A KSH az agrárcenzus - az ország valamennyi gazdaságát érintő, tízévente ismétlődő teljes körű mezőgazdasági adatgyűjtése - során a Magyar Államkincstár (MÁK) támogatási adatbázisának felhasználásával vizsgálta a Vidékfejlesztési Programban részt vevő gazdaságok statisztikai jellemzőit - olvasható a KSH oldalán. Az adminisztratív adatok felhasználásának eredménye szerint összesen 508 milliárd forint vidékfejlesztési támogatást ítéltek meg a vizsgált intézkedések keretében 2018. január 1. és 2020. december 31. között. A KSH által az agrárcenzus során összeírt 241 ezer gazdaság 18 százaléka, összesen 42 ezer részesült támogatásban. Ezek a gazdaságok használták 2020. június 1-jén az ország teljes mezőgazdasági területének 70%-át, mintegy 3,5 millió hektárt, és tartották a teljes állatállomány 72%-át, megközelítőleg 1,4 millió állategységnyi haszonállatot. Náluk képződött a mezőgazdaság teljes standard termelési értékének 67%-a, amihez a teljes mezőgazdasági munkamennyiség 44%-át használták fel.

A vidékfejlesztési támogatásban részesülő gazdaságok aránya Vas, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, minden ötödik gazdaság érintett volt. Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyében a mezőgazdasági területek több mint 80%-a vidékfejlesztési intézkedésben részt vevő gazdaságokhoz tartozott, míg Pest, Heves és Komárom-Esztergom megyében volt a legalacsonyabb a támogatásban részesülő gazdaságok mezőgazdasági területének aránya.

A mezőgazdasági területet használó gazdaságok 19%-a részesült vidékfejlesztési támogatásban 2018 és 2020 között. Az 1200 hektárt vagy az annál nagyobb területet használó gazdaságok 92%-a vett igénybe vidékfejlesztési támogatást. Ez az arány a birtokméret csökkenésével együtt válik egyre alacsonyabbá: a 300-1200 hektár közötti területet használók még 87%-a, az 5-300 hektár közötti területen termesztők 39%-a, az 5 hektárnál kisebb területen gazdálkodóknak pedig a 6%-a igényelt támogatást.

A tendencia az állattartó gazdaságok esetében is megfigyelhető: míg a 100 vagy az annál több állategységgel rendelkező gazdaságok 74%-a volt érintett vidékfejlesztési támogatásban, addig a 20-100 között tartóknak már csak alig több mint a fele (56%), az 5-20 közöttiek 29%-a, míg az 5 állategységnél kevesebbet tartó gazdaságoknak már csak 8%-a volt kedvezményezett. Átlagosan az állattartó gazdaságok 14%-a részesült vidékfejlesztési támogatásban.

Gazdaságtípus szerint a tömegtakarmányt fogyasztó állatot tartók (28%), a vegyesnövény-termesztők (26%) és a szántóföldinövény-termesztők (24%) jutottak legnagyobb arányban vidékfejlesztési támogatáshoz. Az abrakfogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságoknak mindössze 3%-a részesült ilyen támogatásban, mivel az ebbe a csoportba tartozó sertés- és baromfiágazat állatjóléti támogatása nemzeti forrásból biztosított.

A KSH és a MÁK adatainak együttes felhasználásával látható, a fiatal irányítóval rendelkező gazdaságok nagyobb arányban vettek részt a Vidékfejlesztési Programban, 24%-uk részesült ilyen támogatásban, míg a 65 év felettieknek a 14%-a. Az irányító mezőgazdasági végzettsége szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében volt a legmagasabb (43%) a vidékfejlesztési támogatásban részesültek aránya. A legfeljebb középfokú mezőgazdasági képzettséggel rendelkezők 27%-, a mezőgazdasági képzettség nélküliek 9%-a részesült támogatásban. A teljes elemzés ezen a linken tölthető le.