2022-ben az évi jövedelemtöbblet több mint fele, 50,6%, ami mintegy 59,1 milliárd forintot jelent, az állattenyésztő gazdaságoktól származott. Az állattenyésztési szakágazatok körében a tejhasznú szarvasmarha-tenyésztők és a baromfi tenyésztők hasonló mértékű, 20% körüli arányban járultak hozzá a növekményhez - írta meg a MÁSZ. A mintegy 22 milliárd forintnak megfelelő jövedelemtöbblet következtében előbbi szakágazat adózás előtti eredménye 45,7, utóbbié pedig 32,5 milliárd forintra emelkedett.

A legnagyobb jövedelembővülést relatíve a sertéstenyésztés szakágazata érte el, amely a 2021. évi veszteséges termelést követően 2022-ben 14,8 milliárd forintos jövedelemmel zárta az évet. Ennek eredményeképpen a sertéstenyésztéssel foglalkozó társas vállalkozások a jövedelemtöbblet 12,9%-át állították elő. A különféle tömegtakarmány-fogyasztó állattartással foglalkozó társas vállalkozások, azaz az egyéb szarvasmarha, ló, lóféle, juh és kecske tenyésztése szakágazatokban tevékenykedők összességében nem járultak hozzá a jövedelemtöbblethez, mivel a szóban forgó szegmensek adózás előtti eredménye együttesen kismértékben (83,6 millió forinttal 8,3 milliárd forintra) csökkent.

Ugyanakkor az egyes szakágazatok adózás előtti eredménye változatosan alakult: az egyéb szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozók 1,1 milliárd forinttal 7,9 milliárd forintra, a ló, lóféle tenyésztése szakágazatban tevékenykedők 30 millió forinttal 148,2 millió forintra növelték jövedelmüket, miközben a juh- és kecsketenyésztők adózás előtti eredménye 1,2 milliárd forinttal volt kevesebb 2022-ben, mint egy évvel korábban, ezáltal 195 millió forintra mérséklődött. Ez utóbbi szegmens mellett az egyéb állat tenyésztése szakágazat jövedelme is csökkent, csaknem felére, 1,3 milliárd forintról 0,7 milliárd forintra esett vissza a vizsgált időszakban.

Az exportértékesítésből származó árbevétel-növekményhez legnagyobb mértékben az egyéb szarvasmarha tenyésztése szakágazat járult hozzá, összességében 20,5 milliárd forinttal. Ezt követte a baromfitenyésztés 10,5 milliárd forinttal. A mezőgazdasági társas vállalkozások exportértékesítésének növekedésében szintén az árak emelkedése játszotta a legfőbb szerepet, mivel több alágazat esetében stagnált vagy csökkent az exportált mennyiség, illetve ahol a kivitel volumene nőtt, az átlagárak emelkedése a volumenbővülést is meghaladta. Az élő marha exportált volumene érdemben nem változott, azonban az átlagárakban 12,8%-os emelkedés volt megfigyelhető.

Az állattenyésztésben felhasznált ráfordítások közül az anyagköltségek bővültek leginkább, 190,8 milliárd forinttal 723,7 milliárd forintra, amit elsősorban a takarmányárak 46,6%-os emelkedése eredményezett a termeléshez felhasznált energiaárak 50,5%-os, valamint a gépek és az épületek fenntartási és javítási költségének 17,1%-os, illetve 28,9%-os növekedése mellett.

(Forrás: Magyar Állattenyésztők Szövetsége)