Az ágazat számára 2024 lesz a feketeleves, amelyhez képest 2023 csak bevezető volt

– jelentette ki a közelmúltban az Agrárszektornak adott interjújában Szabó Ákos, a A Tranzit Csoport vezérigazgatója a víziszárnyas-ágazatra utalva. Hozzátette ugyanakkor, hogy a

a régióban folyamatosan tárgyalásban is vagyunk, keressük azokat a társaságokat, nem csak az Európai Unióban, hanem például Szerbiában is, amelyek felvásárlásával növekedni tudunk.

Ez a kettősség jól jelzi mindazt, amit a tágabb értelemben vett hazai agrofood szektor az újévtől vár. Az elmúlt hónapok szakértői megszólalásain végigfutott ez a kettősség, alapvetően interjúalanyaink a bizonytalanságot, a problémákat hangsúlyozták, de mindig hozzátették, hogy a koncentráció, a hatékonyság növelése kiutat jelent a mostani helyzetből.

2024 lesz a feketeleves, mindenkinek kitartást kíván a cégvezető

Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója szerint továbbra is nehéz helyzetben van a víziszárnyas-ágazat, de így sem szabad lemondani a fejlesztésekről.

Erősödhet a koncentráció

Ezt vetíti előre 2024-re Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Igazgatóságának vezetője is. Mint az Agrárszektornak elmondta: továbbra is a probléma az elaprózott üzemméret, még koncentrálódnia kell az üzemeknek, mind a tenyésztésnek, mind a feldolgozásnak, és még több tőke kell ebbe az ágazatba. Támogatási, kockázati, saját és banktőke egyaránt.

A körülmények kikényszerítik azt, amit magunktól nem tettünk meg

Hollósi Dávid szerint felerősödhet a koncentráció a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban egyaránt.

Hozzátette: a koncentráció már 2020-ban elkezdődött, amikor véget ért az olcsó pénz és a kirívó események nélküli gazdasági környezet korszaka. Az infláció, a termelési költségek megnövekedése, az aszály, majd rá egy évre a terményárak bezuhanása, az inputanyagok drágulása és a beszerzésének kérdései ezt mind erősítették.

Mintha egy nagyobb és ellenálló szervezetnek kellene ahhoz lenni, hogy meg tudjunk felelni ennek a sok követelménynek. A pesszimista jóslatok szerint 2024 tömeges bedőlések éve lehet, ám én ebben nem hiszek. A koncentráció fog felerősödni.

Hogy milyen mértékben, az a szakember szerint azon fog múlni, hogy a kamatszintek mennyire fognak normalizálódni, és tudnak-e a szereplők külső finanszírozást igénybe venni.

Rossz esetben sem számítok csődhullámra, de akkor a koncentráció gyorsulhat fel. Ez egy olyan, a körülmények által kikényszerített folyamat, amit magunktól korábban nem jártunk végig. A hatékonyság javítása, a piaci siker, a kihívásoknak ellenállás képessége, de még a generációváltás nehézségei is ezt indokolják, minden vektor egy irányba mutat.

Két pólus lesz

Hasonlóan nyilatkozott a kérdésben Fórián Zoltán, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezető agrárszakértője is, aki szerint 2024-ben fokozódni fog a mezőgazdáság kétpólusúvá válása. A magas önköltségek nem mindenkinek teszik lehetővé a nyereséges gazdálkodást, ami béklyót vet a beruházásaik elé, míg azok, akik stabil finanszírozási környezetben tudtak maradni, nagyot léphetnek előre.

A pályázatok jól kiszámítható ütemben fognak érkezni, a kamatok folytatják lecsorgásukat. Arra viszont nem számítok, hogy a támogatott hitelkonstrukciók kínálata újra kiszélesedik. Jelenleg a mezőgazdaság hiteleinek 70, az élelmiszeriparénak 60 százaléka ilyen. A szemléletváltás gyorsulására számítok 2024-ben.

Új stratégia kell

A szakember úgy véli, hogy az egész agrárstartágiánk átgondolására van szükség, és segítséget kell adni a gazdálkodóknak a termelési szerkezet fenntartható irányban való átalakításához. A piaci méréseket is meg kell reformálni, lehetőleg nagyon gyorsan. Értékláncokat kell szervezni, piaci csatornákat kiszélesíteni. Mindezt a fenntarthatóság, a technológiai fejlesztések mellett. Nagyon sok a tennivaló – tette hozzá.

Banki szakértő: ne menjünk padlógázzal a falnak!

Fórián Zoltán, az Erste agrárszakértője szerint gyökeres átalakulást látunk a magyar mezőgazdaságban.

Az előzőkből következik, hogy nem számítunk arra, hogy jövőre minden más lesz, és folytatják a korábbi dinamikus növekedésüket a beruházások. Ráadásul a legtöbb agrárcég a korábbinál rosszabb pénzügyi beszámolókkal jön majd megújítani, bővíteni hitelkereteit. A bankokra is nehéz döntések várnak.

A pályázatok sokat számítanak

Növekedés helyett inkább recessziós helyzetet vár Váradi Zoltán, a Kuhn Mezőgazdasági Gép Kft. ügyvezetője 2024-től. Hangsúlyozta: emellett még ott van az éghajlatváltozás, valamint a jelenlegi feszült geopolitikai helyzet, ami befolyással van az inputanyagok, az energiahordozók és a termények áraira is.

A kihívások ellenére is pozitív lehet a 2024-es év a magyar mezőgazdaságban

Óriási segítséget jelent az ágazatnak, hogy a következő év elején elindulnak az új pályázatok.

A cégvezető ugyanakkor pozitívumot is lát az idei évben: kedvező szerinte, hogy megjelent a KAP rendelet: ez alapján már a 2024-es év elején elindulnak az új agrár- és vidékfejlesztési pályázatok, és a következő időszakban egy rendkívül magas, 2900 milliárd forintos forrás áll majd az ágazat szereplőinek rendelkezésére támogatás formájában.

Ez mindenképp egy óriási segítség az ágazatnak, ami mindenképpen biztató és pozitív jövőképre ad okot.

Az új 2023-27-es időszakot átfogó Stratégia Tervben 2 pillér mentén oszlanak el a támogatások. Az I. Pillérben közvetlen támogatások, a II. pillérben pedig a vidékfejlesztési támogatások találhatóak. Az Agrárminisztérium tervezete szerint az I. pillér esetében összesen nagyjából 2 508 milliárd Ft támogatás várható. A II. pillérben pedig vidékfejlesztésre, gazdaságfejlesztésre és Zöld jövős fejlesztésekre jut támogatás.

Új pályázatok jönnek a Vidékfejlesztési Programban: ez vár a gazdákra

Ezermilliárdos nagyságrendben nyílhatnak még újabb pályázati lehetőségek az ágazati szereplők számára.

A KAP stratégiai tervében 2 milliárd eurót éghajlat- és környezetvédelmi célkitűzésekre és agrár-ökológiai programokra, 186 millió eurót pedig a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására kell fordítani. A tervben foglalt intézkedések emellett megkönnyítik 8 800 fiatal mezőgazdasági termelő tevékenységének megkezdését is. A terv egyik prioritása 7 700 gazdaság korszerűsítése.

Erős kereslet, de bő kínálat is várható

Némi reménysugár világlott ki a közelmúltban egy a Corteva Agriscience által szervezett eseményen is. Ezek szerint jelenleg erős globális kereslet tapasztalható a mezőgazdasági alapanyagok iránt és rekordszintű a kereslet a gabona, az olajos magvak és a hústermékek iránt a 2023-24-es termelési évben. 2023-ban rekordszintű volt a kereslet a bioüzemanyagok iránt is, 2024-ben ebben várható további növekedés is.

Talpraállhat a szántóföldi termelés jövőre?

Az idei év nem kedvezett a növénytermesztésnek, de több jel arra mutat, hogy 2024 már enyhülést hozhat.

Fontos látni ugyanakkor azt is, hogy a világ nagy termőterületeit illetően elmondható, hogy az amerikai készlet-felhasználás arányok több szójabab-ültetvényt jeleznek. Összességében rekordot jelentő szójatermés várható a nyugati féltekén, miközben a globális kereslet továbbra is erős, bár a regionális termelés változó.

Fontos, hogy minden idők második legjelentősebb észak-amerikai kukoricatermelése következhet a 2023-24-es szezonban.

Stabilitás kérdőjelekkel

Gazdasági stabilitálást, kiszámíthatóságot és tervezhetőséget remélnek az élelmiszeripari szereplők is 2024-től, igaz, fenntartásokkal. Az Agrárszektor 2023 konferencián elhangzottak szerint nem biztos, hogy ez meg tud valósulni, hiszen, mint fogalmaztak, 2024 a magyar élelmiszeripar és az élelmiszerexport visszaépítkezésének a kezdete lesz.

Nem túl jók a szakértők jóslatai 2024-re: ez várhat a magyar élelmiszeriparra

Bár bizakodóak a szakértők az élelmiszerexportot tekintve, de a stabilitást és a kiszámíthatóságot nem a jövő év fogja elhozni.

Összességében a kis- és középvállalatok érzete sem egységes 2024 esetében. Egy éve hullámzóak a cégek pénzügyi várakozásai, jelenleg az előző negyedévhez képest enyhén alacsonyabb árbevétel- és nyereségnövekedéssel terveznek.

Nehéz helyzetben a magyar vállalkozások: nincs mit tenni, ez vár most rájuk

A legfrissebb felmérés szerint hat éve nem terveztek ilyen alacsony arányban fejlesztést a kkv-k, mint jövőre.

Átlagosan 7,9 százalékos bevétel-, és 3,9 százalékos profitnövekedést valószínűsítenek a következő egy évben, ami továbbra is alulmarad a 2024-re prognosztizált inflációval szemben - derült ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi eredményeiből. A visszafogott pénzügyi eredmények a beruházási szándékot is erőteljesen korlátozzák.

Már csak a vállalkozások 57 százaléka tervez fejlesztést, ami az elmúlt 6 év legalacsonyabb aránya.