agrarszektor.hu • 2025. március 19. 16:36
A Portfolio Agrárium 2025 konferencián a szakértők az öntözésfejlesztési támogatások hatásairól és a precíziós öntözési rendszerek előnyeiről beszéltek, kiemelve a szenzorok és az automatizáció szerepét. Részletesen elemezték a piaci trendeket, különösen a kukorica visszaszorulását és a napraforgó térnyerését, valamint a klimatikus és geopolitikai tényezők hatásait. A finanszírozási és gazdálkodási stratégiák kapcsán hangsúlyozták a költséghatékonyság és a tőkeerő fontosságát, amely segíti a termelőket a piaci ingadozások kezelésében. Az ukrán termékek importkorlátozásainak jövője és az agrárhitelezés változásai is kiemelt téma volt, mivel ezek alapvetően befolyásolják a magyar mezőgazdaság versenyképességét. A szakértők szerint a következő időszakot a folyamatos alkalmazkodás és az új technológiák iránti nyitottság fogja meghatározni.
Az idei öntözésfejlesztési támogatások hatására sok gazdálkodó vágott bele a fejlesztésbe, azonban fontos tudni, hogy ezek a projektek hónapokat vesznek igénybe. A precíziós rendszerek nem csupán néhány elemből állnak, hanem a talaj, a növény és az időjárás folyamatos monitorozását is igénylik. Ehhez szenzorok, pontos kijuttatású öntözőegységek és alapos tervezés szükséges.
A beszerzés és kivitelezés időigényes, ezért aki a következő szezonra tervez fejlesztést, annak érdemes mielőbb elindítani a folyamatot
- hívta fel a figyelmet Molnár Krisztián, a Poliext Kft. agrármérnöke. A csepegtető szalagokat régóta használják a zöldségtermesztésben, de ma már szántóföldi kultúrákban is egyre elterjedtebbek. A csepegtető gombák inkább faiskolákban és kontrollált környezetben alkalmazhatók, mivel ezekkel a víz közvetlenül a növény törzséhez vezethető - ismertette. A leghatékonyabb megoldás jelenleg a föld alatti csepegtetőcsöves rendszer, amely minimalizálja a víz- és tápanyagveszteséget. A növekvő költségek miatt kulcsfontosságú, hogy minden csepp víz célba érjen és maximálisan hasznosuljon.
A vízsugaras rendszerek, mikroszórók és párásító rendszerek szintén precíziós öntözési megoldások, amelyek egyedileg szabályozhatók.
Ezek már nemcsak üvegházakban, hanem gyümölcsösökben is hatékonyan alkalmazhatók a légköri aszály elleni védekezésre. A precíziós és a hagyományos öntözési rendszerek közötti fő különbségek számokban is jól érzékeltethetők. Bár egy precíziós rendszer beszerzési költsége akár kétszerese is lehet a hagyományos megoldásokénak, hosszú távon az üzemeltetési költségei jelentősen alacsonyabbak. Míg egy precíziós rendszer működtetéséhez elegendő 3-4 bar nyomás, addig egy hagyományos öntözőrendszerhez ennek többszörösére van szükség, ráadásul a vízfogyasztása is akár két-háromszorosa lehet.
Ez azt jelenti, hogy egy precíziós rendszerrel akár 50%-os víz- és energia-megtakarítás érhető el.
További előny, hogy a víz és a tápanyag közvetlenül a gyökerekhez jut, így a hasznosulás egy csepegtetőcsöves rendszer esetében eléri a 95%-ot, míg a hagyományos rendszereknél ez csupán 80% körüli. A tápoldatozás, amely korábban üvegházak és fóliasátrak kiváltsága volt, ma már szántóföldi növényeknél is elérhető. Ennek köszönhetően a tápanyagok kijuttatása öntözéssel egyidejűleg történik, csökkentve a műtrágya-veszteséget, amely a hagyományos módszereknél akár 50% is lehet.
A szenzorok kulcsszerepet játszanak a precíziós öntözési rendszerekben.
- ismertette az előadó. Ezek a rendszerek teljesen automatizálhatók. Az automatizáció pedig szenzorok segítségével működik, amelyek folyamatosan adatokat gyűjtenek a talajról, a növényekről és a környezeti tényezőkről. A technológia fejlődésével egyre nagyobb szerepet kap a mesterséges intelligencia is, amely segít az összegyűjtött adatok elemzésében és a szakemberek számára javaslatokat tesz. Bár az öntözési rendszereket még nem irányítja teljesen, az adatelemzésben már komoly támogatást nyújt - ismertette előadásában Molnár Krisztián.
Várható ártrendek és értékesítési lehetőségek a gabonapiacon
Nincsen üveggömböm, de a növénytermesztés oldaláról nézve valamivel bizakodóbbak vagyunk. Az elmúlt évhez képest jobb árkilátásokkal számolunk, részben a mostani várakozások, részben pedig az új termés alakulása alapján.
- mondta Bakos István, a Bonafarm Mezőgazdaság termelési igazgatója. Vannak olyan növénykultúrák, amelyeket "pénzes növényként" tartottunk számon, de a piacuk mégis eltérően alakult. Például a konzervipari növényeknél most valamivel kedvezőbb árakra számítunk. Összességében, amikor ősszel megterveztük az évet, igyekeztünk minden tényezőt figyelembe venni, és alapvetően pozitív várakozásokkal indultunk neki 2024-nek. Ugyanakkor vannak bizonytalanságok is, hiszen számos külső tényező befolyásolhatja az eredményeket. Mivel szabadföldi termesztéssel foglalkozunk, az időjárás és a csapadékviszonyok kiemelten nagy hatással vannak ránk, így ezek alakulása továbbra is kritikus kérdés marad.
A szakember ismertette hogy a cégcsoport stratégiája a kockázatok megosztásán alapul, legyen szó inputanyagok beszerzéséről vagy terményértékesítésről. Már ősszel elkezdik a szükséges anyagok fokozatos beszerzését, hogy az árszintek még a megtérülési küszöbön belül maradjanak, és folyamatosan figyelik a piac változásait. Az integrált működés – a növénytermesztéstől az állattenyésztésen és takarmánygyártáson át az élelmiszeriparig – lehetővé teszi számukra, hogy saját termelésből fedezzék az alapanyagok jelentős részét, csökkentve ezzel a külső piacok kitettségét. A logisztika kiemelt szerepet kap a költséghatékonyságban, folyamatos elemzésekkel és újratervezéssel igyekeznek optimalizálni az ellátási láncot és a termelési folyamatokat.
Napraforgó térnyerése: A kukorica visszaszorulása
A szakember elmondta, hogy a napraforgó vetésterülete várhatóan tovább növekszik, részben a kukorica csökkenése és a kedvezőbb piaci árak miatt. Ugyanakkor a klímaváltozás hatására hosszabb távon az őszi kalászosok előtérbe kerülhetnek, mivel biztonságosabb termelési lehetőséget nyújtanak a tavaszi növényekhez képest. A geopolitikai helyzet alakulása, különösen az Európai Unió gabonaimport-korlátozásai és Ukrajna csatlakozása, jelentősen befolyásolhatja a piacokat. Bár az aszály Közép-Kelet-Európában, Oroszországban és Ukrajnában is gondot okoz, hosszabb távon a termelés helyreállhat és technológiai fejlődés is várható, miközben Ukrajna új piacokat keres gabonájának, például Afrikában.
Bottlik László, a Talentis Agro Zrt. növénytermesztési divizióvezetője a kerekasztalbeszélgetés során elmondta, hogy igyekeznek pozitív szemlélettel nekivágni az évnek. A piaci árak valamelyest konszolidálódni látszanak, különösen a kommersz növények esetében, ami mindenképpen jó hír. A különböző helyzetek nem mindenkit érint egyformán, és akadnak, akik rosszabbul jártak.
Az időjárás továbbra is komoly kihívásokat jelent, de számomra az ipari zöldségszegmens helyzete a legnagyobb aggodalom. Az ipari növények és termesztési szerződések piaca nem javult olyan mértékben, mint a gabonapiac, és sokkal lassabban reagál a változásokra. Ennek kereskedelmi okai is vannak, de számunkra ez azért fájó pont, mert az öntözött területeinken jelentős részt tett ki ez a szegmens. Most viszont inkább kivárásra kényszerülünk
-fogalmazott a szakember.
Ukrán termékek
Jelenleg az ukrán termékekkel kapcsolatos intézkedések júniusig vannak érvényben, és kérdés, hogy ezek meghosszabbítása vagy megszüntetése milyen hatással lesz a piacra. Az ukrán áruk újbóli beáramlása jelentősen befolyásolhatja a gabonapiacot is.
A legnagyobb probléma azonban az általános kiszámíthatatlanság.
- vélekedett Bottlik László. Bármilyen gazdasági, politikai vagy háborús változás rövid időn belül jelentős ármozgásokat okozhat a főbb gabonanövények esetében. Ez a tendencia már télen is megfigyelhető volt, és valószínűleg a jövőben is folytatódik.
Termelői oldalról a piac ezen ingadozásait nehéz kivédeni, hiszen nincs rá közvetlen befolyásuk.
- vélekedett. Felhívta a figyelmet a tőkeerő kulcsfontosságára is: ha egy gazdálkodó megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkezik, akkor a kedvező piaci helyzetekben tud vásárolni vagy értékesíteni. Akár előzetes szerződéskötésről, akár szabadpiaci értékesítésről van szó, a döntéseket akkor kell meghozni, amikor a feltételek a legkedvezőbbek. Azok számára, akik nem rendelkeznek kellő tőkeerővel, az elmúlt évek nyomása különösen nagy kihívást jelentett. Ezért fontos lenne elérni egy olyan helyzetet, ahol a gazdák nagyobb mozgástérrel rendelkeznek a piaci változásokhoz való alkalmazkodásban.
A gabonapiac folyamatos változása mellett egyes növények stabil növekedést mutatnak, míg mások ingadozó tendenciát követnek, amelyet mind a klimatikus, mind a geopolitikai tényezők befolyásolnak.A búza évről évre erősödik, míg az árpa piaca ingadozó, de mostanra fellendülés tapasztalható, ami kedvező azoknak, akik árpát vetettek. A napraforgó vetésterülete elérte a határait, és a szójatermesztés is csak korlátozott lehetőségeket kínál, főként az öntözési kapacitás és klimatikus tényezők miatt. Az ukrajnai helyzet és az esetleges jövőbeli korlátozásfeloldások jelentős hatással lehetnek a piaci viszonyokra.
Egyfajta vegyes érzelmekkel teli időszakot élünk.
-mutatott rá Derdák Gábor, a MAGOSZ Győr-Moson-Sopron megyei Fiatal Gazda Gazdakör elnöke. Gazdaságunk alapvetően a takarmánytermelésre épült, és a saját állatállományunkat láttuk el ezzel. Beütött a száj-és körömfájás, jelenleg az állattartást szüneteltetjük, mert egyelőre nem látjuk tisztán, hogy milyen irányt vesz a piac és az ágazat jövője. Emiatt a teljes vetésforgónkat át kellett alakítanom: olyan növényeket próbálunk beilleszteni, amelyek jobban értékesíthetők és akár kisipari feldolgozók számára is vonzóbb alternatívát jelenthetnek - ismertette.
Jelenleg tehát egyfajta átalakulás zajlik nálunk, és a stratégia is rugalmasabbá vált, hogy minél jobban alkalmazkodni tudjunk a változó körülményekhez.
Költséghatékony gazdálkodási stratégiák
A termelők egyre inkább a jövedelmezőséget helyezik előtérbe a hozam helyett, és ehhez alkalmazkodva keresik a költséghatékony megoldásokat. A kisebb gazdálkodók például olyan növényeket választanak, amelyeket ugyanazzal a vetőgéppel tudnak elvetni, így minimalizálva a beruházási igényt, valamint optimalizálják a műtrágya- és inputanyag-felhasználást. Emellett a növényvédelemben is várható változás, mivel egyes megszokott vegyszerek nem lesznek elérhetők, ezért sok gazda új stratégiákat dolgoz ki a költségek csökkentésére.
A termés mennyiségénél fontosabb kérdés az önköltség, hiszen az határozza meg a valódi jövedelmezőséget, és ezt egyre több termelő felismeri. A kisebb gazdálkodók is próbálnak alkalmazkodni a piaci viszonyokhoz különböző növénykultúrákkal és közvetlen értékesítési lehetőségekkel. Az osztrák példa azt mutatja, hogy az erős helyi identitás és a rövid ellátási láncok stabilabbá tehetik a kistermelőket, mivel kevésbé függenek a globális piaci ingadozásoktól.
A mi meglátásunk szerint nagyjából az aratásig, vagyis az év közepéig a gabonaárak rendkívül változékonyak maradnak. Ennek több oka is van, például kereskedelmi és politikai tényezők, amelyek befolyásolják a piacot. Jelenleg a piac bizonytalan, és sokszor még az sem egyértelmű, hogy mit kellene áraznia.
-vélekedett Héjja Csaba az MBH Bank Agrár- és Élemiszeripari Üzletág startégiai elemzője. Ötévente végzünk egy átfogó felmérést ügyfeleink körében, amelyben rövid és hosszú távú terveikről, kilátásaikról kérdezzük őket. Az elmúlt években a tőkehátterük kulcsszerepet játszott a döntéseikben. Összességében úgy tűnik, hogy sokan egy természetes ötéves ciklus lezárulásaként tekintenek erre az időszakra, és egyfajta új kezdetként várják a következő évek alakulását.
Az agrárhitelezésben az elmúlt években nominális csökkenés volt tapasztalható, különösen a forinthitelek esetében, amelyek körülbelül 100 milliárd forinttal estek vissza. A kisebb termelők számára a forgóeszköz-finanszírozás jellemzően a Széchenyi Kártya keretében érhető el, fix 3-5%-os kamattal, ami még kigazdálkodható. Bár az inputanyagok felhasználása csökkent, a szállítói finanszírozás aránya továbbra is magas, és a Széchenyi Kártya-keretek kihasználtsága növekszik, ami az ágazat finanszírozási igényének fennmaradására utal.
Ukrajna integrációja és versenyképessége
Az ukrán-orosz helyzet hosszú távon elkerülhetetlenné teheti Ukrajna európai integrációját, de kérdés, hogy ugyanazon szabályok mentén mennyire lesz versenyképes.
A magyar mezőgazdaság évtizedek óta építi fel tőkéjét, ami hosszú távú stabilitást biztosít számára, függetlenül attól, hogy honnan származik ez a befektetés. Ahogy a francia borászatok évszázados előnye is a folyamatos tőkefelhalmozásból és brandépítésből fakad, úgy Nyugat- és Kelet-Európa mezőgazdaságában is ez a hosszú távú különbség meghatározó tényező.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a gabonapiac alakulása nagymértékben függ a politikai, gazdasági és logisztikai tényezőktől, így nehéz megjósolni a hosszú távú változásokat. A termelőknek érdemes a minőségi gabona tárolására és értékesítésére is felkészülni, mivel a piac átrendeződése érzékenyen érintheti a magyar búzakereskedelmet. Bár a magas termésátlagok fontosak, a gazdaságosság és a minőség még inkább meghatározó szempontok, különösen a takarmány- és élelmiszeripari alapanyagok előállítása szempontjából.
A kerekasztal beszélgetés során kitértek arra is, hogy a magyar mezőgazdaság jelentős tudásbeli és tőkeerővel rendelkezik, de az ukrán munkaerő olcsóbb, ami versenyelőnyt jelenthet számukra. Magyarországon a munkaerőpiac feszes, és várhatóan 2025–26 körül fordulópont következik be, amikor többen lépnek ki, mint amennyien belépnek, ami tovább nehezíti az ágazat helyzetét. Ukrajna csatlakozása vagy a jelenlegi vámszabályok miatt egy teljesen eltérő, kevésbé szabályozott termelési környezetből érkező versenytárs jelenik meg a piacon. Ez a különbség a munkaerőköltségekben és a termelési feltételekben komoly kihívást jelenthet a magyar mezőgazdasági termelők számára.
A szakértők kiemelték, hogy a kereslet a magas minőségű termények iránt folyamatosan jelen van, és az árkülönbségek is egyre markánsabbá válnak a különböző gabonakategóriák között. Az eredményes gazdálkodás azonban nemcsak a termelési folyamatokon, hanem a megfelelő költségszerkezet kialakításán és a talaj adottságainak pontos ismeretén is múlik. A vetésszerkezet változása és a heterogén termőföldek problémája további kihívásokat jelentenek a kis- és közepes termelők számára.
A beszélgetés során kitértek a geopolitikai változások hatásaira is, amelyek befolyásolhatják az európai piacokat és az agrárszektor működését. Az árak, a vámháborúk és az importpolitikák kiszámíthatatlansága miatt a stabilitás és a költséghatékonyság kiemelt fontosságú. Emellett a termelők számára a megfelelő tárolási és logisztikai kapacitások fejlesztése is kulcskérdés, hiszen ezek befolyásolják a piaci lehetőségeiket. A kisebb gazdálkodók számára a helyi fogyasztás és a támogatási rendszerek jelenthetnek megoldást a versenyképességük növelésére és hosszú távú fennmaradásuk biztosítására