Megdöbbentő, ami a magyar mézzel történik: ezt jó, ha mindenki tudja
Jók az idei terméskilátások, de problémát okoz az alacsony felvásárlási ár a nagy méztermelőknek.
Jók az idei terméskilátások, de problémát okoz az alacsony felvásárlási ár a nagy méztermelőknek.
A nyugati piacon egyre drágább a hagyományos méz, a méhekkel készített méz drága kézműves különlegességé válhat.
A tudatosabbá váló táplálkozás eredményeként az elmúlt tíz évben hazánkban is nőtt a mézfogyasztás.
A méhpopuláció nem tud lépést tartani az emberiség növekedésével, sürgősen cselekedni kell.
Komoly problémát jelent Magyarországon a nagy mennyiségű, vámmentes, Ukrajnán keresztül beáramló vegyes méz és a kínai rizsszirupból előállított akácméz.
Idén nem csak a tavalyinál gyengébb mézterméssel, de az uniós piacokat elárasztó külföldi mézekkel is szembe kell nézniük a hazai termelőknek.
A magyarországi mézkereskedők - egy-két kivétellel - egyáltalán nem vásároltak magyar termelőktől származó mézet.
Az ukránok kihasználták a vámmentességet és a magyar exportőrök piacait elfoglalták.
Van bőven akácméz, mégis, alig van rá kereslet, se a felvásárlók, se a lakossági fogyasztók nem érdeklődnek iránta.
Aranyáron adják a méz kilóját a boltokban, a piacokon se olcsó, a méhészek azonban még nincsenek a pénzüknél.
Hiába kiváló minőségű az idén készített magyar méz, nem pörög a felvásárlás, de a kivitel se.
A Magyarországon megtermelt mézek nagyobbik része évről évre mindig exportra kerül.
Érdemes résen lenni: nem minden méz az, és olyan, mint ami rá van írva a csomagolásra.
Az élelmiszer-drágulás a mézet sem kerülte el.
Egyszerre kiváló és tragikus a helyzet mézfronton.
Örülhet, aki akáccal is foglalkozott.
Milyen az igazán jó virágméz?
Tudnak valamit a magyar méhészek.
Nincs vége...gondok vannak a legnagyobb belföldi mézeladó két újabb akácmézével.
Az akácméz gigadrágulása még csak a kezdet?
Két új agrárkonferenciát is megrendez idén a Portfolio Csoport május 22-én és 23-án.
A talajokból eltűnő szerves anyag sokszor légkörbe kerül, a mezőgazdasági tevékenységből származó szén-dioxid kibocsátás közel 40%-áért a nem megfelelő agrotechnika lehet felelős.
A magyar szabályozás miatt lemarad a technológiai fejlődésben a hazai nemesítés – hangzott el a martonvásári tudományos konferencián.
A kedvezőtlen gazdasági környezet miatt egyre többen nyúlnak az olcsóbb, nagyobb kiszerelésű tejtermékek iránt, ráadásul rengeteg az import is itthon.
Az Agro-ökológiai Programban a tudatosság mentén kell választani, fontos, hogy ne csak a pontvadászat legyen a cél.
Töprengéssel teli és nagyon elhúzódó kezdet jellemezte az idei fajtaválasztási szezont