2023-ban az Európai Unió és a világ többi része közötti mezőgazdasági termékek kereskedelmének - import és export - értéke 410,9 milliárd eurót tett ki. Ez összességében 13,5 milliárd euróval kevesebb, mint amekkora 2022-ben volt, amikor is az EU agrár-külkereskedelme 424,4 milliárd eurót tett ki. Ez mintegy 3,2%-os csökkenésnek felel meg - olvasható az Eurostat oldalán. Az elmúlt évben az EU összesen 228,6 milliárd euró értékben exportált és 182,3 milliárd euró értékben importált mezőgazdasági termékeket, ami 46,3 milliárd eurós többletet eredményezett. Míg a kivitel értéke 2022 és 2023 között stabil maradt, a behozatal értéke érezhetően, 6,8%-kal csökkent.

Folyamatosan növekszik az uniós külkereskedelem

A statisztikák azt mutatják, hogy 2013 és 2023 között az Európai Unióban a mezőgazdasági termékek kereskedelme 56,2%-kal nőtt, vagyis 263,1 milliárd euróról 410,9 milliárd euróra. Ez lebontva egy 4,6%-os átlagos éves növekedésnek felel meg. Az Eurostat által vizsgált időszakban elmondható, hogy az export növekedése gyorsabb, éves szinten 4,7%-os volt, szemben az importéval, amely átlagosan 4,4%-kal emelkedett ez idő alatt.

Az exportot tekintve az Egyesült Királyság volt a legfontosabb partnere az EU mezőgazdasági termékexportjának: ennek 22%-ában részesedett, ami 48,6 milliárd eurónak megfelelő összeget jelent. Az Egyesült Királyságot az Egyesült Államok követte, 12%-kal, ami 27,5 milliárd eurónak felel meg, majd Kína, 6%-kal és 13,5 milliárd euróval. A dobogóról lecsúszott Svájc, 5%-kal (12,1 milliárd euró), valamint Japán 3%-kal (7,2 milliárd euró) és Oroszország, ugyancsak 3%-kal (6,6 milliárd euró).

Az import szempontjából a uniós behozatal legnagyobb része, 9%-a Brazíliából származott, ez 16,9 milliárd eurónak felel meg. Ezt követte az Egyesült Királyság 8%-kal (15,8 milliárd euró) és Kína 7%-kal (13,3 milliárd euró). Az Egyesült Államok, ugyancsak 7%-kal (13,1 milliárd euró) a negyedik, Ukrajna (5%-kal (9,5 milliárd euró) az ötödik, Norvégiából pedig, szintén 5%-kal (9,2 milliárd euró értékben) a hatodik volt a listán.

Négy fő csoport

A mezőgazdasági termékek négy csoportra oszthatók: állati termékek, növényi termékek, zsírok és olajok, valamint élelmiszerek. Értékben mérve 2023-ban a legnagyobb exportcsoportot, 54%-kal az élelmiszerek jelentették, ezt követték 22-22%-kal az állati és a növényi termékek, valamint a zsírok és olajok 4%-kal. A behozatalban a legnagyobb csoportot szintén az élelmiszerek képviselték, 37%-kal. Ezt követték a növényi termékek, 36%-kal, az állati termékek, 20%-kal, végül pedig a zsírok és olajok 7%-kal.

2023-ban 10,4 milliárd euróval (23%) az Egyesült Királyság volt az uniós állati termékek legnagyobb exportcélországa. Az uniós import legnagyobb származási országának címét pedig Norvégia viselte, 8,5 milliárd euróval, (25%), főként a haltermékek behozatalának köszönhetően.

A növényi termékek tekintetében az Európai Unió legnagyobb exportcélpontja az Egyesült Királyság volt, 9,1 milliárd euró értékben (20%). Az importot illetően Brazília nyert, 8,1 milliárd euróval (11%). A zsírokat és olajokat illetően 2023-ban az Egyesült Államokba exportált a legtöbbet az EU 1,9 milliárd euró értékben (18%), a legnagyobb értékben, 2,9 milliárd euró (20%) pedig Indonézia szállított be az unióba ilyen mezőgazdasági termékeket. Az Eurostat adatai alapján az élelmiszerek tekintetében tavaly az Egyesült Királyság volt a legnagyobb uniós exportcélpont, 30,1 milliárd euró (24%) értékben vittek ki oda élelmiszert. Érdekes módon ugyanez az ország volt a legnagyobb importforrás is, 9,6 milliárd euróval (16%).

Nőtt a hazai agrár-külkereskedelem

Magyarországon a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke és importértéke is egyaránt 1,3 százalékkal nőtt, az egyenleg pedig 1,5 százalékkal emelkedett 2023-ban, ugyanakkor az export-volumenindexe 5,4 százalékkal, az importé 9,4 százalékkal esett vissza tavaly. Az öt legnagyobb exportcélország Németország, Olaszország, Románia, Ausztria és Lengyelország volt, amelyek együttes részesedése a teljes agrárexportból 52,8% volt az előző évben. Az agrárimport négyötöde tíz országból érkezett - melyből kilenc EU-tagország - 2022-ben és 2023-ban is. Az import vonatkozásában a legfontosabb partnerek Németország, Lengyelország, Szlovákia, Hollandia és Ausztria voltak, amelyek részesedése a teljes agrárimport értékéből 54,5%-ot ért el 2023-ban.

Rengeteg ilyen sajtot árulnak a hazai boltokban: ezzel jobb tisztában lenni

Durván megemelkedett 2023-ban az import sajt, túró, valamint a kolbász- és szalámifélék mennyisége idehaza.