Tavaly folytatódott a 2013 óta jellemző tendencia, amely szerint országszerte tovább csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma - tájékoztatott friss adatairól a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A statisztikai hivatal összesítése szerint múlt év júniusának végén 103 ezer kiskereskedelmi üzlet működött, amely 6,4 százalékkal, vagyis 7028 üzlettel kevesebb az egy évvel korábbihoz képest - írja cikkében a Világgazdaság.

Valamennyi típusú kiskereskedelmi cégnél érzékelhető a csökkenés

Az adatok azt mutatják, hogy a csökkenés mindegyik üzlettípust jellemezte: tavaly június végén a kiskereskedelmi üzletek 33 százaléka élelmiszer- és élelmiszer típusú üzlet volt, egy év alatt számuk 4,5 százalékkal lett kevesebb. 65 százalékot az egyéb, nem élelmiszerterméket árusító boltok tették ki, amelyből idénre 7,4 százalékkal kevesebb üzlet várta a vásárlókat. Az üzemanyagtöltő állomások az összes üzlet 1,9 százalékát jelentették, számszerint 1946 benzinkutat, ezen üzletek száma egy év alatt 3,6 százalékkal esett vissza. 

Itt a vége: kivezetik a kötelező akciózást Magyarországon

Hamarosan kivezetik a sokak által kritizált kötelező akciózást a magyar boltokban.

Míg 2015 év végén egy főre 136 kisbolt jutott, addig 2024 közepén már csak 107 egység állt rendelkezésre. A kiskereskedelmi üzletekkel legjobban ellátott terület Budapest és Tolna vármegye, a legkevésbé ellátott pedig Fejér és Pest vármegye volt. Pest vármegyében ennek ellenére országosan a negyedik legnagyobb forgalom jutott egy lakosra. Ezt a fővárosba bevezető, de területileg Pest vármegyéhez tartozó jelentős utak, autópályák mellé települt bevásárlóközpontok kiemelkedő forgalma eredményezte.

Hogy alakult a forgalom?

A kiskereskedelmi üzletek forgalma az elmúlt egy évben, úgy mint az Európai Unió tagállamainak többségében, Magyarországon is csökkent. Tavaly az országos kiskereskedelmi üzlethálózat és a csomagküldő kiskereskedelem együttesen 18,4 ezer milliárd forint értékű forgalmat realizált, ami  7,9 százalékkal elmaradt az előző évitől. Elmondható, hogy egy kiskereskedelmi egységre vetített forgalom országosan naponta 448 ezer forintos összegét tekintve Pest vármegye emelkedik ki a 618 ezer forintos napi átlagos bolti forgalmával, ugyanakkor Békés vármegyében a mutató értéke ennek mindössze 53 százaléka volt. 2023-ban egy lakos, naponta átlagosan 4800 forintot költött a különféle kiskereskedelmi üzletekben, a mutató értéke, 5900 forinttal Budapesten volt a legnagyobb, Nógrád vármegyében pedig 3500 forinttal a legkisebb. 

Rengeteg boltot bezárnak itthon: egyre nehezebb lesz a bevásárlás?

2023 második felében négyezer üzlet zárt be Magyarországon, a nagy áruházláncok térhódítása megállíthatatlannak tűnik.

A KSH adatai szerint a főváros mellett még

• Győr-Moson-Sopron,
• Zala,
• Pest,
• Veszprém,
• Vas és Fejér vármegyében költöttek az átlagosnál többet a vásárlók.

Az idei év eleji adatok javul tendenciát mutatnak. Januártól éves alapon újra nőtt a kiskereskedelmi forgalom, a második negyedév tekintetében viszont inkább gyenge kezdést jeleztek az áprilisi kiskereskedelmi adatok.

Támogatásra lehet szükség

Vámos György a piaci trendek szakértője, az Országos Kereskedelmi Szövetség egykori főtitkára néhány hete a lapnak arról beszélt, hogy a hazai kiskereskedelem korábban uniós léptékben számolva nagyon elaprózott volt, jelentős kisbolti hálózattal. Szerinte a piaci koncentrációban főként ezek a kis üzletek, különösen a kistelepülések kisboltjai számítanak a veszteseknek, vagyis ezen a területen további állami támogatásokra lesz szükség – mint például a Magyar Falu Program negyedik pillérének számító kisbolti támogatás, amely segíthet abban, hogy a kis lélekszámú településeken is megmaradjanak az élelmiszerüzletek.