A magyar mezőgazdaság jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedben, ami a gazdaságok számának drasztikus csökkenésében és a termelési struktúra átrendeződésében mutatkozik meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2023 júniusában mindössze 198 ezer gazdaság működött az országban, ami 18 százalékos visszaesést jelent 2020-hoz, és 33 százalékos csökkenést 2013-hoz képest.

Az agrárszektor átalakulása különösen szembetűnő az állattenyésztés területén. Az állattartó gazdaságok száma tíz év alatt negyedére zsugorodott, ami részben az uniós támogatáspolitika növénytermesztést preferáló irányának, részben pedig az ágazatot sújtó állatbetegségeknek és megnövekedett takarmány- és energiaköltségeknek tudható be.

Már az agrárhitelt is egyre inkább a nagyok kapják

Az agrárfinanszírozásban is egyre inkább megfigyelhető a koncentráció térnyerése.

A változások eredményeként jelentősen átrendeződött a mezőgazdaság szerkezete. Míg 2013-ban a növénytermesztő gazdaságok aránya 45,6 százalék volt, ez 2023-ra 73 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan az állattartók részesedése 39,5 százalékról 15 százalék alá csökkent. A vegyes gazdaságok aránya lényegében változatlan maradt, 7,9 százalék körül mozog.

A koncentráció folyamata jól tetten érhető a gazdaságok méretének változásában is. A legkisebb, 4000 eurónál alacsonyabb standard termelési értékkel (STÉ) rendelkező gazdaságok száma csökkent a legnagyobb mértékben, 54 százalékkal. Ezzel szemben a nagyobb méretkategóriákba tartozó gazdaságok száma jelentősen nőtt, különösen szembetűnő a 100 ezer és 500 ezer euró közötti STÉ-vel rendelkező gazdaságok számának több mint kétszeres bővülése.

A hatékonyság tekintetében is markáns különbségek mutatkoznak. A KSH adatai szerint a teljes hazai STÉ 45 százalékát a legnagyobb termelők állítják elő, miközben arányuk a gazdálkodói állományon belül mindössze 1,1 százalék. Ez azt jelenti, hogy az egy gazdaságra jutó STÉ 2013 és 2023 között majdnem két és félszeresére, 40,2 ezer euróra nőtt.

A támogatások elosztása is tükrözi a szektor átalakulását. 2021 és 2023 között a gazdaságok 29 százaléka részesült vidékfejlesztési támogatásban, ami jelentős növekedés a korábbi időszakhoz képest. Figyelemre méltó, hogy ezek a támogatott gazdaságok használják az ország mezőgazdasági területének 78 százalékát, és tartják a teljes állatállomány 79 százalékát.

Hollósi Dávid: most kezdődött meg az agribiznisz kora

A banki szakember szerint nagy kérdés, hogy üzletileg szükség van-e 4,5 millió hektár termőföldre Magyarországon.

Az adatok arra engednek következtetni, hogy a hazai agrártámogatások egyre nagyobb hányada áramlik a nagyobb vállalkozások felé, míg a kisebb gazdaságok részesedése csökken.

Ez a tendencia komoly kihívások elé állítja az agrárpolitika irányítóit, különösen a generációváltás kérdésének tekintetében, amely egyre sürgetőbb problémává válik a magyar mezőgazdaságban.