházásainknál, ezért vissza is adtunk egy olyan pályázatot, ami egy szárító tárolóra vonatkozott, hiszen most is tudunk raktározni, így ezt érdemesebb lesz akkor megvalósítanunk, ha ideálisabb lesz a kamatkörnyezet. Abból a szempontból jobb helyzetben vagyunk, hogy a birtokméretünk miatt megtehetjük azt, hogy például az egyik telephelyünkről átvisszük a másikra a silózót. Olyan beruházásokban gondolkodunk most, amelyek a hatékonyságot növelik, és az élőmunkaerőt csökkentik. Ugyanakkor szükség lenne a fiatal munkaerőre is, ezért két dolgot tudunk tenni, vagy megpróbáljuk idecsábítani őket az ösztöndíjprogramjainkkal, együttműködéseinkkel, vagy olyan gazdaságot alakítunk ki, ahol kevesebb élőmunkaerőre van szükség.

Címlapkép forrása: Portfolio